A szlovák futballbajnokság úgymond egyetlen magyar csapata, a dunaszerdahelyi DAC a Slovant fogadta múlt szombaton. A meccsre jó ezren Magyarországról is ellátogattak.

– Ennyit a schengeni határról – sofőrünk, engedelmeskedve a magyar rendőri parancsnak, beáll a vizsgálatra várakozó autók közé. Győr felől érkeztünk a szlovák határ innenső feléhez. A rendőrök elkérik a személyi igazolványokat és félórás várakoztatás után útjára engedik autónkat. Meg sem állunk a szlovák oldalig, ahol szintén közúti ellenőrzés van, de egy gyors autó- és ruházatvizsgálat után mehetünk. Dunaszerdahely határában azonban kisebb regimentnyi rendőr és készenlétis vár ránk. Mindenkit egyenként motoznak át. Kéz a motorháztetőre, lábak szét. Egyik utastársunkra kerül sor. A motozó rohamrendőr mond valamit szlovákul. Társunk jelzi, hogy nem érti, ezért a rendőr üvöltve megismétli. Mivel még ezután sem értünk szlovákul, a rendőr jól irányzott bokarúgással jelzi, hogy szélesebb terpeszt kér… Rosszul kezdődött és rosszul is folytatódott.

A stadionnál belépéskor minden drukkert egymás után három rendező vizsgál át. Ezért épp a kezdőrúgásra érünk csak be. Tíz perccel a kezdő sípszó után még érkezik egy húsz-harminc fős társaság. Jórészt 18-20 éves magyar fiatalok, akik szurkolni jöttek, nem balhézni. Mint minden szervezett szurkolói csoportnak, nekik is van saját drapériájuk, amit ki akarnak helyezni a kerítésre. Igen ám, csakhogy elkéstek. A nézőtér és a pálya közötti kerítést a stadion lejáratától egészen a túlsó végéig már zászlók és drapériák borították. Hely már csak a lelátó legszélén volt. Ott sem elég. A vászon egyik sarkát sikeresen felkötötték, de ahhoz, hogy a másikat is rögzíthessék, másfél méternyire besétáltak a rendőrök szektorába. Megtehették, hiszen az átjárónál nem állt senki, aki ezt megtiltotta volna. Ekkor azonban hirtelen ott termett pár tagbaszakadt készenlétis, akik üvöltve lökdösték őket vissza. Hangzavar támadt. A rendőrök egyre többen lettek, aztán gumibotokkal és viperákkal ütni kezdték a tömeget.

E sorok írója úgy döntött, a lelátón felfelé menekül. Mi, akik fennrekedtünk, szerencsések voltunk. Lent a rohamrendőrök teljes erőből ütötték a szurkolókat. Sokuknak vér ömlött a fejéből. A tömeg beszorult. Voltak, akik át tudtak menekülni a szomszéd szektorba. A többiek a két lelátó közé szorultak. Sokan elestek. Fentről tisztán látszott, hogy legalább négy rétegben hevernek a földön az emberek.

Közben a rendezők, látva a helyzetet, kinyitották a két lelátó közötti menekülőkaput. A tömeg kitódult. A szurkolók egymást próbálták kihúzni a kupacból. Nekik ezért sűrű gumibotcsapás lett a jussuk. Közben a mentősök a pályára cipelték a sérülteket. Többtucatnyian szereztek sérüléseket. Közben a balhé véget ért. A játékosok visszatértek a pályára, a meccs pedig folytatódott. A pálya mellett mentőhelikopter szállt le. Rémhírek kezdtek terjedni arról, hogy az egyik sérült meghalt.

– Gyilkosok! Gyilkosok! – skandálták pár tucatnyian a rendőrök felé, akik üldögéltek és beszélgettek. Mint akik jól végezték dolgukat. A második félidő közepén egy nagyobb csoport rendőr felállt és kivonult a stadionból. Látták, hogy itt ma már nincs több dolguk.

A magyar tábor lelkierejéből már nem futotta látványos szurkolásra. Az ellenkező tábornak viszont megjött a hangja. Felénk fordulva karjaikat lengették és rigmusokat skandáltak.

– Mit mondanak? – kérdeztük a mögöttünk álló helyi drukkerektől.

– Azt, hogy „Itt mi vagyunk otthon!” A meccs véget ért. DAC–Slovan: 0–4. Volt foci is.

Sayfo Omar

Könnyen tragédia történhetett volna Dunaszerdahelyen. A rendőrök fellépése a helyszínen jelen lévő drukkerek és újságírók szerint is indokolatlan volt, a magyar kormány egyelőre mégis óvatosan nyilatkozik. Ferencvárosi szurkolók egy csoportja szervezetten utazott el a DAC meccsére, hogy biztassa az élvonalba nyáron visszakerült csapatot az egyik legnagyobb szlovák klub, a Slovan Bratislava ellen.

– Busszal mentünk a mérkőzésre. Komáromban és a szlovák határon is feltartóztattak a rendőrök, úgyhogy tíz perccel a meccs kezdete után értünk a stadionba – mondta a Demokratának az egyik drukker, Nagy Róbert. – Körülbelül öt perce voltunk ott, a mérkőzést figyeltük, amikor azt vettük észre, hogy a rendőrök rohamot indítanak ellenünk, látszólag előzmény nélkül. Pillanatok alatt játszódott le minden. A szurkolókat egy egészen kis helyre nyomták össze, engem lesodort a tömeg a szektor aljára. Elestem, többen rám zuhantak. Nem messze tőlem volt egy kapu, ott próbáltak kijutni az emberek.

Nagy Róbert szerint pánik uralkodott el, mindenki menekülni próbált, kiabált. Szerinte az eset kísértetiesen hasonlított a belga Heysel-stadionban történt 1985-ös tragédiára. Akkor az angol Liverpool és az olasz Juventus által játszott BEK-döntőn összecsaptak a szurkolók, és a stadion egyik támfala leomlott, mert nem bírta a neki préselődött emberek súlyát. Harminckilencen vesztették életüket…

– Nagy nehezen kimásztam a kapun és magammal rántottam egy másik társamat is. Ott is rendőrök álltak. Láttuk, hogy rohamra készülnek, kiabáltunk nekik, hogy vissza, vissza! Közben kihúztuk a sérülteket. Egyikük nem volt eszméleténél, őt szájon át próbálták lélegeztetni. Szörnyű látvány volt, eszembe jutott, hogy nem is éli túl – mesélte a drukker.

A rendőrök azonban nem törődtek a sérültekkel, onnan is rohamot indítottak.

– Kiszorultunk a szektor mögé, a stadionon kívülre. Nem is jutottam aztán vissza a mérkőzésre. De akkor és ott ez nem is annyira foglalkoztatott – mondta Nagy Róbert.

A történtekről nemcsak a Heysel-tragédia juthat eszünkbe, hanem egy magyar vonatkozású eset is. 1992-ben a Ferencváros, akárcsak most a Dunaszerdahely, a Slovannal játszott BEK-mérkőzést. A rendőrök ott is megtámadták az akkor nyolcezresre becsült magyar tábort. „Ezek nem egyszerű rendőrök, hanem kőkemény hivatásos gyilkosok, szadista állatok voltak” – nyilatkozta annak idején a helyszínen szurkoló Farkasházy Tivadar.

Most visszafogottabb volt a balliberális oldal a nyilatkozatok terén. Vasárnap estig sem az MSZP, sem az SZDSZ nem kommentálta az esetet, a kormány pedig vizsgálatot kért a szlovák hatóságoktól, de nem ítélte el az esetet. Elhatárolódott azonban azoktól a tüntetőktől, akik szombat este, spontán összegyűlve szlovák zászlót égettek északi szomszédunk budapesti nagykövetsége előtt.

A Fidesz a történtek gyors vizsgálatát és a magyar kormány határozott diplomáciai fellépését sürgette, valamint jelezte, hogy Schmitt Pál a héten az Európai Parlamentben is felszólal az ügyben. Szintén pártatlan vizsgálatot követelt Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnöke és Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere, akik indokolatlannak ítélték a rendőri fellépést.

A mérkőzés előtt egyébként a rendőrség a Slovan szurkolóival is összecsapott. A szlovákok tényleg balhéztak, ezért ütötték őket, ráadásul ők nyílt terepen, a stadionon kívül voltak, el tudtak menekülni. A magyarok a stadionban nem tettek semmit, ami indokolta volna a rendőri fellépést, elfutni sem tudtak. Őket összepréselték.

A szombat esti meccs mérlege 50 sérült, közülük már csak egy van kórházban, az agyrázkódással, eszméletvesztéssel és a levegőtlenség miatti úgynevezett kékmaszk-szindrómával beszállított fiatalember állapotáról lapzártánkkor többet nem tudni.

Bándy Péter