Így segít Magyarország a menekülteknek
Többször érte már az a vád a kormányt ellenzéki oldalról, hogy nem tesz szinte semmit, leginkább csak a karitatív szervezetek látják el a menekülteket. György Istvánnal, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárával vettük sorra, milyen intézkedéseket hoztak, illetve milyen pénzügyi támogatásokat nyújtanak a civil szervezeteknek, az ukrán gyerekeket befogadó iskoláknak és a felnőtteknek munkát adó cégeknek.
– Az orosz-ukrán háborús konfliktus kitörésével egyidőben megkezdtük a humanitárius segítségnyújtás megszervezését – mondja György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. – A honvédség, a rendőrség, a katasztrófavédelem, a kormányhivatalok, az önkormányzatok, az egészségügyi dolgozók, a karitatív szervezetek és az önkéntesek munkájának irányítása révén a menekültek ellátása mindenre kiterjed, a menekültügyi eljárásoktól kezdve egészen az elszállásoláson át az oktatásig és a betegellátásig.
A kormány a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácson keresztül szervezi az adományok gyűjtését és a humanitárius segélyek kiszállítását, továbbá a hazai segélyszervezetek munkáját. A magyar-ukrán határ minden határállomása mellett működő, a kormány által létrehozott Segítségpontokon a karitatív szervezetek, a kormányhivatalok és az önkormányzatok munkatársai éjjel-nappal várják az Ukrajnából érkezőket, akiknek segítséget nyújtanak akár az orvosi ellátásban, akár a szálláshelyre történő elhelyezésben.
Elindították a Híd Kárpátaljáért összefogást is, amelynek keretében az összegyűjtött adományok összege már múlt héten meghaladta a 807 millió forintot. A közreműködő karitatív szervezetek – a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, valamint a Magyar Vöröskereszt – számára 500-500 millió forint külön támogatást is nyújtottak.
Szintén éjjel-nappal működő humanitárius tranzitpontot létesítettek a budapesti BOK csarnokban, ahol kulturált körülmények fogadják a háború elől menekülőket, ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérést, telefontöltési lehetőséget biztosítanak számukra a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve. A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők szolidaritási jegyet kapnak, a továbbutazókat különbuszok viszik a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre a Volánbusz és a BKK segítségével. A hazánkban maradóknak a karitatív szervezetek mellett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is biztosít szállást. Az idegenrendészet munkatársai is kint vannak, ők a menedékes ügyintézéssel, tartózkodási engedéllyel kapcsolatban tudnak segítséget nyújtani.
– Ezenfelül a hozzánk érkező menekültek egészségügyi ellátása és a gyógyszerfelírás is biztosított ingyenesen, a háziorvosok és a mentők pedig kérhetnek tolmácsot – mondja György István. – A háborús menekült gyerekek óvodai nevelésére és iskoláztatására is van lehetőség, a kormány ezen felül heti öt délutáni, egyéni foglalkozást nyújt az érintett tanulóknak a magyar nyelv elsajátítása érdekében, és havi 130 ezer forint többlettámogatást ad a menekülőket befogadó oktatási intézményeknek.
Egyszerűsítették az Ukrajnából érkezők munkavállalásával kapcsolatos eljárásokat is, illetve a 2022. február 24-ét követően határt átlépő ukrán vagy kettős állampolgárok esetében pedig a kormány támogatást nyújt a munkáltató számára a munkavállalók lakhatási és utazási költségéhez. Ez akár 60 ezer forint is lehet.
Ukrajnán belül eddig kétmilliárd forint értékben nyújtott a kormány humanitárius támogatást, többek között élelmiszert, üzemanyagot, egészségügyi eszközöket szállítanak, valamint Beregszász vízellátásának biztosítását is dotálták.
