Fotó: MTI/Komka Péter (archív)
Hirdetés

Hozzátette: az ügyben egyetért az alperes álláspontjával, miszerint a károkozás mibenlétét és mértékét nehezen lehet vizsgálni és mérni ilyen esetben.

A személyiséget ért lelki sérelem vagy későbbi hátrányos helyzetbe süllyedés megalapozhatja, hogy a bíróság pénzben kifejezhető kártérítést ítéljen meg – mondta, megjegyezve, hogy a kártérítés roppant nehezen betájolható és megítélhető.

A műsorban elhangzott, hogy a felperesek között többen 100 órát is hiányoztak igazolatlanul az iskolából. Ezzel kapcsolatban a szakértő azt hangsúlyozta, hogy a jog és a kötelezettség egységet alkot, vagyis az egyik nem létezik a másik nélkül.

Az alkotmányjogász szerint nagyon „tág” vizekre vezető, kiemelendő kérdés az üggyel kapcsolatban, hogy ugyan az egyedi jogorvoslatoknak az érintettek jogsérelmét kell vizsgálnia, mégis – össztársadalmi szempontból – az emberek igazságérzetére is gondolni kell.

A bíróság tavaly szeptemberben jogerősen, szegregáció miatt a Gyöngyöspatán élő roma családok javára 100 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot, amelyeknek közös jogi képviselője sürgősségi kérelemmel fordul a Kúriához.