A szakember a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent interjúban hangsúlyozza: ehhez szakítani kell azzal az évtizedes gyakorlattal, amely a diszkont-légitársaságoknak túl nagy teret adott ahhoz, hogy diktálják a feltételeket például a fejlesztések és az infrastruktúra kérdéseiben.

Hirdetés

Emlékeztetett arra, hogy a tíz évvel ezelőtti Malév-csőd zűrzavarában a diszkontok ragadozóként ugrottak a nemzeti cég értékes utasaira, és egyebek között a kulturált szolgáltatással nehezen összeegyeztethető megoldásokat próbáltak kikényszeríteni a Budapest Airport menedzsmentjéből.

A szakember szerint a földi kiszolgálói területen is stratégiai jelentősége van a magyar tulajdonú vállalkozásoknak, mivel nem csupán az üzleti lehetőséget látják, hanem az országot méltóképpen pozicionálják is az üzemeltetés során.

Rámutatott: a nemzetközi gyakorlat szerint a tiszta állami szerepvállalás vagy az állami és magánbefektetők közös szerepvállalása ebben a szektorban jól működő gyakorlat, amely a közösség érdekét szolgálja.

Korábban írtuk

A reptéren működő szolgáltatókkal szemben bátor minőségi elvárásokat kell alkalmazni, vonatkozzon ez a kereskedelemre vagy akár a földi kiszolgálókra, a vendéglátásra – fűzte hozzá.

Galgóczy Ferenc szerint tíz év sem kell, hogy a budapesti repülőtér üzleti és minőségi értelemben is magasabb szintre lépjen, megelőzve Prága vagy Varsó reptereit fejlettségben és színvonalban.

Az üzletember megjegyezte: a kódolt siker nem múlhat azon a tanácsadói körön, akik stratégiai résztvevői voltak a 2005-ös privatizációnak, mint a Malév csődjét megelőző eljárásnak, valamint a közelmúltban a Malév GH reorganizációja során, amelynek a vége az állami vállalat jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, helyes kormányzati döntés lett.