Jelentős fejlesztések a Honvédkórházban
Jelentős civil és katonai egészségügyi fejlesztések indultak a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban, amelynek a koronavírus-járványban is helyt kell állnia. A Honvédkórházban készen állnak arra, hogy egy nap alatt 60 oltóponton akár 10 ezernél is több embert oltsanak be, „csak legyen vakcina” – hangsúlyozta az intézmény főigazgatója az MTI-nek adott interjújában.
Wikonkál Norbert – aki január 11-én vette át kinevezését Benkő Tibor honvédelmi minisztertől – megjegyezte: bár civilként került a kórház mint katonai alakulat élére, úgy véli, a Honvédkórházban korábban betöltött posztjain is bizonyította, a betegellátásban hiteles és fontos orvosmenedzseri tapasztalatokkal rendelkezik.
Kiemelte: amikor tavaly júliusban átvette a főigazgatói feladatokat, óriási munka volt a gazdálkodás rendbetétele, hogy a kórházat fenntartható költségvetési pályára állítsák. Ennek érdekében szeptemberben átvilágítás indult, amely karácsony előtt ért véget. Az eredményeket még elemzik, de már látható néhány probléma.
A sürgősségi ellátás önmagában nehezen finanszírozható rendszer a világon mindenütt – mondta a szakember, hozzáfűzve: „márpedig a Honvédkórház a legmagasabb progresszivitási szinten működő intézmény”, amely egyedülállóan, minden sürgősségi szakmában biztosítja a legmagasabb szintű ellátást. Ez ebben az időszakban fel is értékelődött, amikor több kórház a koronavírus-járvány, illetve egyéb erőforrásbeli akadályok miatt „feladta” egyes ellátásait, amelyek nagy részét a Honvédkórház vette át.
Kijelentette: a magyarországi járóbeteg-ellátásban jelentős részt vállal az intézmény, országos szinten 2 százalékos ellátási aránnyal, ami magasnak számít, tekintve, hogy az országban van 120 kórház, számos szakrendelő és háziorvos.
Felhívta a figyelmet: sokan nem tudják, de a Honvédkórház alapfeladata a hon- és rendvédelmi, valamint vasútegészségügyi ellátás. A kórháznak készen kell állni, hogy ha szükséges, katonai ellátó egységgé alakuljon át. Ennek kapcsán Wikonkál Norbert elmondta, Magyarország hozzájárulása a NATO-képességekhez az egészségügy területén kiemelkedő. Ezen is erősítenek az idén, mivel megkezdik az úgynevezett ROLE-2 képesség kialakítását. Ez olyan harctérre is kitelepíthető, bevethető egység, amely egy esetleges harctéri sérülésnél nemcsak a stabilizálást, hanem komolyabb beavatkozás, műtét végzését is lehetővé teszi. Így egy mobil tábori kórházat tudnak harctérre telepíteni.
Hozzátette: ezt a fejlesztést segíti, hogy a Baleseti Központot is a kórház irányítása alá sorolták. Ennek köszönhetően a súlyos sérültek ellátásában még kiemeltebb ellátóhellyé válik a kórház.
Kifejtette: a december 29-én megjelent kormányrendelet szerint a fővárosban a Baleseti Központ, az Uzsoki utcai és a Károlyi Sándor Kórház, Kistarcsán a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, valamint a váci Jávorszky Ödön Városi Kórház került a Honvédkórházhoz. Így személy szerint egy több mint 4600 ágyas kórházegyüttes egységes gazdálkodásáért, humánpolitikájáért, ellátásáért felel, beleértve a több mint 10 ezer dolgozó feletti munkáltatói jogokat. Jelezte: a Honvédkórház dolgozói honvédelmi alkalmazottak, akik az Országgyűlés által elfogadott honvédségi létszámba tartoznak. Lehetnek átszervezések, de azt nem tervezik, hogy a többi kórház állományát ebbe a körbe tömegesen beemeljék.
Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása nyomán felálló új struktúrának már július 1-jétől működnie kell, így már csak bő öt hónap maradt a felkészülésre, felmérésre, helyzetértékelésre és a döntések meghozatalára. A Honvédkórház ezt követően is a Honvédelmi Minisztérium fenntartása alá tartozik, de szorosan együttműködik az Országos Kórház Főigazgatósággal, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint annak szervezetei felé is beszámolással tartozik – tette hozzá a főigazgató, aki szerint az egészségügyi ellátórendszer átalakításának már év végén lesznek látható eredményei, de igazán 2022-ben tud majd kiteljesedni.
Az öt évre kinevezett főigazgató azt is szeretné, ha már ez év végén megkezdődne a bontási munka, és meglenne az alapkőletétel a kórház Podmaniczky utcai telephelyének átköltöztetéséhez. Korszerű hotelszárnnyal, modern sürgősségi, diagnosztikai és műtőkapacitással a csaknem 1500 ágyas intézmény biztosítaná, hogy – a gyermekgyógyászat kivételével – minden szakma a legjobb eszközökkel egy helyen álljon rendelkezésre a nap 24 órájában.
A magyarországi első megbetegedésekkel március 4-én indult járvány is számos feladatot rótt a kórházra. Az intézmény 731 üres ágyat, 118 – lélegeztetőgéppel ellátott – intenzív ágyat biztosít. November 9-én már nem tudták továbbküldeni a fertőzötteket, így ekkor indult az intézményben a Covid-ellátás. Leállították az elektív ellátást, a kórház vidéki telephelyeiről több dolgozóval erősítették a fővárosi intézményt. A legmagasabb betegszám november 23-án volt, akkor 207 fertőzöttet kezeltek, jelenleg kevesebb, mint 120 koronavírusos beteg van náluk. Mindeközben az oxigénhálózatot is bővítették, az intenzív ellátást több új géppel fejlesztették.
Wikonkál Norbert közölte: 3833 munkavállalójuk közül 460-an estek át a fertőzésen három hónapon belül. Őket leszámítva, jól állnak az átoltottsággal. Akkora az igény, hogy a múlt hétvégére tervezett oltásokat át kellett tenni, mert elfogyott az oltóanyag. Keddre várnak egy újabb Pfizer-szállítmányt. Annak a dolgozónak, aki nem kéri az oltást, erről nyilatkoznia kell – mondta a főigazgató, kiemelve: tájékoztatókkal, bátorító kampányokkal motiválják a dolgozókat, hogy kérjék az oltást. A főigazgató szerint ez nekik „erkölcsi kötelességük”. „A kórházba az emberek azért jönnek, hogy gyógyuljanak. Nem azért, hogy az egészségügyi személyzettől vírusfertőzést kapjanak, pláne nem egy olyan vírusfertőzést, ami megelőzhető” – jelentette ki Wikonkál Norbert.
