Novák Katalin: Magyarország növelni akarja Európa erejét
Magyarország és Európa sorsának egybeforrottságát hangsúlyozta a köztársasági elnök szombaton Székesfehérváron, a Szent István-napi állami ünnepen tartott beszédében.
„Egybeforrt a sorsunk Európáéval, összeláncoltuk magunkat. (…) Szükségünk van az európai országok közösségére, és nekik is szükségük van ránk” – mondta Novák Katalin.
Kiemelte: ma, amikor a kontinens nagyhatalmak küzdőterévé válhat, egymásnak kell vetnünk a vállunkat, közös döntéseket kell hozni, olyan közös európai döntéseket, amelyek a közös jót szolgálják.
Elmondta: együttműködésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket, se a minket megillető pénzzel, se a magyarok által elutasított ideológiákkal.
Magyarország növelni akarja Európa erejét, fel akarja erősíteni Európa hangját, így van esélyünk megvédeni az európai embereket és megőrizni mindazt történelmünkből és kultúránkból, ami Európát naggyá tette
– hangoztatta. Novák Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy a világ, és ezen belül Európa rendjének helyreállításához és megőrzéséhez bátor, határozott és bölcs vezetőkre van szükség, akik képesek a jog és az igazságosság fenntartására, akik nem feledkeznek meg az elesettekről és nélkülözőkről.
A jó vezetők mellett pedig józan, belátó, bölcs és szolidáris magyar emberekre is szükség van – fűzte hozzá, kiemelve: a magyarság válságálló, és van képessége az összekapaszkodásra, ebben van az erőtartalékunk.
A köztársasági elnök a honvédtisztek esküjét felidézve megköszönte a katonák hazaszeretetét, elszántságát, bátorságát és azt kívánta, hogy
„az Úristen kíméljen meg bennünket a háborútól, és őrizze katonáinkat és családjainkat békében. Ne kelljen honvédő küzdelmet vívniuk, és ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé”
– tette hozzá.
Az államfő, a Magyar Honvédség főparancsnoka hangsúlyozta: az ország vezetői mindent megtesznek azért, hogy magyar földön ne folyjon vér.
Kell-e, lehet-e ünnepelni akkor, amikor a szomszédban fegyverek ropognak, amikor a háború súlyos gazdasági következményeivel kell szembenéznünk? – tette fel a kérdést a köztársasági elnök.
Hangsúlyozta, éppen most van szükségünk arra, hogy közös életünkre olyan távlatból tekintsünk, mely segít megérteni a múltunkat, hogy a nemzet magától értetődő összetartozását megtaláljuk.
Mint mondta,
„most kell erőt merítenünk Szent István bölcsességéből, istenhitéből, előrelátásából, taktikusságából, bátorságából, szerénységéből. Most van alkalmunk végiggondolni, hány balszerencse, viszály, igazságtalanság ellenére maradt meg erősnek a magyar nemzet.”
Novák Katalin kitért arra, hogy az államalapítás hasonló a családalapításhoz, hiszen bátorságot, hitet, elszántságot, jövőbe vetett reménységet feltételez.
Szent István bátor döntése nélkül nem lenne ma önálló, független, erős Magyarország, ahogy dédszüleink, nagyszüleink, szüleink bátor döntései nélkül mi sem lennénk ma itt – mondta, hozzátéve: kellett, hogy ők is merjenek igent mondani az életre, igent mondani ránk, ezekből az igenekből épül a közösségünk.
Beszédében a köztársasági elnök azt kívánta a magyarságnak, hogy mindig legyen kenyér az asztalokon, és legyenek olyanok, akikkel öröm az asztal köré ülni.
Amíg képesek vagyunk figyelemmel fordulni szüleink, nagyszüleink felé, és amíg gyerekeink, unokáink fontosnak érzik, hogy nekünk meséljenek, addig lesz kinek kenyeret sütnünk – mondta Novák Katalin.
