Nagyvárad a Partium legfontosabb városa, kulturális és gazdasági csomópont. A szecesszió jegyében épült belváros patinás épületein még mindig látszik az egykori nagyság. Itt rendezte meg az Autonómia és integráció című konferenciát a Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.

Az összejövetel a hasonló című tavalyi szovátai tanácskozás folytatása volt. Sajnálatos módon nem jött el a meghívottak közül Niculescu Antal, az RMDSZ európai integrációs ügyekkel foglalkozó államtitkára, pedig jelentős európai politikusok, köztük Gál Kinga, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség európai parlamenti képviselője is felszólalt.

Tőkés László köszöntő beszédében felhívta a figyelmet, hogy a román nemzetstratégia a kisebbségek eltüntetésére törekszik most is, csak a módszerek mások, mint 1989 előtt. A németek már eltűntek, a magyarság foszlányokban még megvan. A határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia, szögezte le Tőkés László.

Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint sajnálatos, hogy még nem arról szól a vita, milyen legyen az önrendelkezés, hanem arról, hogy lesz-e, lehet-e egyáltalán Romániában. Mint mondta, Bukarest most ideges, de nem utasíthatja el a párbeszédet. Az európai integráció bizonyos kötelezettségeket ró a román hatalomra, ezért ezt a lehetőséget ki kell használni.

Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint egy demokratikus állam nem háborodik fel és nem tiltakozik az autonómia gondolata ellen, hanem azon gondolkodik, miként lehet elérni, hogy minden polgára, így a kisebbségekhez tartozók is jól érezzék magukat benne. Jelenleg a Ceausescu-féle közigazgatási rendszer működik Romániában, a megyéket Bukarest által kinevezett prefektusok irányítják, ami a kommunizmus maradéka. A tervezett fejlesztési régiók ezt nem orvosolják, hiszen nem kapnának jogosítványokat, közigazgatási hatásköröket, s a decentralizációra a mostani kormánypártoknak sincs világos koncepciójuk. Smaranda Enache bírálta a román párttörvényt, amiért az nem teszi lehetővé regionális pártok létrehozását.

Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke a kisebbségekre vonatkozó RMDSZ-es törvénytervezetről szólva úgy vélekedett, az nem demokratikus, mert törvényesítené azt az állapotot, amely monopolizálja bizonyos kisebbségi szervezetek helyzetét saját közösségükön belül. A kormány által is elfogadott és a parlament elé hamarosan beterjesztendő szöveg előírja, hogy egy kisebbségi szervezetnek minden megyében létre kell hozni helyi szervezetet. Andreescu szerint ez ellentmond a kisebbség fogalmának, amely alapvetően regionális.

Toró T. Tibor, az RMDSZ temesvári parlamenti képviselője a tervezet legfőbb hibájaként rótta fel, hogy az abban foglalt jogok és hatáskörök a szöveg értelmében az RMDSZ-t illetik meg. A kisebbségi közösségeken belül Toró szerint demokrácia-deficit alakult ki. A temesvári képviselő szerint a belső választásokra vonatkozó tervezetrészek diszkriminatívak, hiszen a szöveg értelmében a már parlamentben lévő kisebbségi szervezet feladata volna a belső választások szabályainak megállapítása és annak lebonyolítása. A futballból vett képpel élve Toró megállapította, hogy ennek értelmében a bírói síp az egyik csapatnál van. Ugyancsak súlyos hibának tartja a képviselő, hogy az RMDSZ tervezete nem teremt kiskaput a területi önrendelkezés felé, pusztán a kulturális autonómiáról beszél. Ezáltal a Székelyföld hétszázezres lakosságának semmiféle előrelépést nem jelentene, ha az RMDSZ szövege törvénnyé válna. Ezenkívül az önrendelkezés finanszírozásáról sem ejt szót a tervezet, sőt azt a központi költségvetésre bízza, konkrétumok nélkül.

Bakk Miklós politológus, a Krónika című napilap főmunkatársa szerint jó esély van arra, hogy a román parlament mindkét háza elfogadja az RMDSZ tervezetét, ám ez a lehetőség éppen a törvény hibáinak és hiányosságainak köszönhető.

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint az RMDSZ törvénytervezetét minősíti, hogy román részről is kritikákat fogalmaztak meg antidemokratikus és diszkriminatív volta miatt. Szász Jenő úgy vélte, a nem létező törvény jobb, mint egy rossz és negatív hatású törvény. Az udvarhelyi polgármester nemzetárulásnak minősítette az RMDSZ tervezetét, és azt mondta, az erdélyi magyarokat sokszor becsapták már, de a legrosszabb az önbecsapás. Szász Jenő gazdasági ügyekre is kitért, és elmondta, Székelyföld források híján nem tud előrelépni. Bírálta Budapestet, amiért még mindig nem állított fel egy hitelbankot, amely az elszakított országrészek magyarjainak tudna segíteni. Szász Jenő szükségesnek vélte egy egységes autonómiakódex megalkotását, amely tisztáz minden fogalmat.

Gál Kinga, a Fidesz-MPSZ európai parlamenti képviselője megállapította, hogy a polgárok Európa-szerte távol érzik maguktól a döntéshozás intézményeit. Az illúziókat eloszlatván leszögezte, az autonómia nem része az európai uniós közösségi jognak, ugyanakkor bevett gyakorlat az unió számos országában. Beszámolt arról, hogy az Európai Parlamentben többpárti munkacsoport alakult a tradicionális nemzeti kisebbségek és a regionális nyelvek védelmében. Gál Kinga megállapította, hogy az Európai Unió különböző intézményeiben pozitív irányú változás van a kisebbségek iránti figyelem terén. Az autonómia kiharcolásának esélyeit összességében jónak ítélte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyértelmű és egységes üzeneteket kell küldeni Brüsszelbe.

Franz Matscher Dél-Tirolból érkezett Nagyváradra, úgy is, mint a Velencei Bizottság tagja. Az autonómia fogalmát vizsgálva kijelentette, nincs általános definíció, és nincs teljes körű autonómia, hiszen a központi kormányzat mindig ellenőrzi a helyi önrendelkezést. Másként fogalmazva – mondta Matscher úr – az autonómia nem szuverenitást jelent, hanem bizonyos hatáskörök átadását, amely mindig a kisebbség és a többség közti alku eredményeként jön létre. Mint mondta, Dél-Tirolban ez a folyamat közel ötven évig tartott.

Komlóssy József, az Európa Tanács Svájcban élő magyar jogi szakértője szerint ha egy népcsoport identitása veszélybe kerül, akkor az kihat egész Európa gazdaságára és politikai életére. Ezért fontos, hogy az Európai Unió fokozottan odafigyeljen például az erdélyi magyarság ügyére is. Komlóssy József emlékeztetett, hogy a Romániáról írt 176/1993-as európa tanácsi vélemény 11. paragrafusa, amelyet Tabajdi Csaba fogalmazott meg, leszögezi, hogy az egy területen élő közösségnek joga van az államigazgatással összhangban lévő azonos jogállású közigazgatási szervezeteket létrehozni, illetve különleges státust igényelni. Ez szerinte fontos hivatkozási alap az erdélyi magyar autonómia-küzdelemben. A régiófejlesztés gondolatáról szólva leszögezte, egy régiót nem kifejleszteni kell, hanem el kell fogadni annak létét. Az 1978-as bordeaux-i jelentés ugyancsak rögzíti, hogy egy európai embernek joga van a saját régiójához. Erdély kapcsán emlékeztetett, hogy Európában itt volt először autonómia, amit II. András magyar király adott meg az erdélyi szászoknak. Komlóssy József történelminek nevezte Andreas Gross EP-képviselő 2003-as jelentését, amely az autonómia fogalmát bevitte az európai uniós intézmények rendszerébe.

Christian Passin, az Osztrák Néppárt politikai akadémiájának vezetője, Délkelet-Európa-szakértő felhívta a figyelmet, hogy Ausztriában szinte semmit nem tudnak az erdélyi magyarságról. Információhiány van, állapította meg Passin, és hozzátette, Romániának még nagyon sokat kell teljesíteni a csatlakozás érdekében.

A Demokrata kérdéssel fordult az európai uniós politikusokhoz. Arról érdeklődtünk, mi a garancia arra, hogy Románia nem viheti magával az unióba diszkriminatív joganyagát, különösen annak tükrében, hogy a már uniós tag Szlovákiában és Csehországban máig érvényben vannak a kollektív bűnösség elvére épülő Benes-dekrétumok. Érdeklődésünkre Franz Matscher röviden annyit mondott, nem tud válaszolni. Christian Passin úgy reagált, ki kell küszöbölni az érzelmi motívumokat a politikából, s nem szabad feszegetni azokat a múltbéli ügyeket, amelyek veszélyeztetik a jövőt. Komlóssy József ugyanakkor elmondta, hogy Szlovákia és Csehország a csatlakozási szerződésben vállalta, hogy minden diszkriminatív jogszabályt töröl jogrendjéből. Ez világos beszéd, mondta, de hozzátette, hogy ez mindeddig nem történt meg. Ugyanakkor senki nem tiltakozott emiatt, egyedül Kelemen András volt MDF-es politikus szerette volna, ha e két ország ellenőrzése tovább tart.

A konferencia tanulsága, hogy kár illúziókat kergetni az Európai Unió kényszerítő erejéről. A közösség ugyan jó szemmel nézi az önkormányzatiságot, de annak megadása nem feltétele a csatlakozásnak, így Románia akkor is EU-tag lesz, ha nem garantálja az önrendelkezést az erdélyi magyarok számára. Az erdélyi magyarság csakis annyit érhet el, amennyit saját erejéből kiverekszik magának, ám ehhez szükség van az anyaország hathatós támogatására. Mint a hivatalos program során és később, magánbeszélgetések során is többen megfogalmazták, ezért imádkozni kell, hogy jövőre ismét magyar kormánya legyen Magyarországnak.