A zalaegerszegi Dózsa György Általános Iskola pedagógusai egyhangúlag elfogadták Deák István, az egyik szülő által javasolt indítványt, miszerint lemondanak felemelt fizetésük azon részéről, amelyet az önkormányzatnak kell biztosítania a kormány által adott kereten túl. Nyilatkozatukhoz csatlakozott Zalaegerszeg összes iskolája, ám ekkora áldozat sem volt elég, hogy elkerüljék a bezárásokat és összevonásokat.

Deák István, aki egy Zalaegerszeghez közeli kistelepülés, Petőhenye polgármestere, lapunknak elmondta, hogy már van tapasztalata arról, mi történik, ha két iskolát összevonnak.

– Petőhenye általános iskoláját – emlékszik vissza a polgármester – már a szocializmus kezdetekor, 1960 környékén megszüntették. Az akkori eljárás kísértetiesen hasonlít a mostani, zalaegerszegi esethez. Nálunk is az összevonással kezdődött minden, majd egyszer csak teljesen megszűnt a falusi iskola. Ezért kell most gyermekeinknek bejárniuk nap mint nap a városba, de mi lesz velük, ha már ott sem lesz iskola? Ráadásul a Dózsa György Általános Iskolába a szülők szívesen járatták gyermekeiket, bizonyíték erre a kétszeres túljelentkezés. Egy jó iskolát balgaság összevonni egy másikkal, annál is inkább, mert a két iskola közül az egyik idővel ellehetetleníti a másikat.

Deák István az összevonás elkerülése érdekében kezdeményezte a fenti nyilatkozatot. S bár a pedagógusok, ahogyan ő fogalmazott: „lemondtak arról, amit a kormány voltaképpen meg sem adott”, mégsem tudták elkerülni a kényszerű megoldást, csakúgy, mint több óvoda és általános iskola. A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy a város négy szakközépiskoláját is integrálják, bár nem azonos szakmákat okítanak.

Jelentkezz fantomiskolába!

A baloldali vezetésű Győrben a zalaegerszegihez hasonlóan elkeserítő a helyzet, itt az integrációkat is beleértve összesen huszonegy iskolát érint valamilyen formában az átszervezés. Kun András, a város alpolgármestere a demográfiai helyzettel és ennek folytán az iskolák alacsony kihasználtságával magyarázta a döntést. Arra a kérdésünkre, mi lesz azokkal a pedagógusokkal, akik ennek következtében elveszítik a munkájukat, azt válaszolta, hogy közülük 150-200 fő helyzete nyugdíjjal, gyessel és pályaelhagyással amúgy is megoldott, de jelenlegi ismeretei szerint egyelőre általános létszámstoppot rendeltek el a város valamennyi iskolájában. Ez azt jelenti, hogy egyik intézmény sem vehet fel addig senkit, amíg az érintett tanárok helyzete megnyugtatóan el nem rendeződik. A diákokat ennek ellenére arra biztatja, nyugodtan adják be jelentkezésüket oda, ahová eredetileg tervezték, s majd később kiderül, lesz-e iskolájuk.

A kérdés ezek után csak az, ki adja be jelentkezését egy olyan iskolába, ami a tervek szerint meg fog szűnni? A győriek látják a példát: az egyik középiskola egy éve kapott engedélyt gimnáziumi osztály elindítására, s most ez is áldozatul esett a város intézményracionálási tervének.

A Kisalföld című regionális lap értesülése szerint Kun Andrástól egy pedagógus megkérdezte, hogy miért képeznek annyi tanítót a városban, ha egyszer a jelenlegiek közül sem mindenkinek lesz állása. Az alpolgármester erre azt válaszolta, hogy a tanítóképzősök ne csüggedjenek a munkanélküliség miatt, „egyáltalán nem baj, ha az emberre ragad valami.” Úgy látszik, az alpolgármester úrra is ragadt valami Medgyessy Péter retorikájából.

A Rejtő Sándor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatónője, Némethné Hajba Terézia lapunknak elmondta, hogy iskolájuk, amelyet most be akarnak zárni, immáron hetvenéves, az utolsó olyan, ahol a könnyűipar teljes vertikumát oktatják. Az önkormányzat valószínűleg eladná az épületet, s talán iskola maradhatna, ha vevő lenne rá az egyház. Ugyanis korábban a Szent Orsolya-rend tulajdona volt, ők 1991-ben vissza is kapták volna, ám a pénzbeli kártalanítás mellett döntöttek, mert nem tudták volna az intézményt jelenlegi funkciójában fenntartani. Most viszont az egyház a kiürített épületet megvásárolná. A 600 diákot és a 88 dolgozót összesen hétfelé szórnák szét a megszűnés után.

– Eleinte azt mondták, hogy minden tanárnak lesz helye – nyilatkozta az igazgatónő -, de ma már tudjuk, hogy ez lehetetlen. A nagy értékű tanműhelyeknek sem biztos a jövőjük, ugyanis ezeket lehetetlen átköltöztetni, viszont a tárgyi feltételek nincsenek meg más iskolákban. Nemrégiben 40 millió forintot költöttünk élelmiszer-analitikai laborok kialakítására, amelyeknek szintén nem lesz helyük. A rombolást észérvek nélkül hajtja végre az önkormányzat, szétverik a hetvenéves intézményt, légből kapott elképzelésekkel.

Ha valaki azt gondolná, hogy a racionalizáló (leépítő, leromboló) program keretében legalább a megmaradó intézmények több pénzt kapnak majd, nagyon téved. A Kossuth Lajos iskola költségvetésétől például 50 millió forintot vettek el, így a gyerekek nem mehetnek a megígért tanulmányi kirándulásra.

Irtsd az iskolát!

Hasonlóan cifra a budapesti kőbányai helyzet, ahol tizenkét iskolát is bezárnak vagy összevonnak az MSZP-s többségű önkormányzat szavazata alapján. Itt is szóba jöhet indokként a népességfogyás, ugyanis tavalyhoz képest 9000-ről 7000-re csökkent az iskolások száma. Tehát az intézkedés ésszerűnek tűnhet, azonban a kivitelezése már nem. Különös, hogy a kerület színvonalas és telített iskolákat zár be, olyanokat is, amelyek épülete nemrégiben lett felújítva, míg a kihasználatlan iskolák megmaradhatnak. Például az egyik bezárásra ítélt intézmény, az Egyes Számú Szent László Általános Iskola a kerület legnagyobb és legrégibb iskolája. Elterjedt vélemény, hogy Kőbányán ez az egyik legjobb iskola, a zene tagozatra háromszoros, a testnevelés tagozatra pedig kétszeres a túljelentkezés.

Miért kellene integrálni (bezárni) egy olyan iskolát, ahol túljelentkezés van? De ez még hagyján. Egy holland felmérés szerint – amely a fővárosi iskolák színvonalát vizsgálta – az első tíz általános iskola közé tartozik, különösen a reál tantárgyakból az egyik legerősebb. Bár a bezárás egyelőre nem a végleges megszűnését jelentené, ugyanis a 113 százalékos kihasználtságú iskolát összevonnák egy másik, mellesleg 95 százalékos kihasználtságú iskolával. Vajon miért pont két telített iskolát vonnak öszsze?

Többen tudni vélik, hogy az integráció azért nem érinti a kevésbé kihasznált iskolákat, mert azok igazgatói jóban vannak az oktatási bizottság tagjaival és a kerület baloldali képviselőivel. A Szent László pedig ezen a téren nagyon alulteljesített: az igazgatónő a jobboldal színeiben indult az önkormányzati választásokon. Jutalmul az új, összevont iskola aligazgatónője lehet, holott úgy szokás, hogy a két iskola közül a nagyobbik igazgatója lesz az új igazgató, a kisebbiké pedig az aligazgató. A Szent László esetében ez fordítva történik. Természetesen a két iskola tanári gárdája túl sok egy iskola számára, így hamarosan számosan találják majd magukat az iskola falain kívül. Mivel ebben a kérdésben az igazgató szava dönt, valószínűleg nem a magasabb színvonalú iskola, hanem a kisebbik tanárai maradhatnak ott.

Apropó, ha már a tanároknál tartunk: a szerencsétlen Szent László bűne az is, hogy az eddig független, de legutóbb a Fidesz színeiben induló György István volt polgármester is ott tanított, valamint Révész Máriusz fideszes parlamenti képviselő is. Ilyen múlttal nem csoda, hogy alulmaradt az alacsonyabb színvonalú iskolákkal szemben.

Azonban itt még nem ért véget a kőbányai történet: a Száva Utcai Általános iskolát nemrégiben újították fel hetvenmillió forintért, most mégis összevonnák az Üllői Úti Általános Iskolával. És nem az utóbbi megy a felújított épületbe, hanem fordítva. Bár állítólag a felújításra költött pénz mégsem vész kárba, ugyanis lapunk információi szerint az épület idősek otthona lesz, amelynek lakói bizonyára értékelni fogják a mintegy három hektárnyi iskolaudvart focipályával, kosárlabdapályával. Mivel a nyugdíjasok nyilván nem fognak túl nagy kosármeccseket tartani, feltevéseink szerint az önkormányzat eladja ezt a területet. Na vajon kinek? Pedig ez az iskola is nagy hírű, ugyanis úszás tagozatán világklasszisokat neveltek, így nagy a túljelentkezés, akik bekerülnek, büszkék iskolájukra. Érthető tehát, hogy amikor a gyerekek hallottak az iskola bezárásáról, pénzt gyűjtöttek az épület megvásárlására, és levélben segítséget kértek Orbán Viktortól.

A kicsikhez iskolapszichológust kellett fogadni a történtek miatt. A szülők tüntetést is szerveztek a polgármesteri hivatal elé, és nem töltik ki azt a nyilatkozatot, amely arról kérdez, gyermekeik melyik iskolában szeretnék folytatni tanulmányaikat. Hogyan is tehetnék, mikor szinte minden iskola jövője bizonytalan. Például a Kertvárosi Általános Iskolát összevonják a Kereszthury Dezső Általános Iskolával. Ez azért lenne érvágás, mert az új iskola az utóbbi épületében lenne, az Örs vezér tér közelében, a kerület határán, így a gyerekek számára sokkal messzebb, mint a régi. Hauer Lászlóné, az iskola igazgatónője szerint pedig messze nem kihasználatlan, ugyanis egy-egy osztályban átlagosan 25-25 diák tanul és az épületet 140 millióért újította fel az önkormányzat 1996-ban.

Vajon mi lesz a felújított épület sorsa? Találgathatunk. Az önkormányzat által megvalósítandó program már csak azért is ésszerűtlen, mert többen azt rebesgetik, hogy több lakóparkot is terveznek a kerületbe. Ez nyilvánvalóan új tanulókat is jelent majd.

Akik maradnak

Hock Zoltán, az újpesti, polgári önkormányzat kulturális alpolgármestere lapunknak elmondta, hogy a IV. kerületben nem lesz iskolabezárás, de a pedagógusbérek emelésének terhe itt is nagy gondokat okoz. A kormány három hónapra valóban átutalta az emelések fedezetét, de utána már csak az összeg felét biztosította. A fedezet elvileg három pilléren nyugszik: az első a szabadon felhasználható normatíva emelése. Az állami feladatokhoz rendelt költségek hozzájárulása azonban csak 687 millió forinttal emelkedett, míg a béremelés 1,9 milliárd forint többletköltséget jelent. A második pillér a gépjárműadó, amelynek eddig csak a felét tarthatta meg az önkormányzat, most az egészet. Ebből a forrásból 80 millió forint többlete származik az önkormányzatnak. A harmadik pillér pedig a személyi jövedelemadóból származik, amelynek tíz százaléka marad a kerületnél az eddigi öt százalékkal szemben: ez Újpest esetében 416 millió forint plusz. Ha összeadjuk a három pillérből adódó többletet, 1 milliárd egyszáz 83 millió forintot kapunk, alig több mint felét az 1,9 milliárd forintnak, a Medgyessy által nagyvonalúan felajánlott bérnövekmény összegének.

– Tudomásom szerint a többi önkormányzat is hasonló mértékű hiánnyal küzd – mondja az alpolgármester -, így az önkormányzatok nagy része kénytelen vagyonfelélést elkövetni, hogy biztosítani tudja a tanárok fizetését. A könnyebb megoldás persze a létszámcsökkentés, de ez az oktatás minőségének rovására megy. Sokan a demográfiai csökkenéssel takaróznak ilyenkor, szerintem azonban erre a jelenségre kétféle válasz adható: az egyik a bezárás, a másik az így keletkezett jobb feltételek kihasználása. Bár ez utóbbi esetben a fajlagos költségek növekednek, a 18-as létszámú osztályban eredményesebben lehet tanítani, mint a 25-ösben. Mi éppen ezért engedélyeztük az alacsony létszámot.

– Az egyik kezükkel adnak, a másikkal elvesznek – jellemzi a kormány intézkedéseit Tarlós István óbudai polgármester. – Hiába marad az önkormányzatnál a személyi jövedelemadó nagyobb hányada, ha közben megszüntették az ennek keretében képzett földútalapot. A veszteség nagyobb mértékű, mint a növekmény. Egyébként is a miniszterelnök úr emlékeim szerint konkrét ötvenszázalékos közalkalmazotti (pedagógus) béremelést ígért. Kötelező állami feladat ellátásának fedezetére az állami normatívák valók. Ezek keretében az ígéret nem valósult meg. Most azt mondják, a helyi adó (iparűzési, gépjármű-) növekményét is ilyen forrásnak tekintik. Ez helytelen érvelés. A helyi adókat egészen más célra találták ki.

Figyelembe véve, hogy az ígéretekkel ellentétben a kormány energiaár-emeléseket is végrehajt, önmagát csapja be, ha nem finanszírozza az önkormányzati feladatokat, vélekedik a polgármester, aki szerint úgy látszik, mintha a kormánynak nem lenne koncepciója a kötelező állami feladatok ellátására.

– Talán kevesebb teljesíthetetlent kellene ígérni. Most kénytelenek magyarázkodni, és ez nem vet jó fényt a kormányra.

A forrásokat a feladatokhoz szokás mérni, nem pedig korábbi, már nem aktuális költségvetésekhez. Tarlós István véleménye szerint nem igaz az sem, hogy a népességfogyás az iskolabezárások oka. A szükséges korrekciókat Óbudán már régen végrehajtották, az oktatási intézmények már nem szűkíthetőek tovább, mert az már az oktatás minőségének rovására menne. Óbudának van még értékesíthető saját vagyona. Nem zár be iskolát, és biztosítja a pedagógus-béremeléseket. De nem a kormány jóvoltából.

A közel 4500 állandó lakossal rendelkező Nagymaros polgármestere, Edöcsény András szintén nem záratja be a település egyetlen óvodáját és általános iskoláját sem, bár ezt a költségvetés nehézségei indokolttá tennék. Ugyanis csak egyetlen iskolájuk és óvodájuk van, amely egyébként 113 embernek ad munkát, így legalább ugyanennyi család megélhetését jelenti. Az iskola egymaga közel 38 millió forint veszteséget termel, az óvoda bő 40 milliót, a gyermekek étkeztetése pedig 29 milliót. Így a kormány által juttatott többlet a bérek töredékét sem fedezi, tehát arányaiban nagyobb problémákkal küszködik, mint például Kőbánya, mégis ragaszkodik oktatási intézményeihez.

* * *

Az iskolabezárási hullám jelensége többet takar egy-egy intézmény bezárásánál, azt bizonyítja, hogy a kormány magára hagyta az önkormányzatokat, annak ellenére, hogy a helyhatósági választások kampányában óriásplakátokon hirdették: „Több pénzt az önkormányzatoknak, több pénzt az embereknek!” A többi ígérethez hasonlóan ezt sem sikerült megtartani. A pedagógusok bérének emelését mások, az önkormányzatok fizetnék, ha tudnák. Ha nem képesek rá, a pedagógusok rosszabbul járnak, mintha nem kaptak volna emelést: az utcára teszik őket.

Bizonyítvány az adott önkormányzatról, hogy foggal-körömmel ragaszkodik-e az iskolákhoz, vagy a könnyebb utat választja és eladja őket. Pedig az iskolások számának csökkenése nem az iskolák bezárását kéne jelentse, hanem egy lehetőséget az oktatás színvonalának emelésére. Azonban Magyar Bálint nem igyekszik kihasználni ezt a lehetőséget, holott a minőségi oktatás kiépítését hangoztatja úton-útfélen. Érdekes kérdés, hogy ha már egy településen elkerülhetetlen a bezárás, miért van az, hogy egyes baloldali önkormányzatok pont olyan iskolákat zárnak be, amelyek több évtizedes múlttal rendelkeznek, és ahova többszörös a túljelentkezés. Sokan felteszik a kérdést: Mi lehet az SZDSZ vezette oktatási tárca valódi célja? Kevesebb pénz jut az oktatásra, miközben kifelé azt mondják, soha ennyi pénzt nem kapott az ágazat. Magas színvonalú általános és középiskolákat zárnak be, de az alacsony színvonalú, ezért kihasználatlan iskolák maradhatnak. És az Oktatási Minisztérium hallgat. Míg ők nagy sebességgel tartanak az EU-ba, addig a gyerekek rükvercben haladnak. Visszafelé az időben, vissza a középkorba.

* * *

Tények és ígéretek

Medgyessy Péter – mintha mi sem történt volna – évértékelő beszédében bejelentette, hogy a kormány többek közt a kultúra, a gazdaság, az egészségügy és az oktatás területén elindítja a modern magyar jövő megteremtésének tízpontos Európa-tervét. Ennek hatodik pontja A korszerű oktatásért címet viseli:

– A közoktatási törvény módosítása biztosítja, hogy a gyermekek az általános iskola első négy évében nyugodt körülmények között, hátrányaikat leküzdve valóban megtanuljanak írni, olvasni, számolni.

– A szakképzés színvonalának emelésére tizenhárommilliárd forintos szakiskola-korszerűsítési program indul.

– Az iskolák már megkezdett 6,5 milliárdos felújítási programját további ötmilliárdos kedvező feltételű iskolafelújítási hitelprogram egészíti ki.

– Szeptembertől az óvodákban minden rászoruló gyermeknek ingyenes lesz az étkezés. Kezdetként több százezer iskolás nem fizet már a tankönyvért. Ez a program minden évben szélesedik majd.

– Kiemelt támogatást kap a roma gyerekek oktatása.

– 2005-től az emelt szintű érettségi egyben nyelvvizsgát is jelent majd.

* * *

S ha mégsem lesz minderre pénz? Sebaj! Majd még több iskolát bezárnak. És megmagyarázzák. És aztán Medgyessy majd még többet ígér.