Itt bújtak ki a tojásból

A kerecsensólyom a végtelen levegőég, a tágas térségek, a sztyeppék ragadozója. Tollazata a föld színeit viseli, hűsége megingathatatlan, választott párjával élete végéig együtt marad. A tojó 2-5 fiókát költ, amelyek 42-45 napos korukban már repülnek. A kerecsensólyom megjelenése tekintélyt és fensőbbséget sugároz, szárnyának fesztávolsága elérheti a 126 centimétert is. A magyarok madara. A krónikás Kézai Simon szerint az Attilától Gézáig terjedő időszakban koronás kerecsensólyom volt a hadi jelvényük. Továbbra is vita folyik történelmi azonosításán, de egyre több régészeti és nyelvészeti bizonyíték igazolja, hogy a kerecsensólyom a magyarok lelkiségét is megtestesítő mondai turulmadárral azonos. Számos emlékmű örökíti meg ezt a mitikus szárnyast, elég csak a Tatabánya fölött látható, karmaiban kardot tartó hatalmas szoborra utalni (ami azonban inkább saskeselyűt formáz).

Törött tojások

A magyarok madara az Észak-Kínától, illetve a mongol pusztáktól kezdődő és egészen a Kárpát-medencéig terjedő hatalmas térséget lakta és lakja be, fő eledele a puszták jellegzetes rágcsálója, az ürge. Ha azt, illetve más, hasonló földi zsákmányt nem talál, akkor főként galambra, seregélyre, szarkára és efféle madarakra vadászik. Gyors és céltudatos. Mégis a kihalás szélére jutott Magyarországon az 1970-es, 1980-as években, amikor a hazai mezőgazdaság illetékes szervei elrendelték az ürge pusztítását, hiszen jelentős kárt okozott a veteményekben. Orbán Zoltán, az MME szóvivője szerint tíz párra csökkent ekkoriban a hazai kerecsensólyom-populáció. Közrejátszottak ebben a hidegháborús kísérleti atomrobbantások következményei is, a Földet szinte körbejáró radioaktív izotópfelhők, amelyek Magyarország fölött is kiadták a terhüket. Szennyezték a talajt, ahonnan a veszélyes anyagok aztán a növényekbe, tovább a zsákmányállatokba, végül pedig a csúcsragadozók szervezetébe kerültek. Ennek hatására elvékonyodott a kerecsensólyom tojásának héja; amikor ráült a tojó, egyszerűen összetört.

A természetvédők a tettek mezejére léptek. Közöttük volt Orbán Zoltán is. Befogták a repülőterek közvetlen térségébe visszaszorult ürgéket, és benépesítették velük eredeti élőhelyeiket. Például a Bükk hegylábi gyepeit. Mert az itteni nyílt sziklafalak, például Peskő, Bélkő, Hollókő párkányaira költözött be akkor a kerecsensólyom megcsappant állománya. Más önkéntesekkel együtt Orbán Zoltán is ott sátrazott a közelben, egész nap figyelték és óvták a fészkeket, váltásban őrködtek. Jól jöttek az odatelepített ürgék, már csak azért is, mert ha a sólyomnak nagy távolságokat kellett megtennie, hogy eleséghez jusson, magára hagyta a fészkét, amit kíméletlenül kirabolhattak ilyenkor más ragadozók, például a héja.

Mérgező csalik

A fészkek veszélyes rablója a nyest. Alulról fúr föl a fiókákhoz és a tojásokhoz, elsősorban éjjel. Mert a sötétben tehetetlenek velük szemben az egyébként igencsak éles látású nappali ragadozó madarak, így a kerecsensólyom is. Gondot jelentett a vadászok puskája is. Különösen a varjak gyérítésekor. A kerecsensólyom nem készít magának fészket, mindig más, nagyobb testű madarak elhagyott fészkébe települ. A vadászok pedig egyébként tiltott módon nemcsak a gyéríthető varjak fészkeibe lőttek bele, de a védett egerészölyvéibe is, amelyeket azelőtt már egy-egy kerecsensólyom-család foglalt el, és a tojó éppen a tojásait költötte. Jó pár áldozatot szedett az úgynevezett ragadozómérgezési kampány is, amely 2005-ben kezdődött. Főként azoktól a vadásztársaságoktól indult, amelyek féltették a területükön élő fácán-, illetve kisvadállományukat. A kerecsensólyom nem eszik ugyan dögöt, mondja Orbán Zoltán, de különösen a költési időszakon kívül elorozza a levegőben más ragadozó madaraktól, például a rétihéjáktól azokat a mérgezett csali húsfalatokat, amelyeket az ember helyezett ki nekik. És ha már puska és célkereszt, sajnos megesik az is, hogy a vadászok rálőnek a levegőben szárnyaló kerecsensólyomra…

Végül nem szabad megfeledkezni az állatok feketekereskedelméről, erről a sajátos alvilági műfajról sem. Bár kevés szó esik róla, különösen manapság, ez a bűnözési forma hatalmas profitot hoz minden évben, és a múlt században még a kerecsensólyom fészkeit is kifosztották, elvitték a tojásokat vagy a fiókákat, napjainkban pedig nagy divat lett mediterrán térségben a kóborló felnőtt madarak befogása. Értékes ragadozóról van szó, amelyet solymászatra használnak arrafelé. Magyarországon ez szerencsére tilos.

Védett ürge

Ahogy szó volt róla, a kerecsensólyom magyarországi történetében egykor tíz pár jelentette a kritikus mélypontot. Vagyis a kihalás közeledtét. Ma 150 ismert pár él hazánkban, de ha ideszámítjuk a fel nem fedezett fészkeket, akkor körülbelül 180-200 lehet ez a szám. Hogy ez milyen kevés, arra egy adat: 1990-ben több mint 28 ezer, ám 2013-ban már csak 14 ezer párra becsülték a szakemberek a világállományt. Az Európában élő párok aránya ennek öt százalékát teszi ki, aminek a 60 százaléka viszont a Kárpát-medencében, Magyarországon fészkel.

Amint a statisztika is mutatja, világszerte csökken a faj egyedszáma, csak Magyarországon észlelhető növekedés. Ez a 80-as években kezdődő és az MME által vezetett természetvédelmi munkának, például az ürge védetté nyilvánításának köszönhető. Megoldódott a fészkelés és a költés ügye is, az MME és a Mavir alumíniumból készült, időjárásálló költőládákat helyezett ki a nagyfeszültségű villamos traverzekre, aminek eredményeként a hazai állomány több mint háromnegyede már ezekben költ. Még az M0-s autóút közelében, Budapest határában is fészkel ilyenben kerecsen. A tőlünk északabbra levő térségekben vonuló ragadozónak számít a kerecsensólyom, idehaza viszont az ivarérett madarak helyben maradnak. A fiatalok még el-elkószálnak időlegesen, valamely kalandot keresve, de a felnőttek nem. Ahogy mondtuk, hűségesek a párjukhoz, de a jelek szerint a földhöz is, ahol egykor a tojásból kibújtak.