Bár a közvetlen köztársasági elnök-választás ötlete villámgyorsan a feledés homályába merült, a Medián közvélemény-kutatást tartott, kit látnának az emberek szívesen ezen a poszton. Karácsony Gergely lapunknak elmondta, hogy a megkérdezettek többségének nincs konkrét jelöltje, fejből nem nagyon tudnak neveket mondani. Amikor az eddig felmerült személyeket megnevezték, kiderült, hogy nagyon kevesen ismerik őket. A relatív többség Szili Katalinra és Németh Miklósra szavazott, őket még a jobboldali pártszimpátiával rendelkező választók is elfogadnák. Rajtuk kívül Bárándy Péter kapott még jelentős számú voksot. A többieket – Gönczöl Katalint, Göncz Kingát, Glatz Ferencet vagy akár Vizy E. Szilvesztert – alig ismerik, ami nem jelenti azt, hogy hatásos kormányzati kommunikációval ne lehetne őket nagyon hamar ismertté és népszerűvé tenni.

Miközben a köztársasági elnöki szerep nyilvánvalóan tekintélyt parancsoló, nem feltétlenül egy idősebb, inkább egy középkorú jelöltet látnának szívesen az emberek. Az is érdekes egyébként, hogy amikor azt kérdezték, az illető férfi legyen-e vagy nő, a többség férfit mondott. De a köztársasági elnöki szerepnek van egy másik oldala is, hogy lehetőleg konszenzust kereső alkat legyen, amit az emberek inkább feltételeznek egy nőről, mint egy férfiről. – Az emberek azonban ezektől az általános igényektől elrugaszkodnak akkor, amikor egy konkrét jelöltet kell megítélniük – tette hozzá Karácsony Gergely.

Mivel a lakosság közvetlenül nem választhat, a parlamentre hárul ez a feladat. Jó esetben olyan jelöltet szavaznak meg, aki mind a kormánypártok, mind az ellenzék bizalmát élvezi, hiszen a köztársasági elnöki posztra való kinevezés kétharmados többséget igényel. Ez persze e kiélezett, kétpólusú politikai helyzetben szinte elképzelhetetlen. Két sikertelen szavazás után elegendő az egyszerű többség is, tehát nem kell félnünk, nem maradunk köztársasági elnök nélkül.

Giró-Szász András politikai szakértő szerint különféle szempontok érvényesülnek majd a jelöléskor. Egyfelől, hogy párthoz köthető vagy semleges személy legyen-e a köztársasági elnök, másfelől pedig szinte biztosra vehető, hogy a végső jelölést bonyolult háttéralkuk sorozata előzi majd meg. Háttéralkuk várhatók az adott személyek és a kormányzat között, valamint az MSZP és az SZDSZ között is. Gyurcsány Ferenc kormányfőnek fontos szempont, hogy az adott személy ne legyen ellenlábasa a párton belül, és ne rendelkezzen komoly pártpolitikai bázissal. Annak ellenére, hogy Magyarországon nincs kifejezetten erős hatalma a köztársasági elnöknek, mégiscsak ő az, aki elfogadja és aláírja a törvényeket, véleményt nyilváníthat, sőt, ha aggályai merülnek fel, visszaküldheti a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek megfontolás céljából, illetve akár az Alkotmánybíróság elé is viheti azt. Ezáltal ellenpozícióba kerülhet a kormányfővel, és ez nagyon is behatárolhatja a kabinet mozgásterét.

– Gyurcsány sem erkölcsileg, sem politikailag nem engedheti meg magának, hogy a választások előtti évben olyan embert válasszanak meg köztársasági elnöknek, akinél a legkisebb eshetősége is felmerülhet annak, hogy vele bármilyen kérdésben nyilvános vitába bonyolódik – véli a szakértő.

A szabad demokratákkal való egyezkedés tárgya pedig természetesen a főpolgármesteri szék lehet. Hogy most különböző nevek merülnek fel, s ezek közül jó néhány azonnal ködbe is vész, nem véletlen. A koalíciós partnerek egymást tesztelik, ki hogy reagál egy-egy bedobott névre, bár igen kicsi a valószínűsége annak, hogy a médiában most forgó személyek valamelyike nyerje el végül a posztot. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke egy rádiónyilatkozatban kijelentette, pártja nem támogat olyan személyt, aki párttisztséget tölt be, vagy pártpolitikus, azaz ezzel Szili Katalin vagy a titkos esélyes, Dávid Ibolya előtt bezárult a kapu. Kuncze ugyanakkor elismerősen szólt Sólyom Lászlóról.

Ki jöhet még? Medgyessy Péter bukott kormányfő – aki egyébként ma az ország utazó nagykövete – neve amilyen hirtelen merült fel, olyan gyorsan el is enyészett. Kovács Lászlót még Jánosi György szerette volna tavaly, sőt a legmagasabb közjogi méltóság címe tán Kovácsnak sem lett volna ellenére, de a kényelmes, jól fizető EU-biztosi poszt kiküzdése után aligha akarná bárki a volt pártelnök visszatérését az uniós kádertemetőből.

Lévai Katalin, aki az esélyegyenlőségi tárca éléről bukott az Európai Parlamentbe, maga jelentette ki, szívesen lenne köztársasági elnök. "Olyan megkeresések érkeztek, amik arról szólnak (…), hogy egy új típusú köztársasági elnökre lenne szükség, aki nemzetközi színtéren jól tudná képviselni Magyarországot", aktív és nyertes országgá tudná tenni, mondta. Bejelentését még pártján belül sem fogadták komolyan. Itt-ott Gönczöl Katalin és Szabó István filmrendező neve is felbukkant, de ők – mind elemzők, mind pártpolitikusok szerint – Lévaival együtt csak a futottak még kategóriában kaphatnak helyet.

Németh Miklós neve akkor merült fel, amikor olyan nyilatkozatok hangzottak el az ellenzék – többek között Kövér László – részéről, hogy támogatnának olyan politikust, aki egyébként egyértelműen baloldali érzelmű, de a polgári oldal számára is elfogadható. Mint ismeretes, Németh Miklós a népszavazási kampányban egyértelműen a kettős állampolgárság mellé állt, így vívta ki népszerűségét a jobboldalon is.

Ha a politikától távolabb álló személyt jelölnének e posztra – ilyen lehet az Akadémia volt, illetve jelenlegi elnöke, vagy a Védegylet által felkért Sólyom László volt alkotmánybírósági elnök -, annak az lehetne a hozadéka, hogy ők a leginkább elfogadhatóak a különböző ideológiák mentén szavazók számára is. Göncz Kinga jelenlegi esélyegyenlőségi miniszter az SZDSZ-nek bizonyára megfelelne, de a szocialistáknak már kevésbé.

Csintalan Sándor volt MSZP-s politikus szerint a magyar belpolitika nincs abban a helyzetben, hogy konszenzusos jelöltet válasszon. Ebben a kétosztatú politikai rendszerben egymással szöges ellentétben álló programok versengenek egymással, és kizárt, hogy jobboldali kötődésű politikus, esetleg konzervatív szemléletű közéleti személyiség nyerje el a posztot.

– Igenis legyen a politikai többség felelőssége, hogy kit választ! – véli Csintalan.

Szerinte az SZDSZ-nek kell a főváros, és ez lesz majd az alku tárgya. Olyan embert fognak átnyomni, aki feltétlen híve Gyurcsánynak, aki majd a kézből eszik. Borítékolható a koalíciós összeborulás. A kormánykoalíció hatalmi átszervezése folyik éppen, most osztják a posztokat újra.

– A köztársasági elnök jelölésénél elsődleges szempont a Gyurcsányhoz való személyes lojalitás lesz. Feudálszocialista, hűbéri rendszer van kialakulóban – összegezte véleményét a sokat látott politikus.

Az MDF-frakcióból kilépett Balsai István volt igazságügy-miniszter szerint a legalkalmasabb személy továbbra is Mádl Ferenc lenne. A sajtóban felröppent neveket esélytelennek tartja. Szili Katalinról úgy véli, személyes ambíciói nem találkoznak Gyurcsány Ferenc elképzeléseivel. Lévai Katalinról és Göncz Kingáról hasonlóan lesújtó véleményének adott hangot, szerinte a nemzet egysége többet kíván. Az akadémiai elnököket – Glatz Ferencet és Vizy E. Szilvesztert összeférhetetlennek tartja a köztársasági elnöki poszt szempontjából.

Hogy végül ki lesz a befutó, ma még nem lehet tudni. De ha Gyurcsány Ferenc médianyomulására, párton belüli szerepére, sőt a liberális témák kisajátítására gondolunk, nem lehetetlen, hogy a leendő köztársasági elnök a kormányfő jelöltje lesz, egy ízig-vérig bólogatójános, aki feltétlen hűségével maradéktalan kiszolgálója lesz Gyurcsány megalomániás ambícióinak. Feltéve, hogy a koalíciós partner nem gondol mást. Mert az SZDSZ nélkül még Gyurcsánynak sem megy.

——————————

Az alkotmányban foglaltak szerint a köztársasági elnök legfőbb feladata, hogy kifejezze a nemzet egységét és őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg. A köztársasági elnök: képviseli a magyar államot, a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját, részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, népszavazást kezdeményezhet, kinevezi és felmenti az államtitkárokat, külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, dönt az állampolgársági ügyekben, dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.