A finn és a svéd kormány közös levélben javasolja, hogy az Európai Unió támogatásainak szélesebb körét – beleértve a mezőgazdasági kifizetéseket is – a jövőben kössék a jogállamiság betartásához. Eddig a mezőgazdasági forrásokat nem érintette a kifizetések visszatartása, azonban a két ország illetékes miniszterei szerint „szükség van az uniós jogállamisági mechanizmus továbbfejlesztésére” – írja a Népszava értesüléseire hivatkozva a Mandiner.

Hirdetés

Álláspontjuk szerint szigorúbb feltételekre van szükség a közösségi pénzügyi források odaítélésében és folyósításában.

A Vera Jourová bizottsági alelnöknek és Didier Reynders biztosnak címzett levélben a finn és svéd EU-miniszterek azt is javasolják, hogy ne csak a felzárkóztatási forrásokat, hanem az uniós támogatások szélesebb körét tegyék függővé attól, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető emberi jogokat.

Magyarország eddig függetlenül kapta meg a mezőgazdasági támogatásokat, annak ellenére, hogy a kohéziós források egy részét, valamint a helyreállítási alap kifizetéseit felfüggesztették.

Korábban írtuk

A finn és svéd kormány felvetése szerint az Európai Unió a jövőben szélesebb körben alkalmazhatná a pénzek visszatartását a közös politikákra. Az elképzelés egy olyan mechanizmus továbbfejlesztésére vonatkozik, amely lehetővé tenné, hogy Brüsszel felfüggessze a kifizetéseket, ha egy tagállam megszegi az alapvető uniós értékeket. A javaslat elfogadásához az Európai Parlament többségének támogatása is szükséges.

Jelenleg Magyarország ellen többek között az akadémiai szabadság, a menekültek jogainak és az LMBTQ-közösség jogainak megsértése miatt érvényben van egy szankció, amely 2,6 milliárd eurót zárol. Ez a költségvetési mechanizmus – amelyet az uniós zsargonban „horizontális feljogosító feltételnek” neveznek – nem azonos a korrupció miatt elindított eljárással, amely során Magyarország 6,3 milliárd eurótól esett el.

A finn és svéd kormány levelében egyúttal üzent az Orbán-kormánynak is, hangsúlyozva, hogy a tagállamok közötti bizalom nélkül nem lehetséges a versenyképesség erősítése. „Ahhoz, hogy ez a bizalom fennmaradjon és erősödjön, minden tagállamnak ragaszkodnia kell a közös értékekhez, mint a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok.”

A Mandiner cikkét IDE KATTINTVA olvashatják.