Baloldali polgármesterek jobboldali többségű testülettel

Soha senki sem hitte egyetlen percre sem, hogy Dunaújváros, ez a tipikusan szocialista település valaha is a polgári erők kezébe kerül. Megtörtént a csoda. Ahogy kisebbfajta csoda történt Budaörsön is. Szombathelyen és Székesfehérváron hajszál híján maradt el a meglepetés, de itt is elveszítette korábbi hegemóniáját a baloldal. Mindkét városban egy-egy úgynevezett billegő szavazat lökheti majd a mérleg nyelvét a bal-, illetve a polgári oldal javára. Mind a négy településre jellemző, hogy a polgári oldal jó szereplése ellenére az említett városoknak baloldali polgármestere maradt.

Dunaújvárosban eddig csupán 5 polgári és 3 ellenzéki képviselő ült a 27 fős testületben. Bár a régi polgármester, az MSZP-s Kálmán András a helyén maradt, most egy polgári többségű önkormányzattal kell vezetnie a várost. Az új testületben 10 fideszes és 4 velük szövetséges független képviselő ül a polgári oldalon, szemben pedig egy 12 fős baloldali frakció foglal helyet. Vajon mi történhetett abban a városban, amelynek történelme a magyar szocializmus históriája is egyben? Cserna Gábor, a dunaújvárosi Fidesz-frakció vezetője, a párt helyi elnöke szerint az MSZP elsősorban azért veszített, mert nem fejlesztette az 53 ezer lakosú települést. Tűrte és elnézte az emberek elköltözését.

Lesz harc?

– Dunaújváros nem is olyan régen még 60 ezer lelket számlált. A város nem teremtett új munkahelyeket. Nem volt válasza arra sem, hogy a 9 ezer főt foglalkoztató Dunaferr ukrán tulajdonosa, annak ellenére, hogy az üzem 2004-es privatizációjakor 5 éves foglalkoztatási garanciát vállalt, most meg akarja változtatni ezt a szerződési pontot. Létszámleépítésre készül. És igaz, hogy jövőre beindul a város határában a Hankook nevű dél-koreai gumigyár, de azt már kevesen tudják, hogy az üzem 1500 dolgozójából 300 koreai lesz.

Cserna Gábor elmondta, a polgári többség tisztában van saját erejével: a három alpolgármesteri helyből kettőre igényt tartanak.

Kálmán András gyorsan felmérte a terepet, és úgy nyilatkozott, hogy a polgári többséggel együtt szeretné vezetni a várost. Amíg a képviselői helyek tekintetében összefogott a Fidesz a civil szervezetekkel, addig a polgármester-választásnál a kishitűség hibájába esett az ellenzék. Külön indított jelöltet a Fidesz és a dunaújvárosi civil szervezetek szövetsége, mivel eleve esélytelennek tartották magukat. Csakhogy a fideszes és a civil jelölt is 28-28 százalékot kapott. Kálmán András pedig 34 százalékkal lett újra polgármester.

A polgári többség első feladatának a kommunális adó eltörlését tekinti. Aztán beindít több nagy programot, amelyekhez belső forrásokat használ fel. Összegyűjti például az eddig értelmetlenül elforgácsolt önkormányzati pénzeket. Ezekből ösztöndíjrendszert teremt a diákoknak, pályázati alapot a kis- és középvállalkozásoknak, valamint utalványrendszert a nyugdíjasoknak. Mindhármat a Gyurcsány-féle megszorítások ellensúlyozására.

Palkovics Jenő, a Dunaújvárosi Jövőért Egyesület elnöke elmondta, a polgármester bejelentette ugyan, hogy együtt dolgozik a polgári oldallal a településért, a baloldal mégis megkísérelte leszalámizni a civil képviselőket. Nagy morális próbatétel most ez, de állják a sarat. Palkovics Jenő abban látja a váltás jelentőségét, hogy a korábbi szocialista központú politizálás helyett most nem a lobbikra és nem is a pártpolitikára, hanem a város életére kell koncentrálnia az új testületnek. Ezt várják az emberek.

Kálmán András azért megüzente, ne merjen a polgári többség a városi intézmények világába belenyúlni. Ha lesz harc és vita, akkor az nyilván e téren pattan majd ki polgármester és a testület között. Illetve azon is, hogy Palkovics Jenő szerint szükség van az elmúlt években elveszett, a rossz döntések következtében elcsorgott önkormányzati pénzek megkeresésére és az ezzel kapcsolatos vizsgálódásra. Dunaújváros nem olyan gazdag, hogy ezekről a forintokról lemondhasson.

A győztesek programja

Budaörs nem megyei jogú város, de az ország egyik leggazdagabb települése, Budapest nyugati kapuja. A város hagyományosan baloldali vezetés alatt áll, az SZDSZ-es polgármester Wittinghoff Tamás ötödik hivatali ciklusát kezdte meg október 1-jén. Újdonság viszont a számára, hogy mostantól polgári többségű testülettel kell belevágnia a következő négy évbe. A 24 városatya közül 13 a polgári oldalhoz tartozik.

Nagy Tamás fideszes frakcióvezető elmondta, a többség a város érdekében végrehajtja elképzeléseit, azaz véget vet a pénzpazarlásnak, ésszerű beruházásokat indít, koncepciót alkot a városfejlesztésre, a korábbinál sokkal nagyobb mértékben bevonja a lakosságot az önkormányzati döntésekbe, és rendszeresen tájékoztatja terveiről.

A polgármester az alakuló testületi ülésen úgy vélte, működésképtelenné válhat a város, mert a polgári oldal került többségbe az önkormányzatban. Nagy Tamás szerint Wittinghoff Tamás az alpolgármesterek személye ürügyén szeretné csatatérre hívni a polgári oldalt. Budaváry György, a Budaörsi Vállalkozók Egyesülete vezetője elmondta, a vállalkozók mindhárom képviselője bejelentette, nem akarnak alpolgármesterek lenni. Budaváry György hozzátette, a polgári többség sem pártpolitikai szempontok alapján szeretne dolgozni, hanem Budaörsért akar tenni. Nagy Tamás frakcióvezető Wittinghoff Tamásnak is azt javasolja, tegye félre a pártpolitikát.

Szombathelyen is jó esélyekkel indult a Fidesz. A párt korábban polgármestert is adott a városnak, ráadásul Szombathely olyan betegségekkel küszködik, hogy a váltás elkerülhetetlennek látszott. A maga 6,5 milliárdos adósságával Szombathely az ország ötödik legeladósodottabb városa. A korábbi vezetés két nagy beruházásba vitte bele a várost. Egyrészt a sportcsarnok építésébe, amelyhez azonban nem érkezett meg az ígért állami támogatás, ezért félbemaradt, másrészt pedig a főtér felújításába, ami viszont megvalósult, ám ezt a korábbi fideszes városvezetés kezdte még el.

A város 1,5 milliárdos működési hiánnyal küszködik. Lazáry Viktor, a Fidesz helyi alelnöke szerint a szocialista vezetés több évre előre elköltötte a parkolási bevételeit is. Emellett alig hozott kormányzati támogatást, az uniós pályázatok közül pedig csak egy kerékpártárolóra szóló támogatást nyert meg.

A Fidesz a Pro Savaria civil szervezettel fogott össze a választáson és a 29 fős képviselő-testületben 14 mandátumot szerzett. Egyet-egyet pedig az MDF és a Szombathelyért Egyesület kapott. A maradékot a baloldal vitte el.

Amíg a baloldal a babakötvénnyel és az angol nyelvű óvoda ígéretével próbált nyerni, addig a Fidesz és a Pro Savaria egy ipari park létrehozásával, munkahelyteremtéssel, termálturizmussal kampányolt. És a lakosságfogyás – ez négyévente ötezer ember – megállításával. Hozzátéve, hogy szeretnék megtartani a város értelmiségét, különösen a magasan képzett fiatalokat.

Marton Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője arra törekedne, hogy a polgármesteri hatáskörök egy részét bizottsági szintre utalják. Ez megfelelne a Fidesz úgynevezett paritásos elméletének is, amely szerint a bizottságok összetételében is a választói akaratnak kell érvényesülnie.

A szombathelyi polgári többség azonban eseti jellegű lesz. A bíróság elvett egy Pro Savariás mandátumot a jelölések körüli jogi tisztázatlanságra hivatkozva. Az MDF színeiben indult dr. Szabó Gábor – a Fidesz korábbi polgármestere – most alpolgármester lesz dr. Ipkovich György mellett. Dávid Ibolya ezért is jelentette be múlt pénteken, hogy Szombathelyen az MDF megállapodott az MSZP-vel.

Dr. Gyimesi József pedig, az Együtt Szombathelyért Egyesület képviselője – a helyi Fidesz korábbi elnöke – a Demokratának elmondta, megszavazza dr. Ipkovich György alpolgármester-jelöltjeit és megszavazza a baloldal által összeállított bizottsági struktúrát is. Azért, hogy elkezdhesse munkáját a szombathelyi önkormányzat. Dr. Gyimesi József hozzátette, egyébként minden esetben megtartja függetlenségét, s az adott kérdésekben a Szombathelyért Egyesület útmutatásai alapján szavaz.

Marton Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője azt kifogásolta, hogy így egyetlen ember, dr. Gyimesi József szavazatán múlnak majd a 80 ezres város fontos ügyei, ez pedig képtelenség. Dr. Gyimesi József viszont kijelentette, nyugodt szívvel vállalja ezt a felelősséget.

Billeg a mérleg

Ahogy mindenütt, ahol baloldali polgármester kénytelen együtt dolgozni jobboldali többséggel, felvetődött annak az elméleti lehetősége, hogy a város első embere nem hajtja végre a testület döntéseit. Ebben az esetben az önkormányzati többség fegyelmit indíthat ellene, s 50 százalékkal csökkentheti a fizetését. A harc, s az ebből eredő működésképtelenség végső soron elvezethet az önkormányzat feloszlatásáig és új választások kiírásáig. A jobboldali többségű testületek szerint azonban a baloldali polgármesterek ellenállásában nem lenne logika. Egyrészt azért nem, mert az MSZP-s, SZDSZ-es polgármesterek ezzel csak tovább csökkentenék a baloldali pártok amúgy is megcsappant tekintélyét. Másrészt pedig szinte lehetetlenné tenné azt, hogy az érintett baloldali polgármesterek a 2010-es választásokon újra rajthoz álljanak. Ez alól talán csak Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere a kivétel az említettek közül. Ő ugyanis jelezte, 2010-ben már nem indul. De ő is nyugodt négy évet akar…

Cser-Palkovics András, a Fidesz székesfehérvári frakcióvezetője arról számolt be, hogy az ő önkormányzatukban csak egyes esetekben és egyes kérdésekben lehet meg majd a polgári többség. A 33 fős testületben 16 főt számlál a baloldali frakció, 15-öt pedig a Fidesz és szövetségese. Ehhez jön még egy MDF-es képviselő, Viniczay Tibor, illetve a Válasz nevű civil szervezet egyetlen képviselője. Viniczay azonban alpolgármesteri helyet kapott Warvasovszky Tihamértól. Cser-Palkovics András úgy számol, hogy ezzel az arány 17-16-ra módosult a baloldal javára, ám azt reméli, hogy az MDF-es alpolgármester témáktól függően szavaz. Hiszen korábban oly sokszor hangoztatta a függetlenségét. A Fidesz Székesfehérváron elsősorban a város regionális szerepének erősödését szeretné elérni, és Fehérvár pénzügyi helyzetének stabilizálását sürgeti. A város adóssága év végére elérheti a 12 milliárd forintot. A jobboldal egyébként határozott eredményként könyveli el, hogy a 13 bizottsági elnöki helyből 6-ot szerzett meg, s hogy az 5 tanácsnoki hely közül is 3 az övé. Ebben a megközelítésben már látható, hogy a polgári oldal milyen nagyot lépett előre az előző ciklushoz képest, amikor 19-14-es szavazati arány jellemezte a testületet a baloldal javára.

Sinkovics Ferenc