Egyre keményebb külpolitikai csaták résztvevője Magyarország, de a kormány állja a sarat. Sőt migránspolitikája és az Európa jövőjével kapcsolatos elképzelései kezdenek iránymutatóvá válni immár nemcsak a nyugati közvélemény, de egyes nyugati politikai körök számára is. A brüsszeli vezetés viszont annál dühösebben veti rá magát a magyar kormányra, hisztérikusan félve attól, hogy a 2019-es EP-választáson épp a magyar példa nyomán pozitív fordulatot vehet Európa sorsa. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel beszélgettünk erről, valamint azokról kihívásokról, amelyekkel más külpolitikai területeken kell szembenéznie az országnak.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– Kezdjük Ukrajnával, már csak azért is, mert ha valakinek, a kárpátaljai magyarságnak valóban szüksége van a magyar kormány segítségére ezekben a hetekben, hónapokban. Hogyan alakult ki a mostani, meglehetősen fagyos magyar–ukrán viszony?

– Ukrajna azt állítja magáról, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba igyekszik, ehhez képest a vállalt nemzetközi kötelezettségeit folyamatosan megsérti. Ukrajna ugyanis a NATO-nál elfogadott éves nemzeti programjában vállalta, hogy folyamatosan fejleszti a kisebbségi jogok iránti tiszteletet, de ezzel teljesen ellentétes folyamatok zajlanak. Ami az uniót illeti, világosan megfogalmazták az ukránok számára, hogy a Velencei Bizottság álláspontjának megfelelően járjanak el, egyeztessenek a kárpátaljai magyarsággal, és ne vonjanak el már meglévő kisebbségi jogokat. Mindennek éppen az ellenkezője zajlik. A magyar nemzeti közösséggel nincs hivatalos konzultáció, a nyelvhasználathoz és az oktatáshoz fűződő jogokat drámaian korlátozzák, és a kettős állampolgárság szankcionálásának lehetőségét megteremtő törvénymódosítást is előterjesztették. A helyzet egyre súlyosabb. Az ukránok ezzel párhuzamosan hazugsághadjáratot indítottak ellenünk a nemzetközi térben, megpróbálják orosz indíttatásúnak beállítani a magyar kormány kárpátaljai magyarokat védő intézkedéseit. Ez felháborító és méltatlan. Ráadásul ezzel lehetetlenné teszik, hogy hazánk visszatérjen az Ukrajna euroatlanti integrációját támogató politikájához.


– Milyen eszközei vannak a magyar diplomáciának?

– Ukrajna EU- és NATO-integrációs folyamatának blokkolása az egyetlen eszköz a kezünkben, ha ezt feladnánk, semmit sem tehetnénk a kárpátaljai magyarok védelmében. Amíg az ukránok nem adnak nekünk garanciát arra, hogy a magyar nemzeti közösség elvett jogait visszaadják, és a jövőben sem fogják a már meglévő, szerzett jogokat elvenni, addig blokkolni fogjuk Ukrajna integrációs törekvéseit, így a NATO–Ukrajna-találkozók magas szintű formátumaira bejelentett vétónkat fenntartjuk.


– Van-e valamilyen összefüggés bizonyos brüsszeli körök és a kijevi kormány kisebbségi politikája között?

– Egyesek Ukrajna geopolitikai helyzetére hivatkozva mentegetik a kijevi kormány jogellenes lépéseit, és azt állítják, hogy a mostani helyzet az oroszoknak kedvez. Mi azonban nem orosz szemmel nézzük az ukrajnai eseményeket, hanem magyar szemmel, számunkra a világ legtermészetesebb dolga, hogy fellépünk a kárpátaljai magyarok érdekében, százötvenezer okunk van erre. Vannak olyan nemzetközi törekvések, amelyek szerint Ukrajna kényes helyzete miatt bocsánatos bűnként kellene tekintenünk a nemzetközi jogsértésekre. Ezt sem elvi, sem gyakorlati, sem nemzetközi jogi megközelítésből nem fogadhatjuk el. És azt is hozzá kell tenni, hogy bár Federica Mo­ghe­rini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője valóban elmondta, hogy Ukrajnának végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait, azóta néma csend van. Brüsszel az illegális bevándorlók jogait naponta emlegeti, a migrációt emberi alapjognak akarják beállítani, ezzel szemben a kárpátaljai magyarokkal érdemben nem foglalkoznak. Pedig a kárpátaljai magyaroknak valóban alapvető emberi joguk, hogy a szülőföldjükön biztonságban, a saját anyanyelvüket használva élhessenek. Úgy tűnik, Brüsszelnek az illegális bevándorlók fontosabbak, mint a kárpátaljai magyarok.


– A mostani magyar parlamenti választásra sok kárpátaljai magyar nem merte hivatalos borítékban elküldeni a szavazatát, hiszen akkor felfedte volna magát és azt, hogy egyúttal magyar állampolgár is. Vajon a Kúria erről semmit sem tudott? Nem látták előre a tisztázatlan viszonyokat?

– A kettős állampolgárság szankcionálásáról szóló ukrán törvényjavaslat teljesen ellentétes minden európai értékkel, szokással, jogszabállyal, hiszen a kettős állampolgárság Európában bevetett gyakorlat. Elvenni állampolgárságot egy EU- vagy NATO-tagország polgárától minden létező euroatlanti értékkel szembemegy. Ha a nemzetközi közösség nem lép fel egy ilyen törvényjavaslat ellen, az legalábbis árulkodó. Ami a Kúria döntését illeti: igenis, beleszóltak a választás végeredményébe, hiszen a Fidesznek eggyel több mandátuma lett volna, és ha a Kúria a valós helyzetet vette volna figyelembe, akkor más döntést kellett volna hoznia.


– Mozgalmas nyár elé nézünk, hiszen a magyar kormánynak két színtéren is helyt kell állnia a bevándorlás ügyében, az uniós színtér mellé felzárkózott az ENSZ is. Hogyan készülünk ezekre a sorsdöntő tárgyalásokra?

– Komoly viták lesznek, mert New Yorkban folytatódik a globális migrációcsomag vitája. Sajnos Brüsszel egyre inkább az afrikai álláspontot képviseli, ez pedig megdöbbentő. Amikor az afrikaiak arról beszélnek, hogy a migráció alapvető jog, a migránsoknak minden szolgáltatás jár minden egyes tranzitországban és a kiválasztott célországban, illetve hogy a migránsok között jogi státusz szerint különbséget tenni nem lehet, nos, akkor az ember elvárná, hogy az uniós államok képviselői odacsapjanak az asztalra. Ehelyett valamiféle politikailag korrektnek nevezett blablával jönnek elő, gyakorlatilag belesimulnak az afrikaiak által kreált helyzetbe. A legnagyobb veszélyt abban látom, hogy az ENSZ globális migrációs csomagjának végső formájában az afrikaiak álláspontja tükröződik majd. Ezért kell még erőteljesebben részt vennünk a soron következő vitákban, és változatlanul hangot adunk annak a meggyőződésünknek, hogy a migrációt megállítani, nem pedig szervezni kell. Az 57 európai és afrikai ország részvételével zajló rabati folyamatban is azt látjuk, hogy az afrikaiak álláspontja dominál, egyedül mi szólaltunk fel a legutóbb elfogadni tervezett dokumentum ellen, és jeleztük, hogy nem csatlakozunk, mert a határozat új migrációs útvonalak kialakítását célozza, és a dokumentum szerint a migráció jó, hozzájárul a fogadó országok fejlődéséhez. Szerintünk viszont a migráció rossz, veszélyes, biztonsági kockázatokkal jár, ezért meg kell állítani.


– Ebben a felállásban az egyik legfontosabb szereplő az Egyesült Államok. Trump elnök nézetei ismertek. De vajon az ottani külügyminisztériumban lezajlott már a változás, vagy továbbra is az előző, a demokrata adminisztráció véleménye a mérvadó?

– Az amerikaiak kiléptek az ENSZ globális migrációs csomagjáról szóló tárgyalási folyamatból. Az hiszem, ez eléggé beszédes jelzés arról, hogy mi a véleményük a dokumentumról. Még a választás előtti héten tárgyaltam Nikki Haley-vel, az amerikaiak ENSZ-nagykövetével, aki Trump elnök álláspontját ismertette. Ami a kérdésük második felét illeti: nekem nem tisztem, és nem is volna helyes más országok külügyminisztériumainak működését minősíteni. Úgy tűnik azonban, hogy a korábbi, demokrata adminisztráció bürokratái ott maradtak a State Departmentben. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy az új európai ügyekért felelős államtitkár kinevezésével minőségileg más helyzet állt elő. Elődjével ellentétben Wess Mitchell egy régiónkat értő és fontosnak gondoló, kiegyensúlyozott, a józan ész talaján álló államtitkár, aki egyébként várhatóan május 23-án Budapestre látogat. Az ő szerepe kifejezetten pozitív az ukrán helyzetet illetően csakúgy, mint a magyar–amerikai kétoldalú kapcsolatokban.


– Soros György Alex nevű fia személyében kijelölte politikai és gazdasági utódját, aki elkíséri apját brüsszeli látogatásaira, de rendszeresen megfordul Magyarországon is, felügyelendő az itteni fiókokat, például a Pécsett és Debrecenben működő Soros-irodákat. És ezt kénytelenek vagyunk elviselni…

– Soros György törekvései világosak, ezekről nyilvánosan beszél és ír is. Vissza akarja szorítani a nemzetállamokat, eltüntetni a határokat, és migránsokkal szeretné elárasztani Európát. Mi, magyarok azonban az útjában állunk. Nekünk az áprilisi választáson elsősorban nem is a hazai ellenzékkel, hanem egy nemzetközi hálózattal kellett megküzdenünk. A magyar emberek azonban világos döntést hoztak. Soros persze ezt nehezen viseli, és most éppen a fia a jó ízlés határait messze túllépve, durván szidalmazza a miniszterelnököt. Eszük ágában sincs tiszteletben tartani a választók döntését. A legutóbbi amerikai elnökválasztás során is elhitték, hogy a két partvidék és a CNN dönti el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Aztán kiderült a számukra, hogy Amerika más részein is élnek emberek, ráadásul olyanok, akik nem feltétlenül a CNN-t tartják hiteles hírforrásnak.


– Úgy tűnik, a brüsszeli elit új protokollt alakított ki azzal, amelyben államfőként fogad egy magánembert. És nemcsak a klasszikus protokoll szabályait hajítja sutba, de egyre gyakrabban teszi ezt az érvényes jogi normákkal is…

– Ezt már a kettős mérce folyamatos alkalmazása is megmutatta. Meglepődtünk, amikor tapasztaltuk, hogy az adott szabályok megsértéséért csak a kicsiknek jár feddés, a nagyoknak nem. Ezt figyelhettük meg energiaügyekben, de több magyar jogszabály esetében is. Bebizonyítottuk, hogy azok minden pontja ott szerepel valamely más ország jogszabályaiban is, mégis heves támadásokat kaptunk. Az pedig néhány brüsszeli vezető szegénységi bizonyítványa, hogy államfőnek kijáró tisztelettel fogad egy spekulánst. Az Európai Unió ennél jóval többet érdemelne.


– Nyilván értékelték már a miniszterelnökkel az elmúlt négy év külpolitikai és külgazdasági eredményeit. Kérdés, milyen korrekciókat javasolt Orbán Viktor, és miért tartotta egyben a külgazdaság és a külügy területét, noha olyan hírek is terjedtek korábban, hogy szét akarja választani ezeket?

– Azzal, hogy integráltuk a két területet, a minisztérium munkája is egzakt módon, számokkal értékelhetővé vált. A számok szerint az elmúlt négy év minden egyes esztendejében külgazdasági rekordok születtek. Évről évre nőtt az exportunk, amely 2017 végére, a magyar gazdaságtörténet során először, meghaladta a százmilliárd eurót. Négy év alatt 313 új, tőkeerős beruházást hoztunk az országba a beruházásösztönzési rendszerünkön keresztül, ezek több mint hatvanezer új munkahelyet teremtettek. A mai világban öldöklő küzdelem folyik a beruházásokért és az exportlehetőségekért, az államok minden eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy helyzetbe hozzák saját magukat és a vállalataikat. Ehhez bevetik külpolitikai eszköztáruk minden eszközét. Mi sem tehetünk másként. Ez magyarázza a két terület egyben tartását. A magyar külgazdasági eredmények a gazdasági növekedési pálya fontos alapját képezik. Az egyik legnevesebb amerikai szaklap a minap írta meg, hogy Magyarország a világ nyolcadik legvonzóbb befektetési célpontja, a befektetési ügynökségünk pedig a régió legjobbja lett a tavalyi teljesítménye alapján.


– Kormányfői korrekciók?

– Az, hogy miniszterelnök úr újra felkért a tárca vezetésére, óriási megtiszteltetés számomra. Fontos változtatás, hogy új, jelentős portfóliókat kap a minisztérium. Hozzánk kerül a polgári hírszerzés, a nemzetközi energiatárgyalások, a határ menti infrastrukturális fejlesztések irányítása és az űrkutatás is. A céljaink nem változtak: az ország szuverenitásának, biztonságának megőrzése, illetve további külgazdasági sikerekkel a magyar gazdaság erősítése.


– Ha már gazdaság: az unió új költségvetési előterjesztése öt százalékkal csökkentené az agrártámogatások keretét, a kohéziós alapot pedig hét százalékkal kurtítaná meg. Ezen felül viszont tízmilliárd eurót juttatna Görögországnak, Olaszországnak és Spanyolországnak mint olyan államoknak, amelyek a migráció fő terheit viselik. Ráadásul az agrártámogatások és a kohéziós pénzek kifizetését politikai feltételekhez, konkrétan az illegális migránsok befogadásához kötné…

– A közös költségvetés megtervezésében mindig az agrártámogatások és a kohéziós alapok sorsa jelenti a neuralgikus pontot, ez nem újdonság. Az viszont igen, hogy vannak, akik szubjektív feltételekhez kötnék a támogatások lehívását. Ezzel elsősorban a saját polgáraik biztonságát előtérbe helyező közép-európai országokat szeretnék megleckéztetni. Ez azt jelenti, hogy megteremtenék a politikai zsarolás költségvetési lehetőségét. Azonban ha egy közösségen belül az egyik zsarolja a másikat, akkor a közösség nem erősödni fog, hanem gyengülni.


– Fokozza a bajt, hogy Brüsszel a csomagelv jegyében egyszerre tárgyalná például a V4-ek ügyeit. Ezzel kiiktatná azt a vétólehetőséget, amellyel az érintett országok megvédhetnék egymást. Brüsszel itt már saját szabályaival akar szembemenni…

– Sajnos, az elmúlt időszakban többször láthattuk, amint az Európai Bizottság fontos kérdésekben könnyedén átlép az érvényes jogszabályokon. Például akkor, amikor az európai állam- és kormányfők arról döntöttek 2015-ben, hogy a migrációs betelepítési kvóta csak önkéntes lehet, tehát azt nem lehet ráerőltetni egyetlen államra sem. Brüsszelnek ez nem tetszett. Összehívták a belügyminiszterek tanácsát, és ott egyszerű többséggel megszavaztatták a kötelező kvótát, felülírva ezzel az államfők és miniszterelnökök akaratát. Ez már az európai közösség jogbiztonságát fenyegeti, hiszen a belügyminiszterek nem dönthetnek egyszerű többséggel egy olyan kérdésben, amelyben csak a miniszterelnököknek van joguk dönteni, és nekik is csak egyhangúlag. Ha nincs jogbiztonság, akkor nincs gazdasági versenyképesség sem. Ezt a folyamatot meg kell állítani.


– Ujhelyi Istvánt sokkolta az áprilisi választás eredménye. A szocialista EP-képviselő azt javasolta nemrég az EU-ban, hogy Magyarországot ne a kormány irányítsa, hanem egy uniós főosztály… Lehet, hogy megőrült?

– Régóta tudjuk, hogy egyesek nem nemzeti, hanem nemzetközi érdekeket képviselnek. Ő is azt állította az urnák lezárásig április 8-án, hogy a magas részvétel a demokrácia győzelmét hozza majd el. Aztán amikor kiderült, hogy a magas részvételnek pont az ellenzéki erők lettek a vesztesei, akkor a választás már nem a demokrácia ünnepe volt… Akkor elkezdtek csalást kiabálni úgy, hogy a választás első és második helyezettje között egymillió 700 ezer szavazat a különbség. Már korábban elveszítették minden kapcsolatukat a magyar valósággal.


– Mit várhatunk a jövő évi EP-választástól?

– Az unió fontos történelmi kihívások előtt áll, ezekben meg kell adni Európa polgárainak a döntés lehetőségét. A migráció ügyében is az európaiakra kell bízni a döntést, ez számunkra magától értetődik. A legutóbbi európai nemzeti parlamenti választásokon, például Ausztriában, Olaszországban és most legutóbb hazánkban is, azok a pártok szerepeltek jól, illetve törtek előre, amelyek migrációellenes álláspontot képviseltek. Azt várom a 2019-es választástól, hogy utána az egyenes és őszinte beszéd uralja majd az uniót, és nem a brüsszeli blabla.