Iskolapélda
A pedagógustársadalom nekilátott a köznevelés és a tanárképzés módszertani megújításának. A következő három évben több mint négyszáz iskolában, közel tízezer pedagógus bevonásával indul útjára a Komplex alapprogram (KAP) amelyet a nagy múltú egri Eszterházy Károly Egyetem szakemberei dolgoztak ki.
A hazai iskolaügy megérett a változtatásra. A viharos gyorsasággal átalakuló világban a tanárok gyakran eszköztelennek érzik magukat, ha bármire is meg akarják tanítani a ficánkoló, legfeljebb nyolcpercnyi koncentrációra képes diákokat. Sokan komoly reményeket fűztek a digitális táblák és más informatikai eszközök csatarendbe állításához. Ám hamar kiderült: önmagukban ezek sem oldják meg a gondokat. Több szerepet kell adni az oktatásban és a nevelésben a művészeteknek, a mozgásnak ahhoz, hogy felkeltsék a Z- és az alfa-generációhoz tartozó gyerekek figyelmét, aktivitását. Csak így lehet elérni, hogy ne elszenvedő alanyai, hanem aktív résztvevői legyenek a tanóráknak.
Alkalmazható tudás kell
– A XXI. század tudásalapú, de egyben értékválsággal terhelt társadalmában élünk, számtalan kihívásra kell reagálnunk – állítja Pajtókné dr. Tari Ilona, az egri Eszterházy Károly Egyetem oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese. – Ezzel szemben az iskolákban ma is nagyrészt uralkodó a tekintélyelvű, autokrata oktatás, mellette terjed a laissez-faire stílus is. A családi nevelés olykor hiányos, egyre több feladatot hárítana át az iskolára. Az alkalmazott módszerek többnyire elavultak, általában a tanár áll a középpontban, a diák pedig csendben ül és hallgat.
Ezzel szemben az osztályteremben egy közösség van jelen, a nevelés a tanuló és a tanár együttes tevékenységeként lehetne eredményes. A köznevelés módszertani megújítását célzó Komplex alapprogram olyan elvek és módszerek együttese, amelyek fókuszában a tanulók komplex személyiségfejlesztése áll. Ahogy a rektorhelyettes mondja: a délelőtti tanórákon a hátrányokat enyhítő, a tehetségeket fejlesztő, a gyerekek kreativitását, személyiségük kiteljesedését segítő módszerrel élményszerű a tanítás és a tanulás egyaránt.
A Komplex alapprogramot működtető iskolákban a tanórákon az önálló és a csoportmunka keretében a gyerekeknek nem csak az adott tantárgy ismeretanyagát kell feldolgozniuk. Tanári vezetéssel más tárgyak idevágó információit is használniuk lehet, sőt kell. A délelőtti tanulást délután logikai, testmozgás- és művészetalapú, valamint digitális és életgyakorlatra építő foglalkozások egészítik ki.
– Az új tanítási módszer elsajátításához maguknak a pedagógusoknak is tanulniuk kell – figyelmeztet a rektorhelyettes. – Számukra hét, egyenként 30 órás akkreditált továbbképzési programot dolgoztunk ki. A hétből kettő kötelező, kettő pedig választható. A továbbképzési programokban részt vevő kollégáktól eddig begyűjtött 3600 értékelő kérdőív szerint az új módszereknek nagyon jó a fogadtatása a tanárok körében. A visszajelzésekből sok hasznos elgondolást is merítettünk a jövőre nézve.
Nem csak a továbbképzések segítik a tanárokat. A program előkészítése során sok tananyag készült, több ezer óravázlat és minden évfolyam minden tantárgyához tanmenet is, amelyeket a képzésen részt vevő tanárok elektronikus és nyomtatott formában is megkapnak. Mint Pajtókné Tari Ilona elmondja, ősztől új lendületet vesz a KAP. Országszerte újabb 130 iskolában több ezer pedagógus lát neki a tanításnak az új módszertan szerint, így összességében már több mint 200 iskola közel ötezer pedagógusa fog a Komplex alapprogram elemei alapján tanítani.
Az Eszterházy Károly Egyetem arra is figyelmet fordít, hogy az ifjú tanárjelöltek szintén az új módszertani eszközökkel felvértezve lépjenek pályára a diploma megszerzése után. Ehhez segítséget nyújt az is, hogy megújították a tanárjelöltek gyakorlati képzését: már egyetemi éveik alatt alkalmazhatják ezeket a módszereket a tanítási gyakorlatok és az összefüggő egyéves iskolai gyakorlat során.
Tanulni, tanulni…
– Én mindig felkapom a fejem, ha valaki azt mondja, neki már csak két éve van a nyugdíjig, miért fektessen ennyi energiát tanulásba? – ezt már K. Nagy Emese, az egyetem pedagógiai karának dékánja, a hejőkeresztúri általános iskola igazgatója, a program módszertani munkacsoportjának vezetője mondja. – Ez szerintem azt jelenti, hogy még két éve van rá, hogy sikeres munkát végezzen!
K. Nagy Emese úgy véli, a program sikere azon múlik, hogy az iskolák vezetése támogatja-e az új módszer bevezetését. Ahol megvan a támogatás, ott a pedagógusok is lelkesen csatlakoznak. Hiszen manapság sok tanárnak legfeljebb az jelent sikerélményt, ha az állandó fegyelmezés mellett képes egyáltalán „leadni” az anyagot. Az új módszer azonban nem csak eredményessé teszi a tanítást, a nevelést, egyúttal komoly sikerélményeket is nyújt tanárnak és diáknak egyaránt.
K. Nagy Emese azt sem titkolja, hogy a kisebb iskolákban könnyebb meggyőzni a tanárokat az új módszer előnyeiről. Egy nyolcvan-száz fős tantestületben sajnos mindig akadnak, akik ódzkodnak minden újdonságtól, különösen ha rövid távon pluszmunkával jár a bevezetése.
– Én nem történelem szakos vagyok ugyan, de mondok egy történelmi példát – mondja K. Nagy Emese. – Szent László törvényeit meg lehet tanítani úgy is, hogy leckeként feladom a gyerekeknek, tanulják meg a könyvben szereplő törvénycikkelyeket. A végeredmény magolás, aminek mindössze annyi az eredménye, hogy a legközelebbi röpdolgozatban még vissza tudják adni a tanultakat. Ám ha az osztályból valakit „kinevezek” kancellárnak, akinek az a feladata, hogy eldöntse, milyen sorrendben vezeti be az új törvényeket, a többieket pedig megbízom, hogy csoportmunkaként gyűjtsék össze, milyen volt az élet abban az időben, akkor a gyerekek számára megszűnik a világ, úgy belefeledkeznek a munkába. Lehet, hogy nem tudják évek múlva pontosan visszaidézni a tanultakat, de arról lesz képzetük, milyen volt az élet, a világ Szent László uralkodása idején.
K. Nagy Emese elismeri, hogy ez a módszer sok kreativitást igényel a tanároktól. A képzés során azonban olyan ismeretekre tesznek szert, amelyek jelentős segítséget nyújtanak az órák felépítéséhez.
– A gyakoriság a kulcs – mondja a munkacsoport vezetője. – Nem elegendő két-három havonta egy-egy ilyen órát tartani. Ezeknek az óráknak be kell épülniük a napi gyakorlatba, át kell hatniuk a nevelést. Ehhez a pedagógusoknak a tréning során legalább tíz ilyen feladatsort végig kell csinálniuk, hogy önállóan is bele merjenek vágni az új módszerrel a tanításba.
K. Nagy Emese bízik benne, hogy majd a véglegesített új nemzeti alaptanterv szerint is a maradandóbb tudást célzó, élmény- és jelenségalapú oktatásra helyeződik a hangsúly. Ezzel összhangban valósulhat meg az új módszerek alkalmazása is. Mert ezek ugyan kezdetben a mainál több munkát adnak a tanároknak, hosszú távon azonban nem többet kell dolgozniuk, csak másként.
A tanár a kulcsszereplő
Révész László, a KAP szakmai vezetője hasonlóan látja az új módszertan előnyeit. Mint elmondja, az előkészítés során Finnországtól Észtországon át Szingapúrig sok helyet bejártak, hogy tanulmányozzák az iskolákban folyó munkát a sikeres oktatási rendszert működtető államokban. Ugyanakkor, mint leszögezi, a látott módszereket nem lehet egy az egyben átültetni, nekünk a magyar tradíciókra támaszkodva kell megtalálnunk az innovatív lehetőségeket. Hozzáteszi: az oktatásban jól teljesítő országok nálunk gyorsabban reagáltak a társadalmi kihívásokra, változásokra. Mindemellett a magyar oktatási rendszer alapjai jók, az innovációban lassultunk le, s ezt a lemaradást kell most ledolgoznunk.
– A mai digitális világban a gyerekek elsöprő többsége virtuális valóságban él – figyelmeztet. – Az iskola feladata ezért most az, hogy kézzelfogható tapasztalatokat is nyújtson a diákoknak. Az iskolakertben ültessünk borsót, amit gondozni, ápolni kell, mert nem zacskóban terem a hűtőpultban. És rajzoljuk le, meséljük el, játsszuk el a tananyaghoz kötődő ismereteket, vagy éppen rögzítsük mozgással a tanultakat!
Révész László más szemléleti újdonságra is felhívja a figyelmet. Úgy véli, fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy az iskolában kizárólag egyetlen helyes válasz adható a feltett kérdésekre. Vagyis teret kell engedni a tankönyvitől eltérő megfogalmazásoknak, hiszen egy gyorsan változó világban a problémák többségére többfajta választ lehet adni.
A szakember hiszi, hogy sikeres lesz a Komplex alapprogram bevezetése. Úgy látja, a siker a pedagóguson múlik. Fontos, hogy érezze, nem sérül a saját tárgya, ha kilép a szűk tantárgyi keretekből, és az új módszerekkel még élményszerűbb, eredményesebb órákat tud felépíteni. A Komplex alapprogram szakmai támogatást nyújt a megvalósításhoz.
Révész László a buktatókat is megemlíti. Mint mondja, a valóban sikeres oktatási rendszert működtető országokban nagyon szigorú szempontok alapján választják ki a tanárjelölteket, a legjobbak kerülnek a pályára. Nálunk ez még nincs mindig így. A tanárok erkölcsi és anyagi megbecsülésének további javítása növelhetné a pálya presztízsét, ennek pedig végső soron a következő nemzedék élvezhetné az előnyeit.
