Fotó: MTI/Mohai Balázs, archív
Pölöskei Gáborné
Hirdetés

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a lapnak rámutatott, hogy a 2020. július elsején életbe lépő, minden korábbinál jelentősebb béremelés lehetővé teszi a legjobb szakemberek megtartását és újak bevonását a szakképzésbe óraadóként a piaci szférából. A jövőben az oktatók egyéni béralkut köthetnek a munkáltatóval a számukra legkedvezőbb feltételekkel. A túlságosan merev bértáblával járó közalkalmazotti törvény hatálya alól való kikerülés így a szakmai érdekképviseletek által is régóta várt teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer megteremtését eredményezi.

Mint mondta, a több mint 32 ezer pedagógust érintő fizetésemelés mértéke országos átlagban harminc százalékos lehet. A béremeléshez a költségvetés évi 35 milliárd forint többletforrást biztosít.

A törvénytervezet szerint megújuló továbbképzési rendszer biztosítja majd, hogy a tanároknak a technológiai és a gazdasági fejlődéssel lépést tartó, naprakész tudásuk legyen: a szakképzésben oktatóknak négyévente kell továbbképzéseken részt venniük. Az igazgatók háromévente értékelik is a tanárokat a szakképző intézményre szabott módszertan szerint.

Jól járnak a szakképzést választó diákok is, hiszen míg ma csak a hiányszakmákban tanulók kapnak ösztöndíjat, a jövőben mindenki fog, amelynek mértéke a tanulmányi eredményektől függ. Új elem a törvényben az akár több százezer forintos egyszeri pályakezdési juttatás, melyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Évente kétezer diák – hátrányos helyzetére és jó tanulmányi eredményére tekintettel – Apáczai-ösztöndíjra is pályázhat – írja szombati számában a Magyar Nemzet.