Jogerősen elítélték Fekete-Győr Andrást
Jogerősen egy év felfüggesztett börtönre ítélte Fekete-Győr Andrást, a Momentum Mozgalom országgyűlési képviselőjét, korábbi elnökét hivatalos személy elleni erőszak miatt a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön. Az eljárás adatai szerint Fekete-Győr hat éve a Parlamentnél tartott tüntetésen füstgránátot dobott a rendőrök felé. Szarvas Koppány Bendegúzt, a Momentum politikusát hivatalos személy ellen csoportosan elkövetett erőszak miatt ítélte el a bíróság.A Fővárosi Ítélőtábla honlapján olvasható közleményben felidézik, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2023. május 26-án kihirdetett elsőfokú ítéletében Sz. K. B. elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki hivatalos személy ellen csoportosan elkövetett erőszak miatt, ezért 2 év börtönre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évre felfüggesztette. Ugyanakkor „F-Gy. A. másodrendű vádlottat az ellene csoportosan, társtettesként elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól bizonyítottság hiányában felmentette”.
Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezések miatt a büntetőügy másodfokon a Fővárosi Törvényszékre került.
A Fővárosi Törvényszék a 2024. február 12-én kihirdetett ítéletével több ponton megváltoztatta az elsőfokú döntést, és a másodrendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként, hivatalos személy ellen csoportosan elkövetett erőszak miatt, amelyért 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte, s egyben előzetes mentesítésben részesítette.
A törvényszék ítélete elleni fellebbezések miatt az ügy harmadfokon az ítélőtáblán folytatódott.
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett jogerős ítéletével a törvényszék döntését megváltoztatva az elsőrendű vádlott terhére megállapított hivatalos személy elleni erőszakot a folytatólagos elkövetésre utalás mellőzésével kétrendbelinek minősítette, büntetését halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak, és a másodrendű vádlottal egyezően előzetes mentesítésben részesítette. Megállapította, hogy a másodrendű vádlott a hivatalos személy elleni erőszakot társtettesként követte el.
A Fővárosi Ítélőtábla indokolásában rávilágított: a kerületi bíróság és a törvényszék álláspontja közötti lényegi eltérés az volt, hogy az elsőfokú bíróság szerint a füstképző eszköz használata nem erőszak, belefér a véleménynyilvánítás szabadságába, így nem alkalmas büntetőjogi felelősség megállapítására. Az ítélőtábla azonban a törvényszékkel értett egyet abban, hogy a két vádlott egyes cselekményei hivatalos személy elleni erőszaknak minősülnek.
A tábla kiemelte: „a véleménynyilvánítás szabadsága nem vehető parttalanul igénybe, nem ronthatja le annak békés jellegét, így végképp nem fér össze a bűncselekményt megvalósító támadó jellegű erőszakos magatartással. Alapjoggyakorlásra hivatkozással a személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése kizárt; (…) a bírói gyakorlat a véleménynyilvánítás eszközeként a szimbolikus cselekmények széles körére biztosít törvényes keretek között lehetőséget, azonban a pirotechnikai eszköz és annak rendőrök felé hajítása alkalmatlan bármiféle gondolat, eszme közvetítésére, a pirotechnikai eszköznek a rendőrsorfalat célzó dobása nem törvényes formája a vélemény kinyilvánításának, a jogszerűen eljáró rendőrök megdobása nem lehet alternatívája, szinonimája a véleménynyilvánítás szabadságának”.
A harmadfokú bíróság a korábban kiszabott büntetésekkel és a másodrendű vádlott előzetes mentesítésben részesítésével is egyetértett, és az elsőrendű vádlottat is előzetes mentesítésben részesítette – közölték a Fővárosi Ítélőtábla honlapján.