A jövő évi költségvetési törvényjavaslatban jelentősen megemelt tartalékok ellensúlyozni tudják az esetleges negatív folyamatokat – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára szerdán az Echo TV Napi aktuális című műsorában. 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd, archív, illusztráció

Banai Péter Benő emlékeztetett: a törvényjavaslat jövőre 4 százalékot meghaladó gazdasági bővüléssel számol. Emellett azzal kalkulálnak, hogy a foglalkoztatottak száma is nő, és nemzetgazdasági szinten csaknem 9 százalékos bruttó béremelkedés lehet. Jövő évre 1,8 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánnyal számolnak, az államadósság pedig a gazdasági bővülésnek valamint az alacsony hiánynak köszönhetően GDP-arányosan mintegy 3 százalékponttal, 70 százalék körüli szintre mérséklődhet. 

Az általános tartalékként funkcionáló úgynevezett rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat 110 milliárd forintról 165 milliárd forintra, az országvédelmi alap pedig, amely a főbb makrogazdasági kockázatokkal kapcsolatban nyújt védelmet, 60 milliárdról 90 milliárd forintra emelkedett – jelezte Banai Péter Benő. 

Ezek elég jelentős emelkedések ahhoz, hogy ellensúlyozni tudják, ha a negatív folyamatok, az árfolyam vagy infláció miatt nagyobb kiadásokkal kellene számolni. Az árfolyamváltozás közvetlen és közvetett csatornák útján nagyjából egyenlegsemleges, a költségvetési pozíciót nem borítja fel. Az államadósság szintjére ugyanakkor befolyással van, hiszen annak mintegy 20 százalékát devizában kell teljesíteni. Ezért is fontos, hogy a lakosság devizahiteleit sikerült gyakorlatilag nullára kifuttatni – fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, az állam devizában fennálló adósságát is folyamatosan csökkentik.

Annak kapcsán, hogy Varju László (DK), az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke szerint a jövő évi infláció a törvényjavaslatban előre jelzett 2,7 százaléknál mindenképpen magasabb lesz, emiatt a büdzsé teljesítése is megkérdőjeleződik, hangsúlyozta: viszonylag csekély a különbség a 2,7 százalékos és a Varjú László által hivatkozott 3,1 százalék között. 

Kifejtette: az inflációra minden szervezetnek csak prognózisa lehet. A magyar inflációs folyamatokat döntően befolyásolja az olaj árának alakulása, valamint az, hogy milyen inflációs folyamatok vannak az Európai Unióban és a világgazdaságban. 

Hangsúlyozta, ha az infláció el is fog térni a tervezettől, nem eredményezhet negatív folyamatokat az érintettek számára a legfontosabb inflációhoz kötött kiadásoknál. Ha magasabb lesz az infláció, a nyugdíjasok megkapják a kiegészítő juttatást, sőt a mostani ismeretek szerint 3,5 százalékot meghaladó növekedés következtében nyugdíjprémium kifizetésére is lehetőség nyílik – mondta.

Beszélt arról is, hogy nemzetgazdasági szinten a jövő évre 8,8 százalékos bruttó és nettó keresetnövekedéssel kalkulálnak. Ha az infláció jövőre 3,1 százalék lesz, még akkor is közel 6 százalékkal emelkedik a reálbér. „Nem tudok elképzelni olyan magas szintű inflációt, ami nemzetgazdasági szinten a reálbérek emelkedését meggátolná” – jelentette ki.

Ha az infláció a tervezett 2,7 százalék helyett 3,7 százalék lenne, ez a nyugdíjkiadásoknál mintegy 36 milliárd forintnyi többletet jelentene. A tartalékokat ennél nagyobb mértékben emelték meg – mondta az államtitkár.