Fotó: MTI/Ujvári Sándor (archív, illusztráció)
Hirdetés

A bíróság előtt lévő ügyben az uniós eljárásnak megfelelően előzetesen állást foglaló főtanácsnok úgy vélte, hogy az EU-testületnek az Európai Unió alapjogi chartájából adódó megközelítést kellene alkalmaznia, amely a tranzitzónában elszállásolt menedékkérőknek magasabb szintű védelmet biztosít, mint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény. Pikamae véleménye szerint az ott elhelyezett menedékkérők „a külvilágtól fizikailag el vannak vágva, és arra vannak kényszerítve, hogy elszigetelt helyzetben éljenek”, továbbá „meg vannak fosztva mozgásszabadságuktól”, a tranzitzóna elhagyása pedig „a kért nemzetközi védelem megszerzésének lehetőségéről való lemondás szinonimája lenne” számukra.

Az ügy előzménye, hogy Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek hazánkba. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes „őrizetnek” minősülnek.

Az uniós testülethez az ügyben Magyarországon eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult.

Közleményében az uniós testület emlékeztet arra is, hogy a főtanácsnok indítványa nem köti az EU-bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy – teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. Az uniós bírák most kezdik meg a tanácskozást a jelen ügyben, és a kötelező érvényű ítéletet később hozzák meg.