Jogtudós államfő

„A tapasztalat, az alkotmány és jogi ügyekben való jártasság, a nemzetközi jog ismerete, a nemzetközi térben való forgolódás, a politikai intézmények természetrendszerének, természetrajzának ismerete és egy szakmai tekintélyt is megadó életút”, sorolta az érveket Orbán Viktor Sulyok Tamás személye mellett miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott interjújában.

Út az államfői székbe

Sulyok Tamás 1956. március 24-én született Kiskunfélegyházán. Édesapja ügyvéd, édesanyja pedagógus volt. Édesapját 1945 után politikai okokból törölték az ügyvédi kamarából, és több mint tíz éven át kellett bujkálnia papírok nélkül, mert a népbíróság halálra ítélte. Ahogy Sulyok Tamás fogalmazott, ez idő alatt testvérei „ki sem ejthették szájukon azt a szót, hogy apuka”. Annak ellenére, hogy édesapja érvényesülését a rendszer ellehetetlenítette, Sulyok Tamás úgy emlékszik vissza, hogy otthon soha nem hallott tőle rossz szót a szocializmusról. Hívő ember volt, aki mindenben igyekezett meglátni a jót, így gyermekeit is ezzel az életszemlélettel nevelte.

Általános és középiskolás tanulmányait szülővárosában végezte, diákévei alatt ismerte meg jelenlegi feleségét is. Érettségi után Kalocsán töltötte tizenegy hónapos sorkatonai szolgálatát, majd 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Elmondása szerint tanár szeretett volna lenni, de édesapja lebeszélte róla, mert nehéz belőle megélni, ezért inkább a jogot választotta. „Az egyetemi éveim nagyon szép időszakként élnek az emlékezetemben. Népköztársasági ösztöndíjas voltam, amihez akkor nagyon jó bizonyítvány kellett. Emellett a tanulmányaimat is magamnak kellett finanszíroznom, de mindezektől függetlenül jutott időm szórakozásra”, emlékezett vissza egy interjújában. Szegedi tanulmányai alatt albérletben lakott, mint mondta, „a kollégiumhoz különböző politikai érdemek kellettek, amiknek én híján voltam”. Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon, de már ekkor megérlelődött benne, hogy a büntetőjog nem felel meg a lelki alkatának. „Csak a vak nem látta, hogy a nyolcvanas években az állampárt meghatározott büntetőügyekben meghatározott utasításokat adott meghatározott embereknek”, nyilatkozta később azokról az időkről. 1982-ben a megyei bíróság elnöke felajánlotta neki, ha belép az MSZMP-be, kinevezik büntetőbírónak. Sulyok Tamás visszautasította az ajánlatot, aminek következményeként el kellett hagynia a megyét. Visszatért szülővárosába, és a helyi termelőszövetkezet jogtanácsosa lett. Elmondása szerint itt sokat tanult a parasztemberektől, akik mindig a valóság talaján állnak, és azt figyelik, mit hoz a jövő, mert abból élnek.

A rendszerváltás után ügyvéd lett a Sulyok–Japport, majd 1997-től a Sulyok és Ádám Ügyvédi Irodánál. 1998 és 2002 között a szegedi önkormányzat jogi képviselője volt a fideszes Bartha László polgármestersége alatt. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi Tudományegyetem jogi karán, 2000–2014 között tiszteletbeli osztrák konzulként is dolgozott. 2014 szeptemberében az ellenzék támogatásával választották meg az Alkotmánybíróság tagjának. Az Indexnek adott egyik interjújában azt nyilatkozta, hogy „akit alkotmánybírónak választanak, közszereplővé válik. Ha az embert kritizálják, annak két következménye lehet: megharagszik a kritikáért, ami fölösleges, mert nem vezet sehova; vagy igyekszik javítani a munkáján, mert a szakmai kritika segít. A politikai kritikával viszont nem tudok mit kezdeni, mert soha életemben nem érdekelt a politika.”. 2015-ben a taláros testület elnökhelyettese lett, majd 2016. április 22-től elnökhelyettesként látta el az elnöki jogkört, 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta. Házasságából két gyermekük született. Két bátyja ügyvédként dolgozik, nővére pedig élelmiszeripari mérnök.

Stabilitást adhat

Nagy Attila Tibor politikai elemző kérdésünkre elmondta, Sulyok Tamás elnöksége valószínűleg Mádl Ferencéhez fog a legközelebb állni.

– Mádl Ferenc sem szerepelt sokat, és ő is jogtudós volt, akárcsak Sulyok Tamás, aki szintén nem egy tüzes szónok. De nem is azért kérte fel Orbán Viktor, hogy a nyilvánosságot állandóan megmozgató köztársasági elnök legyen, hanem elsősorban egy megbízható személyt szeretett volna, aki nem fog szélsőséges döntéseket hozni. A Fidesznek most arra van szüksége, hogy a kegyelmi botrányt minél gyorsabban letudja, erre alkalmas lehet Sulyok Tamás személye. Ha botrány nélkül végig tudja vinni az ötéves ciklusát, akkor stabilitást adhat az Orbán-rendszernek – fejtette ki. Az elemző hangsúlyozta, Sulyok Tamás az Orbán-rendszer embere, hiszen az Alkotmánybíróság tagjává, illetve elnökévé a Fidesz választotta, de ahogy fogalmazott, a rendszer jobban ad a látszatra, mint korábban, hiszen nem pártpolitikust jelölt köztársasági elnöknek, hanem olyan személyt, akinek nincs politikai múltja. Nagy Attila Tibor emlékeztetett rá, hogy Göncz Árpád SZDSZ-es politikus volt, Mádl Ferenc az Antall-kormány minisztere, Sólyom László pedig az MDF színeiben politizált az ellenzékikerekasztal-tárgyalásokon.

– Mivel Sulyok Tamásnak nincs politikai múltja, a Fidesz joggal hangoztathatja, hogy távolabb áll a pártpolitikától, mint az eddigi köztársasági elnökök. Kötődése a pártpolitikához, illetve a Fideszhez nem szorosabb, mint a 2010 előtti köztársasági elnököké volt, és lazább, mint Schmitt Pálé, Novák Kataliné és Áder Jánosé. Ezt tekinthetjük egyfajta korrekciónak is, mégpedig annak okán, hogy a NER három köztársasági elnökéből kettő idő előtt megbukott – mondta Nagy Attila Tibor.

Deák Dániel, a XXI Század Intézet vezető elemzője úgy látja, Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnökként és egyetemi tanárként is komoly tudás birtokában van a magyar és az európai alkotmányjogi berendezkedésekről, és képes továbbvinni azt a hagyományt, amelyet több korábbi jogtudós államfő is képviselt.

– Sulyok Tamás jelölésével Orbán Viktor a Novák Katalin lemondása után kissé negatív irányba tolódott köztársasági elnöki pozíciót szeretné megerősíteni. Kevésbé lesz politikai államfő, sokkal inkább a nemzet egységét és a jogszabályok feletti őrködést fogja megtestesíteni. Elnöksége idején minimalizálva lesznek az olyan hibalehetőségek, mint amilyen Novák Katalin távozásához vezetett – mondta a Demokratának.

Durva ellenzéki támadások

Az ellenzéki pártok heves elutasítással reagáltak Sulyok László jelölésére. Az MSZP közleményében úgy fogalmazott, „az autoriter rendszer egy újabb kiszolgálóját jelölte a Fidesz államfőnek”. A szocialista párt szerint Sulyok Tamás nem fogja tudni képviselni a nemzeti egységet, hiszen miatta „nem lehetett népszavazást tartani a Fudan Egyetemről vagy az álláskeresési járadékról, de alkotmánybírósági eljárásban ő volt a felelős a kormány bevándorlással kapcsolatos népszavazásaiért, valamint a 2022-es gyermekvédelmi, valójában homofób népszavazásokért is”. A Párbeszéd–Zöldek Sulyok Tamás jelölését „szimpla bábjátéknak” tartja, amellyel szerintük „az Orbán-rezsim csak elfedni akarja a bajt”. A Demokratikus Koalíció szerint Sulyok Tamás „egy újabb fideszes pártkatona”, akinek alkotmánybírósági elnöksége alatt a testület „sorozatban hozott Orbán Viktornak kedves döntéseket”. A Momentum Orbán Viktor golyóstollának nevezte az államfőjelöltet, és közölték, nem vesznek részt az államfőválasztásban, mert a köztársasági elnöki pozíció és az elnök személye „kiüresített és nem szól másról, mint hogy teljesítse Orbán Viktor akaratát”. Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke közölte, Sulyok Tamás személye „nem alkalmas a megbomlott nemzeti egység helyreállítására”.

Török Gábor politikai elemző szerint Orbán Viktor eddigi köztársaságielnök-jelöltjei közül Sulyok Tamás áll a legközelebb az alkotmány szelleméhez. Hozzátette, az ellenzéki pártoknak meg kellene fontolniuk, hogy támogassák Sulyok Tamást.

Nagy Attila Tibor nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy az ellenzéknek is meg kellett volna szavaznia Sulyok Tamást, a baloldali, liberális pártok reakcióit viszont eltúlzottnak tartja. Felhívta rá a figyelmet, hogy Sulyok Tamásnak évtizedes jogászi, ügyvédi, alkotmánybírói, illetve egyetemi oktatói tapasztalata van, ezért szerinte az ellenzéki pártoktól is kijárna neki a minimális tisztelet.

– Lehet, hogy „diktatúra” van, de az ellenzéki pártok azzal, hogy részt vesznek a parlamenti munkában, legitimálják ezt az úgynevezett diktatúrát, ezért a köztársasági elnökről legalább a megválasztásakor minimális tisztelettel kellene szólniuk. Sulyok Tamásnak kétségtelenül szerepe volt olyan alkotmánybírósági döntésekben, amelyek nem kedveztek az ellenzéknek, de ha belegondolunk abba, hogy Orbán Viktor akár Kövér Lászlót is javasolhatta volna köztársasági elnöknek, látjuk, hogy a Sulyok Tamás elleni durva kirohanás nem megalapozott – jelentette ki lapunknak az elemző. Deák Dániel az ellenzéki politikusok reakciójáról elmondta, Sulyok Tamásról érdemi kritikát nem tudnak megfogalmazni, hiszen elvitathatatlan az a teljesítmény, amit jogtudósként letett az asztalra, és egyetemi oktatóként is közmegbecsülésnek örvend.

– Az ellenzéki pártok a szokásos politikai kommunikációs eszközeiket vetették be, Sulyok Tamás jelölése komoly politikai indulatokat nem tud kiváltani, mint azt a vasárnapi ellenzéki tüntetés résztvevőinek alacsony létszáma is mutatta – fejtette ki a Demokratának Deák Dániel. Rámutatott: a kormánnyal nem szimpatizálók közül is többen úgy vélik, hogy Sulyok Tamás jelölése megfelelő döntés volt a miniszterelnök részéről.