Jobboldalinak, mérsékeltnek és liberálisnak vallják magukat az első szavazók

A vizsgált korcsoport körében másfélszer annyian (36 százalék) sorolják magukat jobboldalra, mint a baloldalra (24 százalék). A konzervatív-liberális tengelyen fordítottak az arányok: 26 százalék inkább konzervatívnak, míg 31 százalék inkább liberálisnak vallja magát. A mérsékeltek pedig kiugró arányban, háromszor annyian (46 százalék) vannak, mint a magukat inkább radikálisként (15 százalék) azonosítók.

Az Ifjúságkutató Intézet és a Társadalomkutató Kft. friss kutatása az első szavazói korban lévő fiatalok politikai értékorientációját vizsgálta. A kutatás eredményei tükrében a fiatalok jellemzően jobboldaliként, mérsékeltként és inkább liberális szemléletűként tekintenek magukra. Ezzel együtt a 0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol a két szélső érték a két végletet jelenti, mindhárom dimenzióban érvényesül a „középre húzás” jelensége: az első szavazók 27 százaléka állítja magáról, hogy „félúton” helyezkedik el a bal- és a jobboldal között, 28 százalék nyilatkozott úgy, hogy a konzervatív-liberális tengelyen középen áll, 27 százalékuk pedig a mérsékelt-radikális dimenzióban állítja magáról ugyanezt. Elmondhatjuk tehát, hogy a legfiatalabb választók bő negyede mindhárom koordinátarendszerben pont középen helyezi el magát.

További szempontokat nyújt az eredmények értelmezésében a 2020-as nagymintás ifjúságkutatás. A 8000 15–29 éves magyarországi fiatallal készült interjú alapján – hasonló értékskálák mentén – egy határozottan mérsékelt, a nemzeti szuverenitás orientációját mutató, inkább liberális, a jobb és baloldal tekintetében megosztott ifjúság mutatkozott meg. A magukat a centrumba pozicionáló – tehát a középső értéket választó – fiatalok aránya ebben a kutatásban is jelentősebb volt, mint azoké, akik kikristályosodott ideológiai kategóriákba sorolnák magukat.

Jól érzékelhető tehát, hogy – bár a fiatalok önmeghatározásában a „jobboldali”, a „mérsékelt” és a „liberális” nem egymást kizáró fogalmak – a korosztály politikai értékválasztását tekintve leginkább mérsékeltnek tartja magát.

A kutatást 1000 fő személyes (TAPI) megkérdezésével végezte az Ifjúságkutató Intézet a Társadalomkutató Kft. közreműködésével 2022. május-június hónapokban. A reprezentatív címlistát azon 18–21 éves fiatalok alkották, akik először vehettek részt az országgyűlési választásokon 2022. április 3-án.