A magyar digitális gazdaság tavaly mintegy húsz százalékkal járult hozzá a GDP-hez. Ez az arány az egyik legmagasabb a közép- és kelet-európai régióban. A digitális gazdaság erős bázist jelent a magas hozzáadott értékű termelés térhódításához.

Magyarországon a digitális gazdaság a teljes nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 20 százalékát adja, és a foglalkoztatottak csaknem 15 százalékának biztosít munkát – derült ki a Századvég elemzéséből. A digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyát tekintve Magyarország az Európai Unió élvonalába tartozik, ráadásul ezt az előnyt a kormány tudatos intézkedésekkel igyekszik fokozni. Ezen belül az infokommunikációs szektor nemzetgazdasági exportrészesedése 2014-ben 8,3 százalék volt, míg a kutatás-fejlesztési ráfordítások több mint 10 százalékát ebben az ágazatban fektették be 2013-ban. Az ágazatban számottevő a nagyvállalatok jelenléte, ám ezek – az általános exporttal ellentétben – jellemzően hazai tulajdonban vannak. Ugyanakkor az infokommunikációs szolgáltatás szegmensében, ahova például a szoftver- és alkalmazásfejlesztő cégek is tartoznak, növekszik a hazai kis- és közepes vállalkozások szerepe.

Magyarországon már évek óta az európai uniós átlag felett részesedik az informatikai ágazat a teljes gazdasági teljesítményéből: míg 2015-ben az EU-s átlag 5,4 százalék volt, itthon ez a részesedés meghaladta a 7 százalékot. Az akkori adatok szerint a dolgozók 11,5 százaléka, több mint háromszázezer ember dolgozott informatikai cégnél, szemben az unió 3,5 százalékával. Mindez azért is fontos, mert a kutatások szerint egy informatikus négyszer annyi GDP-t termel, mint egy átlagos magyar munkavállaló. Hazánk szintén előkelő helyen áll az EU-tagállamok között a szabadalom- és a design-intenzív ágazatok GDP-hez való hozzájárulását tekintve – előbbi 20, utóbbi a GDP 17,9 százalékát biztosítja, miközben az uniós átlag mindkét oltalomfajta esetében 13-14 százalék körüli értéket mutat. Ennek is köszönhető, hogy egyre több, az egészségiparban, az autóiparban vagy az infokommunikációs ágazatokban tevékenykedő multinacionális vállalat helyezi ide a termelés mellett a fejlesztő tevékenységet is. Mivel a magyar ipar digitalizációjában hatalmas potenciál rejlik, és a kormány is elkezdte már a felkészülést az ipar 4.0 programra, hazánk jó eséllyel a győztesek között lehet. Az érintett állami szereplők jelentősen támogatják az ipar digitalizációját, amely az Irinyi-tervben is kiemelt szerepet kapott: a cél az, hogy a hazai iparfejlesztés a magas hozzáadott értékű tevékenységek irányába mozduljon el, ennek érdekében pedig serkenteni kell az innováció és a digitális fejlesztések terjedését.