A Magyar Helsinki Bizottság lényegében egyidős a rendszerváltozással. A hivatásos jogvédők kezdetben a politikai foglyok és a pártállam üldözöttei mellé álltak, mára ez jelentősen megváltozott: politikai tevékenységet végeznek. Témáik gyakran megegyeznek a balliberális ellenzéki pártokéval, mint például a tavalyi kvótanépszavazás bojkottja. A Soros-alapítvány támogatásából élő szervezet legfontosabb tevékenysége ma a migránsok Európába juttatása és a határvédelem ellehetetlenítése.

Fotó: MTI/Marjai János

A számos országban működő Helsinki Bizottságok története a hetvenes évekig nyúlik vissza. A hidegháború kellős közepén harmincöt ország, köztük a két szuperhatalom részvételével a semleges Finnország területén tartottak nemzetközi együttműködési konferenciát. A tanácskozás végén egy záróokmányt írtak alá, amely az európai biztonsággal kapcsolatos kérdéseken túl emberi jogi állásfoglalást is tartalmazott, így a konferencia résztvevői egyben azt is vállalták, hogy országaikban biztosítani fogják állampolgáraik számára az alapvető emberi és szabadságjogokat.

Bár a szovjet pártvezetőknek később eszük ágában sem volt betartani ezeket a passzusokat, a záróokmány hatására Moszkvában és más nagyvárosokban „Helsinki csoportoknak” nevezett szerveződések jöttek létre, ezek tagjai pedig a Helsinkiben megfogalmazott alapelvekre hivatkozva követelték jogaik tiszteletben tartását. (Akkoriban nem sok sikerrel, számos alapító tagot – többek között Jurij Orlovot és Ludmilla Alekszejevát – bebörtönöztek.) A Szovjetunió gyengülésével azonban egyre több mozgásteret kaptak ezek a csoportok.

1983-ban megalakult az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége, ennek első rendezvényét éppen Budapesten tartották 1985 októberében, amelyet a meg­gyengült pártállamnak már nem sikerült megakadályozni. 1989-ben megalakult a Magyar Helsinki Bizottság, amely alapító felhívásában a politikai indítékú szabadságvesztés, a bírói döntés nélküli fogva tartás és a kisebbségeket sújtó hatósági diszkrimináció ellen hirdetett harcot. Szorgalmazták az első szabad parlamenti választások tisztaságának nemzetközi ellenőrzését, a koncepciós perek teljes körű felülvizsgálatát és a Romániából érkező menekültek befogadását is.


Helsinki itt, Helsinki ott

A Helsinki Bizottság a rendszerváltás alatt nem kötődött egyetlen párthoz sem, tagjai között a Fidesz, az MDF, a Kisgazdapárt, az MSZDP és az SZDSZ tagjai egyaránt jelen voltak. A szervezet végül Kőszeg Ferenc szabad demokrata politikus elnöksége idején kapott új irányvonalat, ekkor kezdtek el ugyanis gyakorlati jogvédelemmel foglalkozni. Létrehozták az Emberi Jogi Tanácsadó Irodát, az 1990-es évek második felében pedig leginkább a rendőri tevékenységet, a rendőri fogdákat és a menekülttáborokat monitorozták, jogvédő tevékenységük pedig a rendőri bántalmazás sértettjei és a menekültek védelmére irányult. Ilyen értelemben még a 2006-os rendőrterror áldozatai közül is vállalták néhányuk jogi képviseletét, például helsinkis ügyvéd látta el Török Imre védelmét is a nagy nyilvánosságot kapott ügyében, amelynek során először ítéltek jogerősen letöltendő szabadságvesztésre bántalmazó rendőrt 2006-os fellépése miatt.

A Bizottság emellett írásban és szóban is tájékoztatta az ENSZ kínzás elleni bizottságát 2006 őszének rendőrségi túlkapásairól. A Helsinki Bizottság 2010-ben, a Fidesz-kormány megalakulása után váltott ismét irányvonalat, és elkezdett alkotmányjogi kérdésekkel is foglalkozni. A deklaráltan liberális szervezet kormányhoz fűződő viszonya is megváltozott, a korábbi érted haragszom hozzáállást felváltotta a nyílt támadás. Bírálták például az új alaptörvényt, majd annak módosításait, a terrorveszélyhelyzet elrendelését lehetővé tevő hatodik módosításról például azt állították, hogy nincs rá szükség, mindezt 2016 júniusában, amikor már javában zajlottak Európa területén a terrortámadások.


Se kerítés, se határzár

A kormány és a Helsinki Bizottság közötti lövészárok a migrációs válság kezdetekor vált igazán méllyé. A szervezet már korábban is bejelentkezett minden olyan magyarországi esetnél, ahol szóba kerültek a migránsok, róluk készített jelentéseiket, tanulmányaikat más szervezetek is használják hivatkozási alapként. 2015-ben pedig végleg átléptek a jogvédő szerepkörön, és aktív részesei lettek többek között a határvédelmet támadó megmozdulásoknak. Nem sokkal azután, hogy kiderült, kerítés fog épülni a magyar–szerb határon, a következő felhívást tették közzé:

„Tüntetés ma az új vasfüggöny ellen! A nagy francia forradalom kitörésének napja után 226 évvel mit sem kopott a szabadság, egyenlőség, testvériség programjának időszerűsége. A kormány most a testvériség, a szolidaritás ellen indít támadást, amikor felszámolja Magyarországon a menedékjogot. Ma 18 órától a Bazilika elől vonulnak a Parlament elé az erényes polgárok, akik nem fogadják el a kormány egyoldalú, embertelen lépéseit. Iván Júlia kollégánk a Kossuth téren fog beszélni.”

Egy évvel később még messzebbre mentek, amikor a kvótaellenes referendum előtt, beállva a balliberális pártok közé, érvénytelen voksra buzdítva, a népszavazás ellen érveltek. Ezt már a tagok közül sem mindenki tudta elfogadni, Mészáros László István ki is lépett a szervezetből. Mint fogalmazott, „megdöbbentő, hogy egy eredetileg a demokrácia értékei és az állampolgárok jogai mellett elkötelezett szervezet (amelyik anno úttörő szerepet vitt az emberi jogvédelem ethoszának meghonosításában) mára odáig jutott, hogy most a demokrácia egyik legfontosabb intézménye, a népszavazás ellen kampányol. Azon túl, hogy ez antidemokratikus, gyakorlatilag megkérdőjelezi a polgárok józan ítélőképességét is”.

A Helsinki Bizottság tanulmányokkal is támogatja a bevándorlást: az év elején a Menedék Egyesülettel és a Cordelia Alapítvánnyal közös kiadványukban azt írták, Magyarország a migráció révén tudná enyhíteni demográfiai problémáit és az újabban tapasztalható munkaerőhiányt. Javaslatuk szerint támogatni kellene a családegyesítés intézményét is, az országban maradó bevándorlók pedig – minden más bevételüktől függetlenül – pénzbeli támogatást kapnának, lakásbérlésüknél a magyar állam fizetné a kauciót, a bérleményekben okozott esetleges károkért pedig szintén az állam vállalna kezességet.

Tevékenységük legutóbb azért került reflektorfénybe, mert pert nyertek az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amelyben két bangladesi migránst képviseltek. A bíróság döntése alapján a magyar államnak hatmillió forint kárpótlást kellene fizetnie a bangladesieknek, a Magyar Helsinki Bizottság részére pedig perköltségként 2,7 millió forintot. Márpedig ha a jövőben szakmányban fogják az ilyen jellegű pereket futtatni, az amellett, hogy anyagilag hatalmas érvágást – többmilliárdos kiadást – jelentene Magyarországnak, a jogi határzár működését is ellehetetlenítené, amelyet egyébként szintén gőzerővel támad a HB hazai és külföldi fórumokon egyaránt.


Soros nótája

Az immár dr. Kádár András Kristóf és Pardavi Márta társelnökök által vezetett Magyar Helsinki Bizottság tevékenysége beleillik a migrációt támogató Soros-hálózat keretébe, ők felelnek azért, hogy minden jogi eszközt felhasználva, kerülőutakat és kiskapukat biztosítsanak az illegális bevándorlóknak. Beszámolójukból az is kiderül, hogy ezt a munkát bőkezűen támogatják mind a Soros-alapítványok, mind más, migrációt ösztönző szervezetek. 2015-ben a szervezet összesen 327 millió forintos bevételt könyvelhetett el, aminek elenyésző hányada, mindössze 130 ezer forint származott tagdíjakból, 1,3 millió az egyszázalékos felajánlásokból, közel 10 millió pedig adományokból. Viszont lényegesen nagyobb összeg jutott nekik támogatásokból: 308 millió forint, amit javarészt a George Soros által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok, az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága dobtak össze a jogvédőknek.

Kovács Dániel