Sarkozynek csak öt percet ért Orbán Viktor? Ezt a botrányt sejtető címet adta a közel két héttel ezelőtti Orbán-Sarkozy-találkozóról szóló cikkének a Klubrádió internetes honlapja. A hírt aztán kéjes örömmel vette át a többi balliberális orgánum is, anélkül hogy egyetlen percet vesztegettek volna a hír valóságtartalmának ellenőrzésére, és hosszasan írtak a Gyurcsány-Sarkozy-barátságról, illetve a francia elnök és Orbán Viktor közötti viszony megromlásáról. Pedig aki emlékszik arra, mit üzent Nicolas Sarkozy a Fidesznek két évvel ezelőtt, az tudja, hogy a francia elnök lesújtó véleménnyel van a szocialistákról. És persze Sarkozy nem is csak öt percet beszélgetett Orbán Viktorral.

Súlyos diplomáciai hibát követett el Nicolas Sarkozy francia elnök látogatásakor Demszky Gábor budapesti főpolgármester. Az SZDSZ-es politikus ugyanis együtt koszorúzott volna Sarkozyvel az ’56-os forradalom Műegyetem rakparti emlékművénél, ám a francia államfő érkezésekor csak Molnár Gyula XI. kerületi polgármester és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes volt a helyszínen – a főpolgármestert hosszú percekig hiába várták. Sarkozy várakozott öt percet, majd jobb híján Demszky nélkül koszorúzott.

Az eset több mint kínos lehetett Demszky számára, aki magyarázatként elővette az elmúlt másfél évtizedben gyakran alkalmazott Orbán-kártyát, s mindenért a Fidesz elnökét tette felelőssé. Hogy hogyan köthette Orbán Viktort saját késéséhez? A magyarázat egyszerű, a francia államfő ugyanis a koszorúzást megelőzően az ellenzéki vezérrel találkozott. Kettejük beszélgetéséről aztán az eredeti tervekhez képest Sarkozy pár perccel korábban távozott, az utat is hamarabb tette meg az előzetesen tervezetthez képest, Demszky pedig ezt úgy kommunikálta a sajtónak, hogy „Sarkozy alig öt perc elteltével megszakította a megbeszéléseit Orbánnal”. A balliberális sajtótermékek munkatársai persze kapva kaptak az alkalmon, mert így is igazolva látták a kormánypártok és saját hazugságukat, miszerint Orbán Viktor már „nem szalonképes Európában”.

„Nagyon kínos: Sarkozynek csak öt percet ért Orbán Viktor?” – írta a hírszerzo.hu, „Sarkozy faképnél hagyta Orbánt?” – tette fel a kérdést az MTI-re hivatkozva a ma.hu, a Népszabadság egy fokkal óvatosabb volt, mert a történtekről szóló hírnek a Valami miatt rövidebb ideig tartott a Sarkozy-Orban-találkozó címet adta. Persze ugyanitt, biztos, ami biztos alapon, még a magát külpolitikai szakértőnek tartó Aczél Endre is írt egy publicisztikát, amelyben a következőket állította:

„Magánszorgalmú kémeim szerint nem Demszky érkezett később, hanem Sarkozy érkezett korábban a műegyetemi koszorúzásra, éspedig azért, mert a francia vendég a nem túl hosszúra (húszpercesre) tervezett találkozónál jóval kevesebb időt (Orbán-ellendrukkerek szerint mintegy öt percet) szánt a Fidesz elnökére. Érdekes, hogy kettejük különös hangulatúnak leírt párbeszédének – ha egyáltalán volt ilyen – időtartamánál Orbán jóval bőségesebben méltatta később Sarkozyt, s kettejük vélt filozófiai egybehangzását. Formailag mindketten konzervatívok, az Európai Néppárt tagjai. Csakhogy a történelmi balszerencse folytán Sarkozy Gyurcsányt választotta stratégiai partnerének”.

A Népszava sem adta alább, sőt több cikkben is hosszasan fejtegette Orbán „faképnél hagyásának” hátterét. Veress Jenő például így írt:

„A lépést ezúttal is elvéthette az örökös miniszterelnök-jelölt. A francia elnök ugyanis még azt is vállalta, hogy felrúgja a szigorú protokollt, s közel sem időzött Orbánnál annyit, amennyit a forgatókönyv előírt, vagy akár csak amennyi ideig erről a Fidesz elnöke magányos sajtótájékoztatót tartott. Sarkozy távozott. A kétoldalú, illetve a nemzetközi diplomáciában az ilyesmi a leglesújtóbb üzenet, valóságos politikai selyemzsinór. Annak a pár percnek a végén pedig csak egy, Orbán számára szégyenteli, a francia elnök teljes elutasítását kommunikáló gesztust mutathatott fel a protokollfotón még az elfogulatlan nemzeti hírügynökség is. Szegény kis focista klapec kínban magyarázhatta csak el, hogy ő tulajdonképpen nem is hallotta: Sarkozy Gyurcsányt nevezte stratégiai partnerének.”

Egy másik írásban, három nappal a történtek után, a szélsőbaloldali napilap még mindig ragaszkodott a valótlansághoz. A Sarkozy-Orbán-találkozó: egy pártcsalád, más értékek? című cikkükben ez állt:

„A diplomáciában az egyet nem értés jele az, ha egy politikus, államférfi az előre eltervezettnél korábban távozik egy találkozóról – állítják diplomáciai szakértők. Mint ismert: a Fidesz elnöke egyedül tartott sajtótájékoztatót pénteken, miután tárgyalt Nicolas Sarkozyvel. Értesüléseink szerint megbeszélésükre a francia elnök a tervezettnél két-három perccel korábban érkezett.”

Ennél is van azonban lejjebb. A hirextra.hu honlap ezt a címet adta hírének: „Két éve lezsidózta Orbán Sarkozyt, vajon most miről dumcsiztak?” Hogy a Fidesz-elnök mikor zsidózta le a francia elnököt (egyébként sehol és semmikor), arról persze egyetlen szót sem ejtenek, a cím azonban kétszeresen is botrányt sejtetett.

És hogy mi történt az Orbán-Sarkozy-találkozón valójában? A francia elnök és a volt magyar miniszterelnök beszélgetett az unió helyzetéről, a remélt szellemi és gazdasági megújulásról, a foglalkoztatottság és versenyképesség növeléséről, majd Sarkozy meghívta Orbán Viktort pártja, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) október közepén, Párizsban megrendezésre kerülő kongresszusára.

A találkozó hosszúsága pedig valóban eltért az eredetileg tervezettől. Alig öt perccel. Az előzetes menetrend szerint Sarkozy 14 óra 45 perckor fejezte volna be parlamenti beszédét, 14 óra 50-kor kezdte volna beszélgetését Orbán Vikorral, 15 óra 10-kor fejezte volna be és 15:15-kor indult volna a Műegyetemhez. Ehhez képest a két jobboldali politikus találkozója 14:45-kor kezdődött, 15 órakor fejeződött be, és a francia elnök 15:03-kor indult a Parlament elől.

A balliberális sajtó tehát hazudott akkor, amikor azt írta, hogy Sarkozynek csak öt percet ért Orbán Viktor, hiszen az ominózus találkozó negyedórán át tartott. És hazudott akkor is, amikor rossz viszonyról beszélt kettejük között, hiszen ha Sarkozynek baja lenne Orbánnal, akkor nem hívta volna meg az UMP kongresszusára. Ami pedig Demszkyt illeti: ha valaki vendéget hív, nem az utolsó pillanatban érkezik, ez a diplomáciában fokozottan így van, tehát ha Sarkozy tényleg csak öt percet beszélgetett volna Orbán Viktorral, az sem mentesítette volna a főpolgármestert a késés alól.

Érdemes felidézni Nicolas Sarkozy szavait 2005-ből. Ekkor, néhány nappal korábbi belügyminiszteri kinevezése miatt, nem tudott részt venni a Fidesz kongresszusán, ám küldött egy videoüzenetet, amelyben egyebek mellett a következőket mondta:

„Viktornak azt szeretném mondani, hogy őszinte barátsággal, tisztelettel és csodálattal tekintek az általa vezetett szövetségre. A Fidesznek azt üzenem, hogy a francia jobboldali mozgalom, az UMP, amelynek elnöke vagyok, osztozik a Fidesz értékeiben. Együtt hiszünk az emberben, hiszünk a szabadságban, hiszünk a munkában, hiszünk a tehetségben és annak jutalmában. És együtt valljuk, hogy a szocialisták és kommunisták nyomában mindenütt szerencsétlenség, csapás és kudarc jár. Mivel édesapám magyar, ezért én is hiszek Magyarországban. […] Kedves Viktor! Kedves fideszes barátaim! Kedves magyar barátaim! Biztosítom Önöket, Franciaországban, az UMP-ben és elnökében hűséges, őszinte és igaz barátaik vannak!”

Bándy Péter