Jobboldali Nándorfehérvár, balliberális Mohács

A cikk eredetileg a Demokrata hetilap április 6-ai számában jelent meg.

Kinek mohácsi vereséget, kinek nándorfehérvári diadalt hozott az április harmadikai éjszaka. A Fidesz–KDNP minden várakozáson felül teljesítve – és a legtöbb közvélemény-kutató mérésére rácáfolva – nyerte meg a kilencedik magyar ország­gyűlési választást. A konzervatív párt Budapesten, Szegeden és Pécsen kívül elvitt minden egyéni választókerületet. Több mítosz is megdőlt az idei választáson, például kiderült, hogy a csodafegyvernek kikiáltott ellenzéki összefogás nem működik, a szavazatok nem adódnak össze automatikusan, sőt, a tömbösödés leginkább egy harmadik erőnek, a Mi Hazánknak kedvezett, akiket valószínű, hogy a Jobbik-árvák juttattak be a parlamentbe, hisz olyan választókerületekben szereztek az átlagosnál több szavazatot, ahol korábban a Jobbik volt erős. Ezzel gyakorlatilag helyreállt a centrális erőtér, amely 2010 óta a Fidesz politikai stratégiája egyik fő gondolatának számított.

2020-ban az Egyesült Államokat nem söpörte végig a Donald Trump által jövendölt Red Wave („vörös hullám”), ám két évvel később Magyarországon narancshullám vonult végig: összesen 5 241 029 választópolgár járult az urnákhoz (69,54 százalék), a Fidesz–KDNP listájára 2 758 502 állampolgár szavazott (53,29 százalék), így 47 mandátumot szereztek, az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogás listájára pedig 1 805 899-en voksoltak (34,89 százalék), ezzel 38 képviselőt juttattak az Országgyűlésbe; megcáfolva minden várakozást, a Mi Hazánk 318 168 szavazópolgár bizalmát nyerte el (6,15 százalék), hét képviselőjük ülhet be a parlamentbe, valamint kedvezményes mandátumot szerzett Ritter Imre, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata színében. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 88 egyéni választókerületben győzhetett a Fidesz–KDNP jelöltje, míg az ellenzéki összefogás ebben a körben 18 mandátumot söpörhet be (ebből 16-ot a fővárosban) 98,96 százalékos feldolgozottság alapján. A Fidesz–KDNP legnagyobb győzelmét Csornán aratta, Gyopáros Alpár 71,86 százalékkal nyert, az Egységben Magyarországért pedig – nem meglepően – a fővárosi 13. kerületben teljesített a legjobban, Hiszékeny Dezső 60 százalék felett szerzett, a Mi Hazánk pedig legjobb eredményét a balassagyarmati választókerületben érte el, ahol Dócs Dávid 11,95 százalékot kapott.

Billegő győzelmek

Noha oda Buda, még nem oda Pest. A választások előtt a legtöbb kutatóintézet azt jósolta, hogy az ellenzék megnyeri az összes fővárosi választókerületet, a kormánypárt lényegében sehol sem rúghat labdába. Ehhez képest Budapest 13. számú választókerületében (XVI. kerület) Szatmáry Kristóf (Fidesz–KDNP) vezet Vajda Zoltán ellenzéki jelölt előtt, igaz, csupán 38 szavazattal (45,06–44,99 százalék). Rákosmentén, Budapest 14. számú választókerületében pedig Dunai Mónika (Fidesz–KDNP) vezet – igaz, nem utcahosszal, de 731 szavazattal – Szilágyi György jobbikos politikus előtt (44,98–43,58 százalék). Ám ezek egyelőre „billegő győzelmek”, hisz Szatmáry Kristóf kerületében nagyjából 3 ezer, Dunai Mónikáéban pedig valamivel több mint kétezer külföldi szavazatra várnak, amelyek eldönthetik a választást. A 15. körzetben az ellenzéki Kunhalmi Ágnes vezet szűkösen, 449 szavazattal Lévai István Zoltán (Fidesz–KDNP) előtt. Ebben a kerületben még 3500 szavazatra várnak a hétvégén, így akár meg is fordulhatnak az erőviszonyok. Annyi bizonyos, hogy még egy politikai mítosz megdőlt ezen a választáson: Buda már nem számít konzervatív bástyának, Pest mentheti meg a mundér becsületét. Fontos hangsúlyozni, hogy Hiszékeny Dezső fölényes győzelmén kívül többnyire szoros eredmények születtek a fővárosban, tehát az ellenzék nem KO-val verte meg a kormánypártot, amelynek ezek szerint még vannak budapesti tartalékai.

Az ellenzék egyetlen vidéki választókerületben aratott markáns győzelmet: a Csongrád-Csanád megyei 1-esben, Szegeden Szabó Sándor legyőzte Bartók Csabát (49–36,75 százalék). Ám vidéken is vannak „billegő győzelmek”, Pécsett a legszorosabb a verseny, ugyanis Mellár Tamás összellenzéki jelölt 255 szavazattal vezet Kővári János (Fidesz–KDNP) előtt, és majdnem 3500 voksot csak szombaton számolnak meg, ezek a külképviseletekről és az átjelentkezettektől érkeznek. Miskolcon jelenleg a fideszes Kiss János vezet 1030 szavazattal, ám még 2369-et várnak a hét végére, Dunaújvárosban pedig 1549 szavazattal vezet Mészáros Lajos, és ezzel kényelmesen legyőzte a körzetet a 2020-as időközi választáson meghódító jobbikos Kálló Gergelyt – csakhogy még 2039 szavazatot kell megszámolni, bár ennek 76 százalékát kellene begyűjtenie az ellenzéki jelöltnek, ezért az itteni fordulat kevésbé valószínű.

Ébredő „alvóvárosok”

Az ellenzék arra számított, hogy Budapest delejesen magához húzza a környező Pest megyei választókörzeteket, ám ebben a reményükben csalatkozniuk kellett. A közvélemény-kutatások és a taktikaiszavazas.hu nevű oldal adatai alapján valószínűnek látszott, hogy a fővároson kívül a Fidesz elveszíti az agglomerációs választókerületeket is. A taktikaiszavazas.hu április elsejei adatai 69 fideszes és 37 ellenzéki egyéni mandátumot jósoltak, az agglomerációban sok választókerületben több mint tíz százalékos előnyt mutattak ki az ellenzék javára, biztos ellenzéki győzelmeket jósoltak. Ám ezekben mind fideszes győzelem született. A Pest megyei 1-esben, Érden Aradszki András kétezer szavazattal győzte le a Magyar Liberális Párt korábbi elnökét, a DK színeiben elinduló Bősz Anettet. A Pest megyei 2-esben, Budakeszin szintén Szél Bernadett, az LMP korábbi társelnöke volt a favorit, ám Menczer Tamás fideszes politikus kétezer szavazattal elvitte a kerületet. Egyszázalékos előnyt jósoltak Buzinkay György momentumos jelöltnek a Pest megyei 3-as, szentendrei kerületben, ám a balliberális ellenzék LMBTQ-felelősét több mint tízezer szavazattal megverte Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. Dunakeszin, a Pest megyei 5-ös választókerületben a párbeszédes Dorosz Dávid, Karácsony Gergely korábbi klímavédelmi főpolgármester-helyettese nyolc százalékkal vezetett Tuzson Bence fideszes politikus előtt, ám végül az utóbbi ötszázalékos különbséggel nyerte meg a választókerületét. Vecsésen, a Pest megyei hetesben is enyhe ellenzéki fölény mutatkozott, végül Szűcs Lajos fideszes képviselő több mint nyolcezer szavazattal győzte le Fricsovszky-Tóth Péter ellenzéki jelöltet. Szigetszentmiklóson, a Pest megyei 8-asban 12 százalékkal vezetett a DK-s Jószai Teodóra Bóna Zoltán előtt, ám végül a fideszes képviselő kétezer szavazattal diadalmaskodott.

Fordulatok vidéken

Vidéken a legnagyobb meglepetések Nyíregyházán, Miskolcon és Szolnokon születtek. A szabolcs-szatmár-beregi 1-esben, Nyíregyházán Lengyel Máté jobbikos politikus nyolcszázalékos előnyét mérték Szabó Tündével szemben, végül több mint kétezer szavazattal nyert a sportért felelős államtitkár. Leküzdhetetlennek tűnő, tízszázalékos előnyt jósoltak Szilágyi Szabolcs jobbikos képviselőnek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1-es választókerületben, ám végül mégis Csöbör Katalin fideszes képviselő lett a befutó, több mint 3 ezer szavazat különbséggel. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1-esben, Szolnokon is ellenzéki győzelemre számítottak, Sziráki Pál több mint hat százalékkal vezetett Kállai Mária fideszes politikus előtt, ám végül ez utóbbi nyert. Nagyjából hasonló előnyökkel és körülmények között győzött a fideszes jelölt Kaposvárott (Mórin József Attila), a Csongrád-Csanád megyei 2-esben (Mihályffy Béla; itt indult és szerzett 9 százalékos eredményt Toroczkai László, a Mi Hazánk miniszterelnök-jelöltje), Orosházán (Erdős Norbert), Békéscsabán (Herczeg Tamás), a Baranya megyei 2-esben (Hoppál Péter), valamint Tatabányán (Bencsik János).

A cikkben az április 4-én, délben közzétett választási adatok szerepelnek.