Így próbálja kijátszani a dollárbaloldal a magyar jogszabályokat

– A baloldal többmilliárdos nagyságrendű külföldi eredetű finanszírozása kapcsán a hatpárti balliberális összefogás egykori kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter többek között arra hivatkozott, hogy a szóban forgó külföldi adományokból nem a baloldali pártok tevékenységét támogatták, hanem különböző „társadalmi célokat”, illetve ezen célok mögött álló „civil szervezeteket”, így a Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesületet – hívja fel a figyelmet a Századvég a legfrissebb elemzésében.

Mint írják, a tisztánlátás érdekében érdemes közelebbről megvizsgálni, hogy a hazai jogszabályok miként tesznek különbséget a pártpolitikai és a civil szféra között, főként annak tükrében, hogy a balliberális erők valószínűsíthetően a 2024-es önkormányzati választásokon is hasonló finanszírozási gyakorlatot terveznek követni.

A civil szervezeteknek nem lehet célja a kormányzati hatalom megszerzése

A Századvég szerint fontos rögzíteni, hogy a hazai jogrendszer különbséget tesz a civil szervezetek és a pártok mint szervezettípusok között, méghozzá a szerepük, illetve az általuk betöltött társadalmi funkciók alapján. Az egyesülési jogról és a civil szervezetekről szóló törvény értelmében a civil szervezetek (amelyek legismertebb formája az egyesület, illetve az alapítvány) a „társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához”. A jogszabály ezenfelül kiemeli a civil szervezetek nélkülözhetetlen hozzájárulását Magyarország fejlődéséhez, elismeri a társadalmilag hasznos és közösségteremtő szerepüket, valamint az Országgyűlés támogatásáról biztosítja közérdekű, közhasznú tevékenységüket.

– Ezek alapján kijelenthető, hogy a civil szervezetek alapvető célja valamilyen közérdekű – tehát a szervezet tagjainak egyéni érdekén túlmutató – tevékenység végzése. Értelemszerűen e szervezetek küldetése – a lehetőségeik korlátai miatt – nem terjed ki a közérdekű célok egészének felkarolására, hanem kizárólag a saját maguk által meghatározott szűk részterületre fókuszálnak – hangsúlyozza az írás.

Hozzáteszik: ennélfogva az említett szervezetek olyan – kisebb társadalmi csoportok által képviselt – közös értékek, érdekek mentén jönnek létre, mint például a kultúra, a környezetvédelem, a hátrányos helyzetűek támogatása vagy az otthonul szolgáló település fejlődésének előmozdítása. A pártok – a civil szervezetekhez hasonlóan – az egyesülési jog alapján jönnek létre, azonban a céljukat tekintve azoknál jóval speciálisabbak.

A Századvég jelzi, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, illetve annak indokolása a következők szerint határozza meg a pártok funkcióját:

„A pártok az állampolgárok egyesülési szabadsága alapján létrehozott olyan szervezetek, amelyek szervezeti kereteket nyújtanak a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, a politikai életben való állampolgári részvételhez. A pártoknak más társadalmi szervezetekhez képest különleges a viszonya a közhatalomhoz, ugyanis a pártok kifejezett célja és feladata, hogy képviselőik útján részt vállaljanak a közhatalomból, illetőleg politikai eszközökkel folyamatosan befolyásolják a közhatalom tevékenységét. […] Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a törvény célja az, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választásokon.”

Az említett rendelkezések elkülönítik a pártpolitikai és a civil szféra szerepét a társadalomban, amelynek lényege, hogy a civil szervezeteknek – a pártokkal ellentétben – nem célja, és nem is lehet célja az országgyűlési többség és így a kormányzás jogának megszerzése.

A baloldal rendszeresen „trójai falóként” használja a „civil szervezeteket”

Az elemzés megemlíti, hogy az önkormányzati választásokat megelőző időszakban általában országszerte pezsgésnek indul a civil szervezetek világa. A Századvég szerint ennek kísérőjelensége, hogy egyes magukat „civil szervezetnek” nevező csoportok jól láthatóan beavatkoznak az országos pártpolitikai küzdelmekbe, amelyek mögött jellemzően a „hivatalos” pártpolitikai színtéren sikertelen balliberális politikusok és pártok állnak.

A „civil” minőséggel való politikai visszaélésre utalhat, amennyiben például egy nyíltan a magyarországi belpolitikai beavatkozást („kormánybuktatást”) célul tűző külföldi szervezet finanszíroz egy – egyébként számottevő tagsággal vagy támogatottsággal nem rendelkező – hazai „civil szervezetet”, továbbá, amikor ismert pártpolitikusok egyszer csak valamilyen „civil szervezet” képviselőjeként tűnnek fel – említi meg az írás.

Ám hangsúlyozzák, hogy a hazai jogrendszer egyértelműen lefekteti, hogy aki demokratikus módon kívánja a legfőbb közhatalmi jogosítványokat megszerezni (vagyis kormányt kíván váltani), az alapítson pártot, méresse meg magát a választásokon, és ne „civil szervezetek” álcája mögé bújva próbálja megtéveszteni az embereket. A baloldal részéről a pártpolitikai, illetve a civil szféra közötti alkotmányos különbségek sorozatos figyelmen kívül hagyása a civil társadalom működési zavaraihoz, valamint a civil szervezetekkel szembeni társadalmi bizalom megingásához vezethet.

A 2022-es országgyűlési választási kampány és az azóta történt fejlemények fényében a hazai jogalkotónak a 2024-ben esedékes önkormányzati választásokig célszerű lenne megfontolnia a vonatkozó szabályozás módosítását, amely – a szerepük és a finanszírozásuk tekintetében – a jelenleginél sokkal szigorúbban különítené el a politikai pártokat más társadalmi szervezetektől – vonja le a következtetéseket az elemzés a Magyar Nemzet összefoglalója szerint.