– Kőbányán eddig még soha nem született Fidesz-győzelem. Ám ön amellett, hogy Kőbánya frissen megválasztott országgyűlési képviselője, a Fővárosi Fidesz frakcióvezető-helyettese, és ön vezette a BKV-vizsgálóbizottságot is. A pénzügyi ellenőrző bizottság elnökeként az elmúlt év nyarától számos visszaélésre derített fényt. Fel tudja sorolni, hogy pontosan mennyire?

– Jelenleg öt olyan fővárosi cégről tudunk, amelyeknél rendőrségi nyomozás van folyamatban. Az egyik a BKV, a másik az FKFV, a harmadik a Főtáv, a negyedik a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., az ötödik pedig a Főkert Zrt., azonban attól tartok, hogy a sor itt még nem fejeződik be. A közelmúltban egy újabb cégnek az ügyében kaptunk olyan információkat, amelyeket vizsgálunk, de nem szeretnék előre sem nyugtalanságot kelteni, sem a cég jó hírnevét besározni. Abban a pillanatban, amint kellő információval rendelkezünk, meg fogjuk tenni a szükséges intézkedéseket. Az öt cégen kívül a közelmúltban derült fény egy különös ingatlanügyletre, amely ugyancsak egy fővárosi gazdasági társasághoz köthető: kiderült, hogy a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. V. kerületi, Hercegprímás úti ingatlancsoportját, amely csaknem 600 négyzetméteres, az a Horváth, Dóczi és Lehmann ügyvédi iroda vásárolta meg, amely Hagyó Miklós közvetlen jogi segítőjeként bukkant fel, illetve a neve több fővárosi cég kapcsán is felmerült. Az iroda egyik ügyvédje gyanúsítottként szerepel a BKV ügyében folyó nyomozásban. A Hercegprímás úti ingatlan ügyében kértük a főpolgármestert, hogy haladéktalanul rendeljen el vizsgálatot. Erre néhány órával a sajtótájékoztatón történt figyelemfelhívásunk után sor is került.

– Mekkora összegre rúghatnak azok a korrupciós pénzek, amelyek a fővárost érintik?

– Erről nem készültek pontos felmérések, hiszen nyomozás alatt lévő ügyekről van szó. A BKV esetében a különböző becslések 3 és 10 milliárd forint körüli összegre teszik, gyógyfürdővállalat esetében például a beléptető rendszerre kiírt közbeszerzés, annak üzemeltetésével együtt 1,8 milliárd forint, az FKFV-nél felmerült korrupciógyanú összege több százmillió forint, ha mindent összeszámolunk, meggyőződésem, hogy a főváros cégeinél történt visszaélések tízmilliárdos nagyságrendet képviselnek. Mint mondtam, a BKV esetében is különböző becslésekből tudunk kiindulni: három- és tízmilliárd forint közé tehető az az összeg, amely a tanácsadói szerződések, illetve a végkielégítések kapcsán és az ezekhez kapcsolódó ügyletek során említhető. Hogy a főváros esetében a teljes összeg mekkora, azt még megbecsülni is nehéz, hisz ezek az ügyek a cég napi működését még nem is érintették. A BKV-nak több mint ezer beszállítója van a karbantartástól az üzemanyag-beszerzésig vagy az alkatrész-ellátásig. Ezeket eddig nem vizsgáltuk. Tartunk tőle, hogy amit látunk, az csak a jéghegy csúcsa.

– A négyes metró és az azzal összefüggő botrányok sora immár összefonódott Demszky Gábor nevével. Lesz-e négyes metró, és ha igen, mikor?

– Erre a kérdésre nem tudok most válaszolni. Az önkormányzati választások után az új közgyűlésnek át kell tekintenie mindazon pénzügyi kötelezettségeket és vállalásokat, amelyeket a szocialista–szabad demokrata városvezetés tett. A legégetőbb ügy, ami most a Fővárosi Közgyűlés elé került, az Alstom-szerződés, amely a kettes és a négyes metró kocsijainak beszerzésével függ össze. A határidő több mint két éve lejárt, az új kocsiknak meg kellett volna szerezni a vasúthatósági engedélyt, ám ez a mai napig nem történt meg. Elképzelhető, hogy a BKV rákényszerül a szerződés felbontására: a Fővárosi Közgyűlés arra szólította fel a BKV vezérigazgatóját, hogy az Alstommal mondja fel a szerződést abban az esetben, ha 2010. július 31-ig sem sikerül az új prototípus- kocsiknak megszerezni a vasúthatósági engedélyt, amelyet már két esztendővel ezelőtt meg kellett volna szerezniük. Az egész járműbeszerzés meglehetősen problémás: három-négy esztendeje áll a fővárosiak pénze olyan metrókocsikban, amelyek a mai napig nem rendelkeznek a szükséges engedélyekkel.

– Mekkora ez az összeg?

– Harmincmilliárd forintról van szó, mivel a szerződéskötést követő harminc napon belül a szerződéses összeg 25 százalékát, majd újabb harminc napon belül újabb 25 százalékot, összességében tehát a szerződéses összeg felét előre kifizettük, miközben a francia cég nem teljesített, és kétéves csúszásban van. Ha a vasúthatósági engedély megszerzésére július 31-ig nem kerül sor, akkor a szerződést Kocsis István vezérigazgató úrnak fel kell mondania. Ez minden bizonnyal jogi problémákat is fel fog vetni, arról nem beszélve, hogy a 65 milliárdos közbeszerzésnek nemzetközi vonatkozásai is vannak.

– Ha már a metrónál tartunk, vajon hogyan fordulhatott elő, hogy a Deák téri mozgólépcső alkatrészeit Németország helyett Kínában gyártották?

– A BKV úgy tudta, hogy a mozgólépcső Németországban készült. Ám a sorozatos meghibásodások során kiderült, hogy nemcsak a váz, de a fő alkatrészek is Kínában készültek. A közbeszerzésben előírásként szerepelt, hogy csak Németországban gyártott fődarabokból álló mozgólépcsőt lehet beszerelni. Ami történt, az nyilvánvaló csalás: a származási hely eltüntetése nemcsak a közbeszerzési eljárás kijátszását jelenti, de önmagában is bűncselekmény. A BKV vizsgálatot rendelt el, és tudomásom szerint az OTIS is vizsgálódik. Az az érzésem, hogy ez az ügy is el fog jutni a nyomozati szintre…

– Nem először tesszük fel a kérdést: megúszhatja Demszky Gábor?

– A főpolgármester a politikai felelősségét már több fórumon beismerte, különösen a Hagyó-ügy kapcsán. Önmagában a politikai felelősség elismerése azonban nem több üres szónál. A politikai felelősségnek kell hogy valamiféle konzekvenciája legyen, az nem lehetséges, hogy elhangzik egy mondat, majd azután marad minden a régiben. A politikai felelősségen túl felmerül a büntetőjogi felelősség kérdése is. Demszky Gábor főtanácsadója, Mesterházy Ernő több ügyben is gyanúsítottként szerepel. Mi eléggé életszerűtlennek tartjuk, hogy Mesterházy Ernő magányosan működő tanácsadó lett volna, és tanácsadásai során ne tájékoztatta volna Demszky Gábort a folyamatban lévő ügyekről. Mi nem kívánjuk a főpolgármestert bűncselekmény elkövetésével megvádolni. A nyomozati szervek feladata lesz, hogy kiderítsék, hogy amit mi életszerűtlennek tartunk, valóban az-e, és találnak-e olyan bizonyítékot, amely a főpolgármester büntetőjogi felelősségét alátámasztja. Egy azonban bizonyos: ma az látszik, hogy ha a fővárosi cégek működését boncolgatjuk, legyen szó üzemeltetésről, beruházásról vagy beszerzésről, szinte mindenütt problémás és igencsak gyanús ügyletekbe botlunk.

– Az országgyűlési választások után és az önkormányzati választások előtt félúton milyen a hangulat a városházán?

– Az amerikai választásokból ismerjük a példát, hogy az új elnök megválasztása és a beiktatása közötti időszakban az elnök afféle béna kacsaként működik. Most a Fővárosi Közgyűlés működése is ilyen béna kacsára hasonlít: az ősszel esedékes önkormányzati választásokig bizonytalan, hogy egyáltalán hányszor fog összegyűlni a közgyűlés. Felborult a fővárosban az a rend, amely megszokott volt korábban. Nagyon sok olyan fontos ügy van, amelyben a közgyűlésnek döntenie kellene, de úgy tűnik, ezekre már jórészt nem fog sor kerülni.

– Milyen a főváros pénzügyi helyzete?

– Budapest a működés szintjén tudta biztosítani a fizetőképességét, aminél gond volt, az a beruházásokkal kapcsolatos önrészek biztosítása. Ezért merült fel tavaly nyáron a Főgáz részvényeinek értékesítése. Szerencsére a részvényeladást a választásokig már nem fogják tudni véghezvinni, és én azt gondolom, ez nagyon jó, mert a Fidesz a Főgáz-részvények értékesítésével nem ért egyet, és nem is szeretnénk, ha ez bekövetkezne. Az új városvezetésnek fel kell majd állítania egy tényfeltáró bizottságot, amely feltárja a főváros valós pénzügyi helyzetét. Ne tévesszen meg senkit, hogy a működés területén eddig nem merült fel hosszabb távon veszélyt jelentő likviditási gond: ez nem azt jelenti, hogy a működtetés nagyon jól állna, hanem azt, hogy a működéssel összefüggő kiadásokat a szocialista–szabad demokrata városvezetés őrlángon tartotta, a finanszírozási kérdéseket a minimumra szorították. Az lesz a jövő városvezetésének a feladata, hogy egy valóban jól működő várost hozzunk létre.

– Ha megnyerik az önkormányzati választásokat, folytatják-e a négyes metró építését?

– A négyes metró-beruházás számsorait és szerződéseit mindenképpen át kell nézni, meg kell vizsgálni, hogy a kötelezettségek és a vállalások valóban a város érdekében születtek-e. Ez az 540 milliárdos beruházási összeg olyan óriási pénz, hogy ebből az egész város közlekedését rendbe lehetett volna hozni. Emellett számos esetben kiderül, hogy csúszik az átadási határidő, elfogadhatatlanok azok a folyamatok, amelyek zajlanak. Ám ezzel együtt rengeteg pénz van már benne, így nekünk nem lehet célunk, hogy a négyes metró építését megállítsuk, ugyanakkor tisztában szeretnénk lenni minden olyan körülménnyel és feltétellel, amely mellett a beruházás biztonságosan befejezhető. Nagyon lényeges kérdés az előbb már említett Alstom-szerződés, de még kérdéses a második ütem sorsa is. Az ügy tisztázása érdekében Tarlós István konkrét kérdéseket tett fel a második szakaszra vonatkozóan Danuta Hübner asszonynak írt levelében. Az uniós biztostól azt a választ kapta, hogy az európai bizottság a négyes metró második szakaszával nem foglalkozott nem is jutott el hozzá ilyen kérés… Tehát a második szakaszt csak egyes fővárosi és volt kormányzati körök próbálják beleerőltetni a rendszerbe, részben azért, mert a metró 16 megkötött szerződéséből 11-et találtak szabálytalannak az európai bizottsági vizsgálat során és ennek az lett a következménye, hogy mintegy 47 milliárd forintot elvontak a megítélt támogatásból. Feltételezem, hogy ezt a veszteséget, amely ilyenkor kikerül az adott beruházásból, de nem veszik el az adott országtól, a második szakaszra próbálták volna felhasználni, ezért erőltették a második szakaszt. Egyes szakértőinknek az a véleményük, hogy a második ütem megvalósítását nagyon alaposan felül kell vizsgálni, és csak körültekintő vizsgálat után lehet ebben a kérdésben döntést hozni.

– Politikai ellenfelei rendre azzal vádolják a Fideszt, hogy nincs programja.

– Szeretném ajánlani az olvasóknak, hogy nézzék meg a fővárosi Fidesz programját, amelyet Tarlós István neve fémjelez. A Nemzet Fővárosa címmel mindenki számára hozzáférhető az interneten. Tavaly novemberben mutatta be Tarlós István Orbán Viktorral közösen, a program több fejezetben dolgozza fel az egyes szakterületek legfontosabb célkitűzéseit. Az egyik leghangsúlyosabb fejezet a városüzemeltetés átszervezésével kapcsolatos, mert megítélésünk szerint itt van a legtöbb tennivaló.

– A városlakók azt szeretnék, ha csökkenne a főváros autós forgalma.

– Igazuk van. Át kell szervezni az autós közlekedés rendjét. Mi a regionális gondolkodás hívei vagyunk, szeretnénk, ha a kötött pályás közlekedést, a vasútvonalakat mind többen használnák és az egységes tarifarendszer ne érne véget a város határánál. Egységes parkolási rendszert szeretnénk kialakítani, fontos feladatunk lesz a zöldfelületek védelme, a kiskereskedelem fellendítése, a város otthonossá tétele megfelelő utakkal, hűsítő szökőkutakkal, padokkal, közösségi terekkel és még hosszan sorolhatnám. Ezekhez azonban elengedhetetlen a városüzemeltetés jelenlegi rendszerének teljes átszervezése és a feladatok, hatáskörök pontos definiálása. Az mégiscsak egy áldatlan állapot, hogy egyes utak a kerületek, mások a főváros tulajdonában vannak, ha pedig fel kell őket újítani, folyik az egymásra mutogatás. A megfelelő működtetésnek meg kell teremteni mind a szervezeti, mind a személyi és tárgyi feltételeit.

– A főváros a liberális baloldal utolsó bástyája. Bevehető?

– A fővárosi választási eljárás listás rendszer, ami az önálló kormányozhatóságot igencsak megnehezíti, ugyanis egy pártnak vagy jelölő szervezetnek meg kell szereznie egyedül a mandátumok több mint felét ahhoz, hogy ne kelljen koalícióra lépnie egy másik jelölő szervezettel. Úgy érzem, a Fidesz–KDNP felkészült erre a feladatra, és készen áll arra, hogy Budapesten mind a városfejlesztés, mind a városüzemeltetés terén rendet tegyen.

Hernádi Zsuzsa