A beszélgetésen jelen volt Boross Péter volt miniszterelnök, valamint Balog Zoltán, a nemzeti erőforrások minisztere is. A Magyar Demokrata szerkesztőségében lezajlott találkozó ellen néhány baloldali politikus és szervezet a szerkesztőség Andrássy úti székháza előtt tüntetett, ez azonban nem zavarta az érdemi tanácskozást.

A Magyar Krónika havonta jelenik majd meg, a Demokrata lapigazgatója, Bencsik Gábor megbízott főszerkesztő vezetésével. Gazdag képanyagot tartalmaz majd, s a megújuló Magyarország színvonalas, ugyanakkor olvasmányos tárgyi, szellemi és kulturális körképét kívánja felrajzolni.

A Demokrata grafikai stúdiója készíti a folyóiratot, melynek egyelőre szerkesztőségünk székháza ad otthont.

Bár a balliberális sajtóban számos negatív, téves vagy eltúlzott hír jelent meg a találkozóról, a valóság ezekkel szemben az, hogy a tanácskozás – néhány személyeskedő felszólalástól eltekintve – higgadtan és tartalmasan zajlott le.

Bevezető felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte, hogy bár a választási kampányban nem látszik célszerűnek egy új lap indításával foglalkozni, ő mégis pártolja, mert hosszú távon szükséges és hasznos a folyóirat, amely ugyanakkor nagy szellemi kihívás is, mert volt már egy kísérlet hasonló orgánum elindítására, ami azonban megbukott.

Kerényi Imre bejelentette, hogy a Magyar Krónika nem közpénzből készül majd, s üzleti konstrukciója némileg hasonló lesz a Nemzeti Könyvtáréhoz, amely egyébként szintén a Demokrata grafikai műhelyében készül. A sajtóban keringő állításokkal szemben a valóság az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bizalmát és elismerését fejezte ki a projektet vezető Kerényi Imre iránt. A Magyar Krónika első száma várhatóan május végén, június elején jelenik meg.

xxx

NÉHÁNY MONDAT ELSŐ KÉZBŐL

Közel negyed évszázaddal a rendszerváltás után Magyarország új kihívással néz szembe: a rosszkedv eluralkodásának kell gátat vetnie. Mint a nehéz, hideg hajnali köd, úgy nehezedik rá a nemzet lelkére a reményvesztés, az előre megidézett kudarc érzete.

Mi, magyarok, keserves történelemmel a hátunk mögött mindig is hajlottunk rá, hogy hitünket veszítsük, de most mintha a nagyvilág rosszkedve is ránk hengeredne – vagy éppen sürgölődő, piszkos kezek hengerítik. A kettős teher már túl sok – ez így nem maradhat. Mert keserű a rosszkedvű élet, és mert a hitetlenség, ha nem szállunk vele szembe idejében, önbeteljesítő jóslattá dermed, a kudarca készülésből valóban kudarc lesz.

Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók, mondta ki a szerénységében nagy erejű mondatot Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér. És ha így van – márpedig így van –, akkor nekünk is éppen annyi jogunk van a jókedvű élethez, mint akármely nemzet fiának és leányának. Jogunk van ahhoz, hogy örömforrásként tekintsünk magyarságunkra (magyar svábként, magyar cigányként, magyar zsidóként, magyar románként akár) és arra az országra, amelyben élnünk adatott. Jogunk van éppúgy örülni a sikereinknek, ahogy a dánoknak, bolgároknak, argentinoknak van joguk a maguk sikerein örvendezni. Jogunk van értékeket vallani a magunkénak, és jogunk van azok mellett kitartani. És jogunk van bocsánatot nyerni vétkeinkért, amiként mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.

Az e jogunkba vetett hitet hivatott képviselni, megjeleníteni és szolgálni a várhatóan pünkösd hetében mutatványszámával útjára induló új havilap, a Magyar Krónika. Tartalmát tekintve kulturális és közéleti folyóirat készül, így elkerülhetetlen, hogy a politika erőterében is elhelyezze magát. Szükséges tehát kimondani, hogy a szerkesztők meggyőződéssel támogatják a polgári kormány erőfeszítéseit, mert úgy látják, hogy jól szolgálja az ország és a nemzet érdekeit, méltó a támogatásra. De szükséges azt is hozzátenni, hogy ez meggyőződés, nem pedig szerkesztési sorvezető.

A Magyar Krónika nem a kormány szócsöve, sikereinek hírharsonája kíván lenni, hanem a nemzet fizikai és lelki épülésének eszköze és híradója. Egy percig sem gondoljuk, hogy értékek kizárólag a jobboldalinak mondott, nemzeti elkötelezettségű szellemi közegben születhetnek, márpedig minden érték méltó a felmutatásra, bármely közegben jött légyen létre. Úgy gondoljuk ugyanakkor, hogy méltó és igazságos, ha azoknak a szellemi értékeknek nyitunk nagyobb teret, amelyek hitünk és meggyőződésünk szerint másoknál jobban szolgálják a nemzet épülését.

Nem kívánunk megfelelni bárki által felállított kiegyensúlyozási mércének, csak a saját legjobb meggyőződésünknek. Teljesen természetesnek tartjuk, ha valaki a politikai színskála jobb oldalán helyezi el lapunkat – magunk is oda tartozunk. Elsősorban tehát e szellemi közösség fóruma kívánunk lenni, tisztelettel adózva minden más jelentős szellemi teljesítmény előtt.

Azt reméljük, hogy saját közösségünk számára agoraként is szolgálhatunk. A magyar szellemi jobboldalnak régi, terhes hagyománya, hogy sokfelé húz, évtizedes sérelmeket ápol és távolságtartással figyel minden kezdeményezést. Már mi magunk, e lap alapítása során is kaptunk leckét mindebből, és tudjuk, hogy lesz még folytatás. De a nemzet szolgálatában nem engedhetjük meg magunknak a megbántódás luxusát. Újra és újra hívunk majd minden alkotót, hogy éljen ennek az agorának a lehetőségével, szólaljon meg a Magyar Krónikában. Csupán egy feltételünk lesz, de az szigorú: értékteremtő, alkotó, minőségi megszólalás legyen.

Úgy gondoljuk, hogy a nagyközönségek szánt folyóiratnak kötelessége esztétikus megjelenésével és olvasmányosságával kiszolgálni az olvasót. Habár értékeink közé soroljuk a konzervativizmust, tudjuk, hogy az idők változnak és velük nekünk is változnunk kell. Harmonikus, de friss szellemű megjelenésre, külalakra van szükség ahhoz, hogy sok olvasóhoz eljussanak lapunk írásai. Tudjuk azt is, hogy a kép, a vizualitás hódító útját járja a világkultúrában, és e hódítás elől a Magyar Krónika sem tér ki. Nagyon sok látványos kép közlését tervezzük, reményeink szerint ezzel részben válaszolva a digitális média kihívásaira is.

Zárszóként még egy gondolat. Mint a szárnyait védelmezőn kiterjesztő angyal, úgy öleli a koronázási palást képe Magyarország Alaptörvényének díszkiadását – e kötetet ugyanaz a szellemi műhely készítette, amely a Magyar Krónika előkészítésén is dolgozik. Az első királyunk, Szent István kortárs ábrázolását őrző, ezeréves palást és az új Alaptörvény találkozása több mint szimbólum: máig élő, a jövőnket megalapozó évezredes múltunkat foglalja egységbe. Ez az az egység, amelynek megteremtésére a Magyar Krónika, ha az olvasók támogatását elnyeri, hónapról hónapra törekszik majd. Hogy sikeresen-e, arról majd Önök, az olvasók döntenek.

Bencsik Gábor

a Magyar Krónika megbízott főszerkesztője