Indul a szankciós konzultáció

A Demokrata október 5-i számának írása.

Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője szeptember végén, a kormánypártok kihelyezett frakcióülésén tartott sajtótájékoztatóján jelentette be: a két frakció felkérte a kormányt, indítson nemzeti konzultációt az energiaszankciókról. Kocsis Máté elmondta, az Európai Unióban még senki nem kérdezte meg az embereket erről, a magyar kormány lesz az első, amelyik megteszi. A frakcióvezető szerint meg kell győzni az európai politikusokat a büntetőintézkedések megszüntetéséről, így a nemzeti konzultáció politikai eszköz lesz a kormány kezében. Hozzátette, az eredmények alapján parlamenti határozat is születhet. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg 11 ezer megtorló intézkedés van érvényben Oroszország ellen, ezek közül az energetikaiak a legkárosabbak.

Nemzeti egység

Orbán Viktor az országgyűlés őszi ülésszakát indító napirend előtti felszólalásában már a nemzeti konzultáció fontosságát vázolta. Beszédét azzal kezdte, hogy Ukrajna és Oroszország háborúja lokális konfliktus volna, azonban a nyugati korlátozások globális gazdasági háborúvá változtatták. Kitért rá, hogy az eurózóna országainak egy részében már a húsz százalékot is meghaladja az infláció mértéke. Szerinte a gazdasági bajok oka az orosz–ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak. Felidézte, hogy az áprilisi országgyűlési választások előtt az volt az európai álláspont, hogy a retorzióknak észszerűnek kell lenniük, nem szabad tönkretenniük az európai országok gazdaságát, ezért a tiltások nem terjedhetnek ki az energiára. Ennek ellenére 2022 júniusában Brüsszelben elfogadták a gazdasági és kereskedelmi büntetőintézkedések között az olajszállításra vonatkozót is, és a földgáz esetében is napirendre vettek hasonlót. Ennek következtében a földgáz ára egy hónap alatt megkétszereződött, majd újabb egy hónap alatt megháromszorozódott.

– Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek. Az energiaárak növekedése kihat az élelmiszerárakra is. Magyarországon az energiaárak százszázalékos növekedése 3-5 százalék közötti azonnali, általános inflációt gerjeszt. Ha megszüntetnék a retorziókat, az energiaárak rögtön a felükre esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne. Szankciók nélkül az európai gazdaság újra erőre kapna, és el tudná kerülni a fenyegető recessziót – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő emlékeztetett arra is, hogy amikor a retorziókat bevezették, azt ígérték, azok Oroszországnak fognak fájni, nem az európai embereknek, de mára kiderült, „az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre”. Hozzátette, a korlátozások bevezetése nem demokratikus módon történt, a brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek róla, az európai polgárokat nem kérdezték meg, miközben az árat ők fizetik meg.

– Személyes meggyőződésem, hogy mielőtt a szankciók visszavonhatatlanul és hosszú távon részeivé válnak a gazdasági életnek, meg kell ismernünk az emberek véleményét is. Ezért Európában elsőként Magyarországon megkérdezzük véleményüket a szankciókról. Ezt tettük a migráció, a Covid-járvány és a genderideológia esetében is. Sikerült létrehoznunk a nemzeti egységet, és ezzel megteremtettük a válságkezelés közös alapját – érvelt a miniszterelnök. A Kossuth Rádiónak adott pénteki interjújában is az összefogást hangsúlyozta, mondván, „minél válságosabb időszakot élünk, annál nagyobb szükség van az egységre”.

Orbán Viktor szerint a szankciós felár bizonytalanná teszi a jövőt. A kérdés, hogy tovább rontunk-e ezen a helyzeten, Brüsszelben ugyanis újabb és újabb retorziókat akarnak bevezetni. Megjegyezte, a legtöbb rossz politikai döntés, mint a szankciós döntés is, kijavítható.

A többség véleménye

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón arról beszélt, a kormány kiemelt fontosságúnak tartja, hogy amire Európában nem volt lehetőség, arra Magyarországon legyen, azaz az elitek döntése helyett az emberek véleményét hallgassák meg. Közölte, a kormány álláspontja, hogy az energiaárak tönkreteszik az európai államok gazdaságát, és nehéz helyzetbe hozzák a háztartásokat.

– Az európai gazdaságot recesszióba döntjük, az oroszoknak pedig pluszbevételt biztosítunk. Finanszírozzuk a háborút, miért jó ez? – tette fel a kérdést. Szerinte egyre több nyugati lapban felmerül, hogy morális alapon sem fogadhatók el olyan döntések, amelyek Oroszországot segítik több bevételhez.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúra Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője a Facebookon közzétett videójában kifejtette, az uniós büntetőintézkedésekről indított nemzeti konzultáció fontos lehetőséget kínál a magyaroknak arra, hogy üzenetet küldjenek az unió döntéshozóinak is: újabb retorziók és a háború folytatása helyett békére és erős Európára van szükség. Felhívta rá a figyelmet, novemberben rendeznek egy fontos vitát az Európai Tanácsban, ahol az unió vezetői a szankciós politika jövőjéről döntenek. Úgy látja, a vitában két álláspont ütközik majd: míg Brüsszel és néhány tagállam a büntetőintézkedések szigorítása mellett fog érvelni, addig más országok azok enyhítését szorgalmazzák.

– A szankciókritikus képviselők legjobb esélye rámutatni, hogy a büntetőintézkedések nemcsak az európaiak érdekeivel, de a többségi társadalom elvárásaival is szemben állnak. Ezért van nagy jelentősége, hogy a magyarok elsőként nyilváníthatnak véleményt véleményüket a szankciókról – mondta Hortay Olivér. Megjegyezte, Brüsszel egyre fokozódó politikai és médianyomást helyez a büntetőintézkedések enyhítését sürgető tagállamokra, legutóbb Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke próbált beavatkozni az olasz választásokba.

– Európa a kereskedelmi konfliktus mélyülése miatt kerül egyre nagyobb bajba, és helyzetén csak a konfliktus enyhülése segíthet, amihez fordulatra van szükség a szankciós politikában. Az irányváltásról pedig csak úgy lehet meggyőzni a nyugati politikai elitet, hogyha megérti, a jelenlegi törekvések nemcsak Európa gazdaságát, de saját karrierjét is súlyosan fenyegetik – mondta Hortay Olivér.

Pró és kontra

Az ellenzéki politikusok úgy reagáltak a szankciós konzultációra, ahogy az előzőekre: feleslegesnek tartják, és szerintük az ívek csak gyújtósnak jók. Persze ebben nincs is semmi meglepő, hiszen a retorziók mellett hitet tevő baloldali összefogás pártjainak választási programjában az szerepelt, hogy hatalomra jutásuk esetén azonnal megszüntetnék az orosz gáz és olaj importját, a rezsicsökkentést és a hatósági benzinárat pedig eltörölnék, hogy mindenki a világpiaci árat fizesse. Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke nemrég a parlamentben jelentette ki, hogy a „szankciók működnek”, bár nem indokolta, miért gondolja így, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere pedig arról beszélt, hogy „a magyar kormány a rossz oldalon áll ebben a konfliktusban, és a szankciókat nagyon nehezen sikerült keresztülvinni, de örülök, hogy végül elfogadták ezt a csomagot”.

Az intézkedéseket támogató baloldali politikusok legfőbb érve, hogy azért hiteltelen a konzultáció, mert a megtorló intézkedéseket Magyarország is megszavazta. A miniszterelnök a múlt heti parlamenti ülésen világossá tette, Magyarország az olajszankciókat nem szavazta meg, sőt, sikerült elérni, hogy azok Magyarországra, Szlovákiára és Csehországra, vagyis azokra az országokra, ahova olaj csak vezetéken keresztül érkezik, ne vonatkozzanak.

– Lengyel barátaink kérésére nem a szankció megvétózását választottam, hanem a cseh, magyar és szlovák kivétel elérését, mert a lengyelek azt kérték, hogy bár Magyarország érdekeivel ellentétes az olajszankció, mégse vétózzuk meg, érjük be a bennünket megillető kivétellel. Ez nyolc százaléka az Oroszországból érkező mennyiségnek, és a lengyel álláspont az volt, hogy még mindig jobb egy 92 százalékos szankció, mint egy magyar vétó miatti nulla szankció – mondta Orbán Viktor. Hozzátette, a gázra és a nukleáris termékekre vonatkozó retorziók eddig azért nem kerültek napirendre, mert Magyarország bejelentette, hogy nem szavazza meg őket.

Merőben más a német kormány hozzáállása a kérdéshez.

– Ha azt ígérem az ukrán embereknek, hogy mellettetek állunk, amíg szükségetek van ránk, akkor azt be is akarom tartani. Nem számít, mit gondolnak a német választóim, de én teljesíteni akarom az ígéretet az ukrán népnek – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter.

Ebből is látható, hogy míg a német és a brüsszeli politikusokat nem érdekli, mit gondolnak döntéseikről választóik, addig a magyar kormány a választóik véleményére alapozva érvelhet majd a büntetőintézkedésekről szóló brüsszeli vitákban. A szankciós döntések nem örök érvényűek, megújításukról az Európa Tanács félévente szavaz. Ezért fontos, hogy a soron következő döntés előtt minél többen kitöltsék az íveket. A legutóbbi nemzeti konzultáción (Konzultáció a járvány utáni életről) majdnem másfél millióan vettek részt. Az eddigi legsikeresebb ilyen véleménynyilvánítás pedig a 2017-es konzultáció (Konzultáció a Soros-tervről) volt, amikor több mint 2,3 millió választó üzente meg Brüsszelnek a bevándorlási tervek elutasítását. A kormány számára erős felhatalmazást jelentene, ha most is több mint kétmillió magyar nyilvánítaná ki, hogy a retorziók nem érték el a kívánt célt, inkább a konfliktus további eszkalálódásához vezetnek, és tönkreteszik Európát. Bár egyre több tagállamban vonulnak utcára kormányuk háborús politikája és a szankciók ellen, a nemzeti konzultáció többmilliós tiltakozása lenne a legerősebb üzenet.

Nem elképzelhetetlen, hogy a szankciókritikus erők több uniós tagállamban is követelni fogják a magyar mintát. Herbert Kickl volt belügyminiszter, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt vezetője már hangot adott annak a véleményének, hogy az osztrák kormánynak is követnie kellene Magyarország példáját.