Kormányinfó: ismertették a munkáshitel részleteit, megvan a jövő évi GDP-cél

Gulyás Gergely a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a gazdasági akcióterv részleteiről folyamatosak az egyeztetések, és a legfontosabb kérdésekben a nemzeti konzultációban is bárki állást foglalhat. Hozzátette: a jövő évi költségvetés december második felében tartandó parlamenti végszavazásán azokat a programpontokat fogják elfogadni, amelyek az emberek többségének támogatását is élvezik.

Az új gazdaságpolitika kezdete, tehát az új költségvetés hatályba lépése 2025. január elseje – közölte.

Hangsúlyozta: az új gazdaságpolitikai akcióterv gazdasági és növekedési fordulatot fog hozni Magyarországon, 2025-ben és 2026-ban továbbra is az a célkitűzés, hogy 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedés legyen Magyarországon. Közölte: a 2025-ös költségvetést konzervatív számítások szerint 3,4 százalékos növekedéssel tervezik. Arra hivatkozott:

jövőre működni kezd Magyarországon a BMW-gyár Debrecenben és a BYD-gyár Szegeden, ami önmagában kimutatható gazdasági növekedést eredményez.

Kijelentette: az idei év egésze, beleértve a legfrissebb negyedéves növekedési adatokat is, azt igazolják, hogy új gazdaságpolitika kell. Hozzátette: a gazdasági semlegesség politikája megszünteti, gyengíti azokat a függéseket, amelyek ma a magyar növekedést befolyásolják.

Megtartandó elemnek nevezte azt, ami az idei gazdaságpolitikai hírek közül a legjobb, hogy a reálbéremelkedés 9-10 százalék között alakul. Az emberek bére év végén átlagosan egy tizeddel többet fog érni, mint amennyit év elején ért – közölte.

A kormány részleteiben is döntött két programról, a munkáshitelről és a vidéki otthonfelújítási támogatásról – számolt be.

Kamatmentes munkáshitel

Elmondta: a munkáshitelre az lesz jogosult, aki a 17. életévét már betöltötte, de a 26. életévét még nem. A felvett hitel szabadon felhasználható, kamatmentes, maximális összege 4 millió forint, amit 10 éves futamidő alatt egyenlő részletekben kell törleszteni.

A felvétel feltétele, hogy valaki Magyarországon legalább heti 20 órában foglalkoztatott, vagy vállalkozó legyen; vállalkozó esetén a jövedelemnek csak a heti 20 órában foglalkoztatottak átlagos jövedelmét kell elérnie – tette hozzá, jelezve, hogy a diákhitelre jogosultak munkáshitelt nem vehetnek föl. A hitelért cserébe a felvevőknek 5 éves magyarországi munkavégzést vagy vállalkozói tevékenységet kell vállalniuk.

Közölte: a kormány ezen a programon keresztül is támogatja a gyermekvállalást, így a hitelfelvételt követően született első gyermek után két évig felfüggesztik a törlesztési kötelezettséget, a második gyermek megszületését követően újabb 2 éves moratóriumot vezetnek be és ezzel egyidejűleg az akkor fennálló tartozás felét el is engedik, a harmadik gyermek vállalása esetén pedig a teljes önálló tartozást elengedik.

A szabályozás 2025. január elsejétől lép hatályba, a jövő évi költségvetésnek is a része.

Vidéki otthonfelújítási támogatás

A vidéki otthonfelújítási támogatásra azok a gyermekes családok lesznek jogosultak, akik ötezer főnél kisebb népességű településen élnek; a most bevezetendő konstrukció megegyezik a 2021-2022-ben már futó otthonfelújítási programmal, a felújítási munkálatok széles körére igénybe vehető a támogatás – ismertette. A munkadíj és az anyagköltségek 50 százalékára, de legfeljebb hárommillió forint összegben igényelhető vissza nem térítendő otthonfelújítási támogatás.

Emellett második hárommillió forintként igénybe vehető államilag támogatott, jelzálogalapú hitelkonstrukció is. Ez a felújítási költségek megelőlegezését és megkönnyítését teszi lehetővé. Az állami kamattámogatás mértéke az ügyleti kamaton belül három százalékpont – közölte, jelezve, hogy a korábbi programban már részt vevő családok a most meghirdetett két programban együttesen is csak hárommillió forintos támogatást vehetnek igénybe.

Közölte: a kormány kedden törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, ennek része a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázása két ütemben, jövő év július elsejével és 2026. január 1-jével.

Gulyás Gergely a rendhagyó időpontban – szerdán, a kormányülés szünetében, egy órás időtartamban – tartott kormányinfót azzal magyarázta: csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök Bécsbe utazik, ahová miniszterként ő is elkíséri, az ezt követő ünnepi hétvégén, pénteken vagy szombaton pedig nem akarták megtartani a tájékoztatót.

Az elmúlt két hétben átadott beruházások

Vitályos Eszter kormányszóvivő beszámolt arról, hogy az elmúlt két hétben csaknem nyolcmilliárd forint összegben valósultak meg beruházások Magyarországon: 1,4 milliárd forint értékben történtek óvoda- és iskolaépítések, -felújítások. A kormány 2010 óta 319 milliárd forintot fordított óvodák építésére, bővítésére, vagy felújítására; 2010 óta infrastrukturális fejlesztés, korszerűsítés csaknem kétezer óvodában történt – közölte.

Folytatódtak a közlekedésfejlesztési beruházások és útfelújítások összességében 740 millió forint értékben; a településfejlesztés területén kilenc nagyobb projekt fejeződött be több mint 4,5 milliárd forint összegben. Hozzátette, az elmúlt két hétben három művelődési ház is megszépült, sport területén pedig csaknem 700 millió forint értékben készültek el beruházások.

Európai parlamenti kérdések

A tárcavezető kérdésre válaszolva azt mondta: az Európai Néppártnak kell választ adnia a sajtóban megjelent korrupciós vádakra.

„Kíváncsian várjuk, hogy valóban van-e ezeknek alapja, igaz-e, hogy az Európai Néppárt nem egyszerűen csak a sorain belül, hanem az Európai Parlamentben és európai pénzekkel is megengedi a korrupciót”, vagy képesek ezt hitelesen cáfolni – fogalmazott.

Várhelyi Olivér biztosjelölti esélyeiről elmondta, három jelölt volt a huszonhatból, akivel szemben semmilyen összeférhetetlenségi kérdés, probléma, aggály nem merült föl. Rámutatott: nem volt soha kérdéses, hogy az EU intézményét, az uniós jogot szinte senki nem ismeri és érti jobban, mint Várhelyi Olivér. Hozzátette: talán „a gátlástalanságnak és a jogsértésnek„ van olyan mértéke, amit még az Európai Parlament sem akar átlépni, ezért szerinte nem rosszak a magyar biztos esélyei.

Nemzeti konzultáció

A nemzeti konzultációt a miniszter továbbra is hasznos és fontos eszköznek nevezte, amely visszajelzést ad vagy fontos ügyek eldöntéséhez járul hozzá. A jelenlegi tervek szerint december 20-án lesz a költségvetés végszavazása, és addigra az új gazdaságpolitika legfontosabb programpontjairól, az akcióterv egyes részleteiről a választópolgárok is véleményt mondhatnak – jelezte.

GDP, forintárfolyam, Parragh távozása

A gazdasági eredményekről és a megígért minimálbér-emelésről azt mondta: miután Magyarországon forintban fizetünk, ezért az 1000 eurós minimálbér nyilván valamelyest árfolyamfüggő is, de a kormány szerint a 400 ezer forintos minimálbér elérése az említett időszakon belül biztosított és garantált akkor is, ha csak 3 százalék fölött lesz a gazdasági növekedés.

Megjegyezte: a gazdasági növekedési adatokkal kapcsolatban, noha irányadó egy-egy negyedév, éves adatokat érdemes nézni. Az éves adat pedig az, hogy tavaly recesszió volt, idén pedig növekedés lesz – mondta.

„Fel sem merült” – válaszolta arra a felvetésre, hogy a rossz GDP-adatok nyilvánosságra kerülése után szóba került-e Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter menesztése. Hozzátette: „aligha” Nagy Márton tehet arról, hogy Oroszországban háború van, és arról, hogy Nyugat-Európában, különösen a Magyarországgal gazdaságilag legszorosabban összefonódó Németországban az év egészére nézve az adatok még sokkal rosszabbak.

A német gazdasági növekedés alakulásáról és a magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról azt mondta: Németországban mind a három negyedév negatív tendenciát mutatott, eddig pedig a magyar negyedévek pozitívak volt, most vagyunk először negatív tartományban. Ugyanakkor a német gazdaság hatása azért nem azonnali, lehet, hogy egy negyedév, lehet, hogy kettő. Egy biztos, hogy ez nem az a növekedés, ami a magyar ipart a német iparon keresztül hajtaná – mondta.

A forint árfolyamával kapcsolatban azt mondta, annak alakulásáért a jegybank a felelős.

Arra a kérdésre, hogy új elnöke lesz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, és Parragh László leköszönő elnök tudását hasznosítják-e akár jegybankelnökként, elmondta: a hír kevesebb mint egy órával ezelőtti, ezért ez még nem merült fel, de gratulálnak a győztesnek.

További újságírói kérdések

Arra kérdésre, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök beköltözött-e már az államfői rezidenciára, a miniszter ismertette: miután Novák Katalin nyár végén kiköltözött, a kormány arra kérte Sulyok Tamást, hogy ne költözzön be a 14 hektáros, XII. kerületi területre, hanem azt a kormányvendégházat vegye igénybe, ahol korábban Antall József miniszterelnök és Szili Katalin házelnök is lakott. A köztársasági elnök a kormány kérését méltányolta, a beköltözés megtörtént vagy a napokban megtörténik.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kérdésre válaszolva felháborítónak, elfogadhatatlannak és a tűrhetetlennek nevezte, hogy képalkotó diagnosztikai berendezések beszerzését különböző közbeszerzési hatóságok gátolják. Kijelentette: a pénz rendelkezésre áll, nagy számban szeretne az állam ilyen berendezéseket beszerezni, azonban különböző közbeszerzési hatóságok közbelépnek, gátolva a folyamatot.
Azt mondta, akár „a közbeszerzési szabályok semmibe vétele mellett is meg kell fontolni”, hogy a lehető leggyorsabban lehessen ezeket az eszközöket beszerezni. Reményét fejezte ki, hogy gépek nagyon hamar beszerezhetők lesznek, és a hatósági oldalon is „mindenki el tud számolni a lelkiismeretével”, aki ilyen jellegű beszerzéseket tart vissza.

A magyar kormány elítéli az orosz agressziót, és azt a nemzetközi jog megsértésének tartja; minden olyan lépés, ami nem a tűzszünet és a béke irányába vezet, eszkalációt jelent – válaszolta a miniszter arra a kérdésre, mi a kabinet álláspontja arról, hogy Oroszország észak-koreai katonákkal és fegyverekkel harcol Ukrajnában. A megoldás, ha mielőbb béketárgyalások kezdődnek a felek között – hangsúlyozta.

A minisztertől azt is megkérdezték, nem csalódott-e a kormány, hogy nem sikerült eddig elérnie legfontosabb külpolitikai célkitűzését, a békét, holott a magyar külügyminiszter tizenegyszer járt eddig Oroszországban, és a miniszterelnök is volt Moszkvában.

Szijjártó Péter legalább hússzor, de lehet, hogy ötvenszer is járt Brüsszelben ugyanebben az időszakban: itt sem jártunk sikerrel, és egyelőre ott sem – reagált Gulyás Gergely. Hozzátette: a magyar kormány ugyanakkor nem adja fel célját – a béketárgyalások elérését -, mert ez az érdeke Magyarországnak, Európának és Ukrajnának is.

Észak-koreai katonák ukrán fronton történő bevetéséről és arról, hogy van-e a magyar kormány számára egy olyan vörös vonal, amin túl azt mondaná, hogy Magyarország is támogatja Ukrajna háborúját, azt mondta: a magyar honvédelem az egyetlen vörös vonal, hogy semmilyen körülmények között a háborúban katonákkal, fegyverekkel nem veszünk részt.

Arra az újságírói felvetésre, hogy az utóbbi időben külföldi hírszerzők célkeresztjébe kerülhetett a magyar hadiipari termelés, és ennek köszönhetően a Magyarországon előállított hadianyagok egy része közvetett módon akár Ukrajnába is kerülhetett volna, ha nem lép közbe a magyar elhárítás, a miniszter elmondta: valóban volt ilyen kísérlet, de a magyar elhárítás ezt érzékelte, és fellépett ellene.

Hozzátette: a magyar kormány álláspontja változatlan, „mi nem fogunk szállítani harci eszközöket és fegyvereket Ukrajnának”.

A csádi katonai misszió előkészítéséről elmondta, az a terv szerint halad. Kiemelte, hogy biztonsági szempontok is közrejátszanak ebben a helyzetben. Rámutatott: a Száhel-övezet a legnagyobb migránskibocsátó régiók közé tartozik, ha ott Európa nem vállal szerepet a stabilitás fenntartásában, akkor utána itt fog százezrekkel és milliókkal találkozni – magyarázta, helyesnek és indokoltnak nevezve a térség és az adott ország békéjét és stabilitását szolgáló katonai missziót.

A grúziai választásokra vonatkozó kérdésre elmondta: az EBESZ-jelentése szerint a választások lebonyolítása kifejezetten jól, professzionálisan történt. A médiumokban jelen lehetett valamennyi párt, sokszínű volt a média a választási kampányban, és ehhez képest kisebb hibákra hívják fel a figyelmet. Példaként említette, hogy a médiatulajdonosok oligarchák, amire Nyugat-Európában is szép számmal találnak példát. Kiemelte, nincs ok arra, hogy bárki a választási eredményt megkérdőjelezze. Kijelentette: Magyarország tiszteletben tartja a választók akaratát és azokat az eljárásokat, amelyek a választásokkal kapcsolatban zajlanak.

Szerinte az orosz-ukrán háború kezdetén sokakban felmerült, hogy milyen jó lenne egy grúz frontot is megnyitni, ehhez képest a jelenlegi grúz kormány végig a béke pártján állt, és a kampánya is erről szólt. Grúzia uniós tagságáról úgy vélekedett: valójában az EU nem áll készen arra, hogy újabb tagállamokat tudjon a soraiban, így másodlagos jelentőségű, hogy az unió éppen melyik kormányt szereti vagy nem.

Rámutatott: számtalan olyan ország van – elsősorban a Nyugat-Balkán államai –, amelyeket réges-régen felvehetett volna az EU, ha olyan elvárásokat támasztottak volna velük szemben, mint Romániával vagy Bulgáriával 2007-ben, vagy a 80-as években Görögországgal, Portugáliával és Spanyolországgal szemben.

Az amerikai a nagykövet kijelentéséről, miszerint Magyarország nemrégiben bejelentett gazdasági és semlegességi politikája, valamint a Moszkvától és Pekingtől való növekvő függősége az Amerikai Egyesült Államok és az Euroatlanti Szövetség biztonságpolitikájára is hatással van, azt mondta: javasolja a nagykövetnek, hogy tanulmányozza a masszívan növekvő amerikai-kínai külkereskedelmi forgalmat.

A Kormányinfón szó volt Magyar Péter pártjának brüsszeli ámokfutásáról is, Gulyás Gergely reakcióját ebben a cikkben ismertettük.