Így tették tönkre a gyermekes családokat és nyugdíjasokat Gyurcsányék
Szerdán nagyszabású gazdasági programot hirdetett Orbán Viktor kormányfő: az intézkedések a társadalom valamennyi csoportját pozitívan fogják érinteni. A magyar gazdaság több mint egy évtizede szárnyal, aminek a gyümölcsét most lehet learatni. Tovább folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, amit Gyurcsányék elvettek; visszaadják a gyermekes családoknak a 2021-es személyi jövedelemadót, és bejelentette a miniszterelnök, hogy a cél a 200 ezer forintos minimálbér. Pontosan most érdemes felidézni, hogy nem volt ez mindig így: a baloldali kormányok elhibázott gazdaságpolitikájukkal államcsőd közelébe navigálták az országot, behívták az IMF-et, valamint a magyar családokat folyamatosan megsarcolták. Gyurcsány Ferenc és barátja, egyúttal utódja, Bajnai Gordon politikája kimerítette az ország erőforrásait, a magyarok belefásultak az állandó megszorításokba – írja az Origo.hu.„Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet” – talán ezek a hírhedt őszödi beszéd legismertebb gondolatai.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök így jelezte kiszivárgott, 15 évvel ezelőtt elmondott szónoklatában, hogy a baloldali kormányok felelőtlen gazdaságpolitikájának következtében Magyarország óriási bajban van. Nem sokkal ezután a magyar családok és a nyugdíjasok komoly megszorító csomagot kaptak a nyakukba.
Gyurcsány Ferenc pár nappal a beszéd elmondása után, egyúttal három hónappal a kiszivárgása előtt, tehát 2006 júniusában az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén bejelentette, hogy
- 30 százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára;
- a nyereséges vállalkozásoknak és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeknek négy százalék szolidaritási különadót kell befizetniük;
- a kormány jövő évtől be kívánja vezetni a házipénztári adót (ezt azoknak kell megfizetniük, akiknek a napi pénztáregyenlegük éves átlaga több mint kétszerese a készpénzes értékesítésük átlagos napi összegének – szerk.);
- az áfa 15 százalékos kulcsát pedig már 2006. szeptember 1-jétől húsz százalékra emelik;
- az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli a kormány;
- a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék négy százalékról hat százalékra emelkedik,
- a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról 1,5 százalékra nő;
- jövőre pedig a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nő, hat százalékról hét százalékra;
- a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra ingatlanadót vezet be; illetve
- a korábban megígért adócsökkentési programot pedig elhalasztják.
A magyar társadalmat valósággal sokkolták a kilátásba helyezett intézkedések, a nemzetközi sajtó is értetlenül állt a dolog előtt. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) arról írt, hogy „a magyarok dörgölik a szemüket, főleg azok, akik a szocialisták és a szabad demokraták koalícióját a következő négy évre még kényelmesebb többséggel ruházták fel”. Valóságos hideg zuhany volt ez, hiszen Gyurcsányék a választási kampányban még teljesen mást ígértek: erős Magyarországot és büszke köztársaságot. Ebből aztán semmi nem lett: az ország a rendszerváltás óta nem került ilyen rossz állapotba.
A volt kormányfő Új egyensúly program néven csomagolta be a megszorításokat, de a kommunikációs trükk hosszú távon nem jött be.
A megszorításoknak közel sem lett vége 2006 nyarán, annak hatásai több területen is megfigyelhetőek voltak.
A teljes cikk az Origo.hu oldalán olvasható.
