Itt vannak, és dolgoznak

Az idei EP-választás kampányának egyik felkapott témája volt a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása Magyarországon, amelyet az ellenzéki sajtó azóta is napirenden tart. A Jobbik szerint a külföldiek elveszik a magyarok munkáját, Demeter Márta, az LMP társelnöke közösségi oldalán pedig arról írt, hogy Orbán Viktor bevándorlásellenessége hazugság, mert „az elvándorolt magyarok helyére ezrével importál keletről vendégmunkásokat”. A Mérce című szélsőbaloldali portál szerint azért választanak a cégek mongol, ukrán, szerb vagy román munkásokat, „mert őket sokkal egyszerűbben ki tudják zsákmányolni”.

A témára ráharapott a külföldi sajtó is. A Bloomberg szeptemberben riportot közölt Európa migrációellenes vezetőinek van egy titka címmel, amelyben kifejtik, Magyarország, Lengyelország és Szerbia titokban kinyitják a hátsó ajtót a külföldiek előtt. Az amerikai lap azt írja, miközben a magyar kormány menekültellenes bevándorláspolitikát és kommunikációt folytat, egyre több, jellemzően Ukrajnából és Fehéroroszországból érkező személy vállal munkát Magyarországon. Mivel a közelebbi országok munkaerő-kapacitása már kifogyóban van, így távolabbi tájakról, Ázsiából és Dél-Amerikából csábítanak munkaerőt az országba, ez pedig a lap szerint cáfolja azt az állítást, hogy a régió mentes maradhat a multikulturalizmustól.

Ukránok helyett ázsiaiak

Több, külföldieket foglalkoztató hazai vállalattól (Benteler Autótechnika Kft. és Adient Hungary Kft.) kértünk engedélyt gyárlátogatásra: azt szerettük volna megtudni, miért alkalmaznak vendégmunkásokat, de mindenhol elutasítottak minket. A rácalmási Hankook Tire az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz: „A munkaerőhiány a céget is érzékenyen érinti, más magyarországi cégekhez hasonlóan ennek áthidalására foglalkoztat ukrán és mongol munkavállalókat. A külföldi dolgozók száma nem éri el a teljes munkaerő-állomány 10 százalékát, mindannyian a cég közvetlen alkalmazásában állnak. A Hankook kiemelten ügyel arra, hogy mindenben a magyar jogszabályoknak megfelelően járjon el, ez vonatkozik a külföldi dolgozók foglalkoztatására is.”

Az egyik gépgyártással foglalkozó vállalat vezetője név nélkül elmondta, a sajtóban megjelent valótlanságok és a rosszindulatú megközelítés miatt nem kívánnak nyilatkozni. Azt azonban sikerült megtudnunk, hogy az ukránok helyett a cégek most már az ázsiaiakat részesítik előnyben.

–  A Kárpátokon túlról származó ukránok szociálisan problémásak, teljesen más a hozzáállásuk a munkához és az élethez. Nem tudtak beilleszkedni, alkoholizáltak, erőszakoskodtak, nem szakképzettek és kevésbé fejleszthetők – mondta neve elhallgatását kérve egy vezető beosztású alkalmazott. Tudomása szerint a hazai cégek egyre nyitottabbak az indiai, vietnámi és kambodzsai munkavállalókra, főleg azért, mert az ázsiaiak a munkavállalási engedéllyel nem tudnak nyugatabbra menni.

Beszéltünk egy Vietnámban tartózkodó, toborzásért felelős vezetővel is, aki szintén csak név nélkül vállalta nyilatkozatát. A 200 főt foglalkoztató gépgyártó vállalat 30-50 vietnámit szeretne Magyarországon dolgoztatni. Kérdésünkre elmondta, az ázsiai munkavállalókat egy kinti fejvadász cég ajánlja a cégek figyelmébe. A kiválasztással foglalkozó alkalmazottak kiutaznak, letesztelik a szaktudásukat, utána döntik el, kiket vesznek fel. A megkötött szerződések általában két évre szólnak.

–  Igaz, hogy olcsóbbak, mint a közép-európai munkaerő, de a kiközvetítésük, kiutaztatásuk és elszállásolásuk sokba kerül. Viszont ha beilleszkednek, bárkinél szorgalmasabbak és munkabíróbbak, hiszen azért jönnek Magyarországra, hogy dolgozzanak és pénzt küldjenek haza. Azért is ennyire motiváltak, mert mélyszegénységből jönnek. Akinek jól fizető állása van, az otthon havonta 40-60 ezer forint körül keres. Egy mezőgazdasági munkás másfél évig spórol, hogy egy robogót meg tudjon venni. Már ha a terményüket nem pusztította el semmi. A képzett magyar munkaerő jelentős része külföldre ment, miközben az ipar felpörgött. A magasabb bért kínáló hazai vállalatok elszipkázták a jó munkaerőt. Az a magyar szakmunkás, aki nem ment külföldre, vagy nagyon ért a szakmájához és jól meg kell fizetni, vagy megfizethető áron dolgozik, de nem ért semmihez. Azok a cégek, amelyek nem tudják kigazdálkodni a 3-4 ezer forintos órabért, kénytelenek vendégmunkások után nézni. Mi bruttó 1500-2500 forintos órabért tudunk fizetni – magyarázta.

Egyre több hazai vállalkozás lesz kénytelen ázsiai munkaerőt importálni, mert a fiatalok inkább külföldre mennek, a magyar munkástársadalom pedig elöregedőben van. Kérdésünkre, hogy egy ázsiai munkavállaló Magyarországra hozhatja-e a családját, úgy válaszolt, hogy azért nem, mert a vízum csak a munkavállalást engedélyezi, az áttelepülést nem. A munkavállalói vízum csak az adott országra vonatkozik, és nem távozhatnak vele legálisan másik országba. Ha valaki mégis megkísérli illegálisan, embercsempészek segítségével, akkor visszatoloncolhatják Ázsiába.

Fegyelmezett munkaerő

Lentner Csaba közgazdász szerint Ma­gyar­ország jövőbeli gazdasági kilátásai miatt elengedhetetlen a külföldi munkaerő importálása, viszont nem mindegy, honnan, mely országokból érkeznek hozzánk. Kérdésünkre elmondta, a magyar munkaerőpiac az elmúlt tíz évben történelmi változáson ment át, a munkanélküliségi ráta 12,1-ről 3,2 százalékra csökkent, a termelés bővülése azonban olyan mértékű, hogy nem elégítik ki a piaci igényeket, akik beléptek a munkaerőpiacra, ráadásul a nyugati országok is felszívják a kelet-európai térség munkavállalóit.

–  2010 óta 800 ezerrel többen dolgoznak, ami mégsem elegendő, viszont újabb hazai dolgozókat már nem tudunk bevonni. A termelés, az ipari teljesítmény, a szolgáltatószektor olyan dinamikusan bővül, hogy elengedhetetlen a fegyelmezett munkaerő importálása a konszolidált térségekből, azaz a velünk intenzív gazdasági kapcsolatot ápoló országokból.

Lentner Csaba szerint az állam felelőssége, hogy ne az iszlám országokból és Fekete-Afrikából érkezzenek a munkások. Úgy látja, amíg a családtámogatási intézkedések jótékony hatása nem érvényesül a munkaerőpiacon, azaz amíg a most megszületendő gyermekek nem lépnek be a munkaerőpiacra, addig szükség lesz a vendégmunkásokra, tehát minimum húszéves időszakra kell felkészülni. Hozzátette, tízéves távlatban 250 000 új munkaerőre lesz szükség.

Az idézett Bloomberg-cikk leghazugabb állítása az, hogy a hazánkba csábított dél-amerikai és ázsiai munkaerő miatt multikulturális állammá válhatunk. A külföldi újságírók közül valószínűleg egyikük sem járt például a Fejér megyei Móron, ahol mintegy száz mongol él teljes békében a magyarokkal együtt.

–  Gyorsan beilleszkednek, semmi probléma nincs velük – mondja határozottan egy asszony, akit a város központjában szólítunk meg.

–  Csendesek, dolgosak, alázatosak. Egyetlen rossz szót sem tudnék róluk mondani, talán csak azt, hogy nehéz velük kommunikálni – mondja egy zöldségbolt eladója.

Mi is tapasztaltuk, hogy hiába szólítottunk meg az utcán sétáló mongolokat, még a nemzetközileg bevett „Helló!” köszönést sem értik. Utunkat az Orgona utcában található munkásszálló felé vesszük abban a reményben, hogy találkozunk angolul beszélő mongollal. A kétemeletes társasházban nemcsak mongol, hanem ukrán és szerb vendégmunkások is élnek.

Középkorú mongol férfi nyit bizalmatlanul ajtót, majd telefonjához nyúl, és felhívja a tolmácsát, aki tört magyarsággal közli velünk, hogy a férfi nem kíván senkinek nyilatkozni, mert amikor legutóbb megtette, negatív hangvételű cikkben szerepeltették. Egy magyarul is értő fiatal mongol lány pedig közli velünk, megtiltotta a munkahelye, hogy bárkinek is nyilatkozzon.

A rosszindulatú ellenzéki hangulatkeltés megtette hatását, sikerült a mongolok meglévő bizalmát lerombolni.

Szingapúri szellemben

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint jelenleg több mint 1500 mongol él Magyarországon tartózkodási engedéllyel. A budapesti mongol nagykövetség kérdésünkre elmondta, Magyarország és Mongólia között nincs munkavállalással kapcsolatos egyezmény. Egy társadalombiztosításról és nyugdíjelszámolásról szóló keretegyezmény viszont segítséget ad a Magyarországon huzamosabb ideig munkát vállaló mongol állampolgárok számára. Kérdésünkre, hogy általában mennyi ideig marad egy mongol munkavállaló Magyarországon, úgy válaszoltak, vannak, akik pár hónap után visszamennek, de vannak, akik keményen dolgoznak tovább. A két ország kapcsolatáról úgy nyilatkoztak, hogy szeretnék a gazdasági együttműködést minél jobban fejleszteni. Jelenleg a magyar kormány jóvoltából több mint 800 mongol diák tanul felsőoktatási intézményben Magyarországon. A követség szerint ezek a diákok lehetnek majd a két ország közötti együttműködés fejlesztésének a motorjai.

Mint látható, szó nincs arról, hogy a kormány telepítené be a külföldi vendégmunkásokat. A Demokratában Szinga­púr és az Arab-öböl példát mutat címmel korábban beszámoltunk arról, hogy Szingapúr és az Arab-öböl országainak gyakorlata lehet a követendő példa, amely úgy kínál megoldást a munkaerőhiányra, hogy nem veszélyezteti a társadalom egyensúlyát és politikai békéjét. Magyarország is ezt a példát követi. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint tavaly 61 ezren kértek munkavállalási célú tartózkodási engedélyt Magyarországon. Az így hazánkban tartózkodók nem kaphatnak állampolgárságot, és a családtagjaikat sem hozhatják magukkal, ellentétben a Nyugaton bevett gyakorlattal. Álságos azt állítani, hogy a külföldi vendégmunkásokat az Orbán-kormány telepíti be, másrészt hazugság, hogy a munkavállalási engedéllyel hazánkban tartózkodó mongolok, vietnámiak és mások foglalkoztatása ellentétes lenne a kormány bevándorláspolitikájával.