Galambos László, a Welt2000 Kft. fejlesztési igazgatója végigvezet a modern budaörsi irodaházon. A levegős, tágas épület termei, irodái első ránézésre semmiben sem különböznek a nagy informatikai cégek korszerű irodáitól, legyen az a világ bármely pontján. Recepció, oktatóterem, tárgyalók, konyha, hatalmas szerverterem, a munkaasztaloknál fiatalos, elfoglalt emberek, friss kávéillat, megbeszélések, telefoncsörgés és rengeteg, rengeteg számítógép. Egyvalamiben mégis más ez az iroda: a Welt2000 Kft. itt, a budaörsi székházában fejleszti és üzemelteti Magyarország egyik legnagyobb felhasználószámú információs rendszerét az Egységes Monitoring Információs Rendszert, az EMIR-t.

– Magyarország társadalmi-gazdasági felzárkóztatása érdekében az Európai Unió és a magyar kormány társfinanszírozásával 2004–2013 között mintegy tízezermilliárd forintnyi támogatás felhasználása lehetséges. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladata annak biztosítása, hogy ezt a tízezermilliárd forintnyi forrást Magyarországon hatékonyan, szabályosan, átlátható módon használja fel. Az NFÜ a feladatok végrehajtáshoz az Egységes Monitoring Információs Rendszert, az EMIR-t alkalmazza – mutatja be legfontosabb feladatukat a fejlesztési igazgató, aki hozzáteszi, hogy az EMIR tartja nyilván a pályázók által benyújtott pályázatok döntéshozatalával, kifizetésével, a projektek megvalósulásával kapcsolatos valamennyi adatot, azaz a 2013 végéig elnyerhető, mintegy tízezermilliárd forint útját.

– A pályázatokat feldolgozó állami intézményrendszer munkatársai az EMIR ügyviteli szolgáltatásait használják napi feladataik végrehajtásához, illetve a vezetők, döntéshozók az EMIR monitoring-funkciói segítségével követik nyomon a források felhasználását, így különösen a kifizetésigényléseket és azok teljesítését.

Hamarosan kiderül: az EMIR-t – a gyakorló és oktató rendszerekkel együtt – jelenleg mintegy hatvan magyar intézmény hétezer munkatársa használja. Nyolc alrendszerén keresztül átláthatóvá válik az összes uniós forrás felhasználása, így főként a pályázók és a támogatottak köre, a támogatások összege és a támogatott projektek eredményei. Egy ilyen átfogó rendszer fejlesztése és üzemeltetése felkészült és felelősségteljes informatikai és pályázatkezelő szakértőket igényel.

– Az uniós források felhasználásának legfontosabb célja, minden magyar közös érdeke, Magyarország társadalmi és gazdasági felzárkóztatása. Ez csak akkor valósul meg, ha az állami intézmények a lehető leggyorsabban, felesleges bürokrácia és időpazarlás nélkül, ugyanakkor szabályosan és a közvélemény számára is átláthatóan juttatják el a pénzt a pályázókhoz – teszi hozzá a fejlesztési igazgató, miközben bemutatja az Európában egyedülálló információs alaprendszert, a Pályázati Információs Rendszert, amelynek testre szabásával jött létre maga az EMIR is.

– Fejlesztési koncepciónk szerint az EMIR funkcionalitását a pályázati rendszer céljainak egésze határozza meg: az EMIR-funkciónak a pályáztatás minden munkaszakaszában biztosítania kell a gyors munkavégzést, a végrehajtás szabályosságának nyomon követhetőségét, valamint az átláthatóságot. Így azután az EMIR-fejlesztés középpontjában a pályázók, a döntéshozók, a pályázatkezelők és a közvélemény által alkotott teljes üzleti környezet kiszolgálása áll, lehetőség szerint kompromisszumok nélkül.

De miben különbözik az EMIR más EU-tagállamok pályáztatást segítő informatikai rendszerétől? Miben több az EMIR más országok rendszereinél? A fejlesztési igazgató válaszában az NFÜ által 2008 novemberében megtartott nemzetközi konferenciára tapasztalatait sorolja, ahol tizennégy uniós tagállam mutatta be a pályáztatást támogatására kialakított információs rendszerét: kijelenthető, hogy csak az EMIR nyújt Európában az uniós pályáztatás minden szereplőjére kiterjedő, teljes körű ügyviteli és monitoring támogatást, amelyet egy magyar cég magyar munkavállalókkal és saját eszközökkel fejleszt több mint hat éve – tudtuk meg.

A legfontosabb azonban mégiscsak a pályázók részére történő kifizetések mihamarabbi teljesítése. A gazdasági válság okozta forráshiány miatt égetően szükséges a hazai kis- és középvállalkozások, vállalkozók forráshoz juttatása. Ennek egyik lehetősége a kifizetések felgyorsítása. De vajon miképpen támogatja ezt az EMIR?

– Az EMIR lépésről lépésre, részletesen támogatja a kifizetést megelőző és a kifizetéshez közvetlenül kapcsolódó munkafolyamatokat. Koncepciónk szerint, ha a kifizetéseket megelőző teljes pályáztatási folyamatot gyorsítjuk, akkor gyorsul az arra épülő kifizetési folyamat is. A kifizetések felgyorsításához tehát szakszerűen, minden lehetséges eszközzel támogatni kell a pályázat benyújtásának és értékelésének, valamint a kifizetési igények benyújtásának és bírálatának folyamatát. Ha a pályázó az EMIR elektronikus pályázatkitöltő programja segítségével adja be a pályázatát, akkor a kitöltőprogram már a pályázat kitöltésekor, még a benyújtás előtt mintegy száz ellenőrzési szempont alapján segíti a pályázót a hibátlan, helyes kitöltésben.

Ugyanígy ellenőrzötten történik a kifizetési kérelmek, projektjelentések elektronikus benyújtása az NFÜ honlapján elérhető online kitöltőprogramok segítségével. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent a formai, számítási hibával beadott pályázatok, elszámolások, adatok száma. Mindez a pályázó és a pályázatokat feldolgozó intézményrendszer oldalán is jelentős időmegtakarítást eredményez, mivel így nincs szükség hiánypótlási folyamatra (a hiánypótlás folyamata több hétig is eltarthat), illetve így nem áll elő az az állapot, amikor orvosolhatatlan hiba miatt a pályázatot el kell utasítani – mutatja be a kitöltőprogram működésének előnyeit Galambos úr.

A folyamat minden szakasza esetében a gyorsaság van a célkeresztben: az NFÜ a projektkiválasztás sebességét növeli az EMIR automatikus és félautomatikus értékelő rendszerével, amely a döntéshozatalt gyorsítja: automatikus értékelés esetén néhány másodperc alatt mintegy 50 szempont szerint értékeli, pontozza a pályázatokat.

A számok jelzik a megoldás jelentőségét: az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) esetén 2009 májusáig az EMIR segítségével mintegy 9600 beadott pályázat automatikus értékelésére került sor, amely így közel 3 év időmegtakarítást jelent a szereplők számára. A támogatási szerződés megkötését követően a kifizetés igénylés és az ahhoz tartozó tételes költségszámlák szintén internetes, automatikus ellenőrzéseket alkalmazó, on-line kitöltőprogrammal nyújthatók be. Ezeket az adatokat az EMIR elektronikusan beolvassa, majd eltárolja a központi adatbázisában, szükségtelenné téve az intézményrendszer számára a kézi adatrögzítést. De vajon mennyi idő takarítható meg?

– A statisztikák szerint a pályázók 2004-től 2009 májusáig több mint 300 ezer tételesen rögzített számlát nyújtottak be internetes úton, ezzel közel 30 év időmegtakarítást érve el az intézményrendszer számára – számol Galambos úr.

Az ellenzék több ízben követelte, hogy a hazai kis- és középvállalkozások számára az uniós forrásokat csoportosítsák át. Vajon ebben is tud segíteni az informatikai rendszer? A fejlesztési igazgató szerint a források átcsoportosítása összetett kérdés, amelynek megválaszolása nem a rendszerfejlesztő cég kompetenciája.

Azonban lényeges, hogy ilyen kérdések megítélése során szakmai szempontokat, valamint a pályáztatás végrehajtásának aktuális adatait, állapotát szükséges együtt látni és mérlegelni. A döntéshozatalhoz az EMIR naprakész adatállományával és kiforrott statisztikai funkcionalitásával nyújt segítséget. A naprakészséget az EMIR két oldalról biztosítja. Egyrészt a pályázóktól az internetes kitöltőprogramokon keresztül beérkező rendkívül nagy mennyiségű elektronikus adatot rövid határidővel ellenőrzi és beolvassa, majd rendszerezi a központi adatbázisban (pályázati formanyomtatvány, kifizetésigénylés, projektjelentések).

Másrészt az EMIR egységesen tartalmazza a különböző pályázatok életútjának adatait (támogatási igény, döntések, mikor, milyen összegben történtek kifizetések stb.). A pályázati kiírásokra benyújtott pályázatok, a megkötött szerződések száma, valamint a vállalt pénzügyi kötelezettségek nagysága és ütemezése elemzésével lehetőség nyílik a megalapozott döntésekre, többek között a kevésbé eredményes pályázati kiírások keretének átcsoportosítására is.

A pályázók legelőször a kitöltő programokkal kerülnek kapcsolatba. Kulcskérdés, hogy vajon a kitöltőprogramok alkalmazása igényel-e úgynevezett informatikai vénát, azaz szükségesek-e speciális informatikai ismeretek ahhoz, hogy használjuk őket.

– A kitöltőprogramok alkalmazásának hármas célja van. Először is a pályázókat automatikus ellenőrzési szempontok alapján segítik a dokumentumok helyes kitöltésében és benyújtásában. Másodszor a pályázatkezelőket támogatják az ügyviteli feladatok gyors ellátásában, az EMIR-be bekerült pályázati adatokból automatikusan elkészülnek a különböző kimenő levelek, dokumentumok, előterjesztések. Harmadszor a döntéshozók számára naprakész statisztikai adatbázis jön létre. A kitöltőprogramok használata tehát minden szereplő elsődleges érdeke – szögezi le Galambos László, megnyugtatandó a felhasználókat.

Aki már töltött ki számítógépen nyomtatványt vagy használt szövegszerkesztő programot, annak semmilyen nehézséget sem fog okozni e programok használata. Azzal, hogy az NFÜ széles körben bevezette ezeket a kitöltőprogramokat, közvetlenül és sikeresen támogatja a gyors, papírmentes ügyintézést, azaz a Magyarországot még sajnálatos módon jellemző digitális szakadék felszámolását, mivel ez az intézkedés jelentős rétegek érdekeltségét teremti meg a számítógép és az internet használatában.

Hernádi Zsuzsa

AZ EMIR ALRENDSZEREI

– Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)

– NFT I. Strukturális Alapok

– NFT I. Kohéziós Alap

– EQUAL közösségi kezdeményezés

– PHARE- és átmeneti támogatás

– Schengen Alap

– Európai Gazdasági Térség/Norvég Alap-támogatások

– Projekt Előkészítő Alap (PEA)