Jó eredménnyel zárult az önkormányzati rendszer átvilágítása
Meglepően jó eredményt hozott az önkormányzati rendszer korrupciót gátló folyamatainak átvizsgálása, csak kétszázkét esetben tárt fel nagyobb kockázatot az Állami Számvevőszék új digitális ellenőrző rendszere – mondta Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke a Világgazdaságnak.
A lap online kiadásában olvasható interjúban az ÁSZ elnöke kifejtette: három éven keresztül fejlesztett digitális technológián alapuló rendszerük debütált az önkormányzati rendszer átfogó vizsgálatakor. Így eddig példa nélküli módon 3197 önkormányzatnál és 1284 önkormányzati hivatalban egyszerre értékelhették az irányítási színvonalat és a korrupció elleni védettséget.
Mintegy 1330 önkormányzatnál állapítottak meg kockázatokat, ezek döntő többsége partner volt, és haladéktalanul intézkedett az integritási folyamatok megerősítésére. Végül csak 202 önkormányzatnál, a települések alig több mint 6 százalékánál kellett figyelmeztetést kiadni a nem megfelelő eljárásrend vagy épp az együttműködés hiánya miatt.
Mintegy 820 településen alapvetően rendet találtak, az önkormányzatok átlagos osztályzata egy ötös skálán 4,3 volt. Egyre védettebbek az önkormányzatok a korrupcióval szemben – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.
Korábban az ÁSZ mintegy 700-800 szervezetnél végzett ellenőrzést évente. „Ma ennek a tízszeresére is képesek vagyunk, vagyis azt mondhatjuk, hogy választási ciklusonként, négyévente az összes közpénzt használó vagy közvagyont kezelő szervezet értékelését el tudjuk végezni” – fogalmazott Domokos László.
Szerinte ilyen széles és aktív közpénzügyi ellenőrzési rendszer az EU-ban is ritka. Ráadásul az érintett szervezetek az ellenőrzésmentes időszakban is magukon érezhetik az ÁSZ figyelő tekintetét.
Az ÁSZ elnöke beszélt arról is, hogy a magyar gazdaságpolitika jól lépett a pandémia idején, ám a 2023 utáni fejlődéshez szükség lesz arra, hogy az uniós források átvegyék a költségvetés helyét az anticiklikus kiadások terén.
Tartósan az ország nem tudja biztosítani az anticiklikus politika forrásait – hangsúlyozta.
Amiben az elmúlt évtized sikere nagyot lendített, az az volt, hogy képes lett az ország megelőlegezni a következő európai uniós ciklus Magyarországnak járó forrásait. Ezzel a kormányzat megerősítette a vállalkozások tervezési képességét, az előlegek révén megszülettek azok az üzleti tervek, amelyek megvalósítása korábban elmaradt. Ezek a beruházások pont a járvány utáni időszakban, 2021 második felében, 2022-ben segítik majd a felpattanást – mondta az ÁSZ elnöke.
Domokos László elmondta, hogy a Költségvetési Tanács osztja a jegybankelnök véleményét, hogy egy új közgazdasági értelmezésre van szükség, új válaszokat kell adni a felmerülő kérdésekre. Egyre inkább a fenntarthatóság szempontjából kell megítélni a történéseket.
A koronavírus-járvány rámutatott: egyetlen perc alatt szertefoszlik a tervezés, amely azon alapul, hogy a korábbi jó teljesítmények nyomán az előttünk álló időszak is jó lehet – fogalmazott.
A magyar gazdaság történelmi bővülést produkált 2017-2019-ben, egyszerre modernizálódott a gazdaság és gazdagodott a társadalom, ráadásul az emberek és a cégek is hinni kezdtek a jövőben, amit a beruházások és a fogyasztás bővülése mutatott. Ennek a kegyelmi állapotnak, egyfajta aranykornak vetett véget egy pillanat alatt a vírus, bebizonyítva, hogy nem lehet a múltból a jövőre vonatkozó következtetést levonni – jelentette ki Domokos László.
