A klíma- és természetvédelem kulcsszereplői a fiatalok
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezdeményezett klímaügyi egyeztetés-sorozat befejezéseként Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár ifjúsági és diákszervezetek képviselőivel egyeztetett a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia konszenzusos megalkotása érdekében szerdán Budapesten.A szaktárca az MTI-t közleményben tájékoztatta arról, hogy a megbeszélésen részt vett Rácz Zsófia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma fiatalokért felelős helyettes államtitkára, képviseltették magukat a Visegrad for Sustainability (V4SDG), a Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozata, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő Energetikai Szakkollégium, az Országos Hallgatói Önkormányzat és a Kezedben a jövő! projekt is.
Botos Barbara ismertette a kormány dekarbonizációs stratégiáját, amely szerint 2030-ra a Magyarországon előállított villamosenergia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz, 2050-re pedig teljesen klímasemlegessé válik a magyar gazdaság. „A kitűzött célok eléréséhez szükséges komoly társadalmi összefogás elképzelhetetlen a fiatalok nélkül, akik sokat tehetnek a tisztább környezetért, amelynek hosszú távon a haszonélvezői lesznek. A készülő stratégia legfontosabb célja az, hogy sokáig fenntartható, élhető körülményeket teremtsünk a következő generációk számára” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár a közlemény szerint.
A megbeszélés résztvevői ismertették a fiatalok számára fontos klímavédelmi szempontokat és elvárásokat. Hangsúlyozták, hogy a környezettudatosság egyszerű, világos, közérthető üzenetekkel erősíthető. A kommunikációnak fel kell hívnia a figyelmet a klímavédelem szükségességére, miközben enyhíti az egyre többeket érintő klímaszorongást is. Az ambiciózus célok megvalósításához átfogó és tartós szemléletformálásra van szükség, amelyben fontos szerep jut a fiataloknak és az általuk használt közösségi felületeknek.
A megbeszélés helyszíne a Pilis Parkerdő volt, ahol Losonczi Gergely erdőmérnök kiemelte az erdők oxigéntermelő és szénmegkötő képességének a jelentőségét. A mintegy 2 millió hektárnyi magyar erdő többféleképpen szolgálja a klímavédelmet, tiszta levegőt, élhető környezetet és feltöltődési lehetőséget nyújt minden magyar család számára. Botos Barbara hangsúlyozta, hogy a megbeszélés-sorozaton felmerült hasznos és építő javaslatokat beépítik majd a szakmai és társadalmi konszenzuson alapuló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiába – ismerteti az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye.
