Így verte szét Gyurcsány Ferenc a baloldali pártokat
A baloldali pártok zömének nincs egyedi gondolatokkal átszőtt, önálló programja, a jelen meghatározó kérdéseiben – orosz-ukrán háború, biztonság, üzemanyag- és rezsiköltségek – pedig rendre a többség véleményével és érdekével ellentétes álláspontot foglalnak el, így a támogatottságuk egyre jobban a parlamenti küszöb (5 százalék) alá szorul – minderről Ifj. Lomnici Zoltán beszélt az Origónak a baloldali pártok teljes eljelentéktelenedése kapcsán. A Századvég jogi igazgatója szerint amíg Gyurcsányék aktív és meghatározó szereplői az ellenzéki politikának, addig a velük szemben, nem az ő elképzeléseiknek megfelelően politizáló politikusoknak és pártjaiknak nincs esélyük érvényesülni.Miért gyorsult fel a baloldali pártok szétesése április 3 után?
Az ellenzéki pártok soha nem is voltak egységesek, az ő esetükben nem szövetségről volt szó, hanem kizárólag a pénzért és a hatalomért történő kényszerházasságról, amelyre érvényes a Lowelltől származó mondás, hogy „kompromisszumok esernyőnek jók, de tetőnek gyengék”. Április 3-án a baloldal történelmi vereséget szenvedett, míg a Fidesz-KDNP 135 mandátumot szerezve teremtette meg az ötödik Orbán-kormány megalakulásának alapjait.
A bukást követően, a baloldali modus operandinak megfelelően, elkezdődött az egymásra mutogatás, hogy ki a felelős a választási eredményért. Még két évig nem lesznek választások Magyarországon, így jelenleg nem áll érdekükben azt mutatni, hogy egységesek a Fidesszel szemben. Az összefogáson túl maguk a pártok is fokozatosan esnek szét, amelynek az oka többes eredetű.
A baloldali pártok zömének nincs egyedi gondolatokkal átszőtt, önálló programja, a jelen meghatározó kérdéseiben – orosz-ukrán háború, biztonság, üzemanyag- és rezsiköltségek – pedig rendre a többség véleményével és érdekével ellentétes álláspontot foglalnak el, így a támogatottságuk egyre a parlamenti küszöb (5 százalék) alá szorul, a tagjaik pedig elveszítik még meglévő motivációjukat is arra, hogy az adott párt színeiben politizáljanak.
Végül az egész folyamat nyertese a Gyurcsány vezette DK lesz?
Már most is Gyurcsány Ferenc és a DK a folyamat győztesei. A legnagyobb baloldali párt elnöke még soha nem szerzett egyéni választókerületi jelöltként mandátumot, mégis hosszú évek óta bent van a parlamentben, a DK támogatottsága pedig nem növekedett 2018-hoz képest, a képviselői helyeik száma azonban kilencről tizenötre emelkedett, ami rávilágít egyrészt arra, hogy
a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök, másrészt, hogy a kisebb ellenzéki pártok szétesése folyamatának nyertese Gyurcsány Ferenc.
Mennyiben mozdítja elő a többi balos párt szétesését Gyurcsány?
Jelentős mértékben, a személyével és a tevékenységével is előmozdítja. A választók látják Gyurcsány Ferencet és feleségét a baloldal közös rendezvényein, és tudják, hogy a kis pártok politikusai valójában a DK elnökétől függenek, emiatt pedig az ő utasítása szerint járnak el. Gyurcsány Ferencet politikai és – közvetve – anyagi érdekek fűzik ahhoz, hogy a kisebb ellenzéki pártok szétessenek, ezzel ugyanis újabb szavazókat állíthat maga mellé, illetve párttalanná vált politikusokat sorozhat be a DK-ba.
A pártok „leszalámizása„ szintén nem idegen a baloldalon, a bolsevik gyökerű pártok 1917 óta módszeresen alkalmazzák ezt az eszközt a hatalom megszerzése, majd annak megszilárdítása végett.
Mivel a kisebb baloldali pártok támogatottsága minden közvélemény-kutatás szerint 5 százalék alatt van, így teljes mértékben ki vannak szolgáltatva a DK-nak, hiszen a velük való közös indulás biztosítja a parlamenti listás helyeket. Ezzel viszont saját – persze a Jobbik esetében például vállalhatatlan homofób, antiszemita és rasszista – identitásukat adják fel, és fokozatosan válnak a Gyurcsány-párt tagjaivá.
A teljes interjú elolvasható az Origo oldalán, IDE kattintva!
