Hogy szöuli üzletkötése sikerét illusztrálja, Kóka János gazdasági miniszter tavaly ősszel egy autóabroncsot gurított a tévékamerák elé. A kormány az évtized sikerének tartja a Hankook-megállapodást, a fideszes politikusok viszont a vissza nem térítendő állami támogatás és a befektetőnek nyújtott adókedvezmény mértékét sokallják. Dunaújváros és Rácalmás lakói a szennyezéstől féltik lakóhelyüket. Úgy tűnik, hogy a Hankook dunaújvárosi gyárának néhány jól informált ingatlanforgalmazón kívül igazán senki nem örül…

– Nem mondhatom meg, mi van a csomagban, mert államtitok – hárította el az újságírók kérdéseit Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter útban Dél-Koreába. – Én minősítettem annak – tette hozzá magyarázatképpen.

Szöulból hazatérve napirend előtti felszólalásában a parlamentben az évtized üzletének nevezte a Dunaújvárosba telepítendő Hankook-beruházást. Kóka János bejelentette, a dél-koreai befektetőnek köszönhetően 1500 új munkahely jön létre a városban, ahol, mint mondta, az acélipar óta ez az első jelentős lépés. A gazdasági miniszter értelmezésében Magyarország győztesként került ki a versenyből a térségben, megelőzve Szlovákiát, Lengyelországot és Csehországot. Vagyis nemcsak dübörög, hanem mostantól kezdve dél-koreai abroncsokon száguldozik a gazdaság, miután a pannon puma elorozta a tátrai tigris elől az évtized üzletét… Soltész Miklós, fideszes országgyűlési képviselő szerint mindez nem volt nehéz. A szlovák kormány ugyanis visszavonta támogatási ajánlatát: északi szomszédainknak valamiért nem érte meg az abroncsgyár. A fideszes honatya szerint ritka eset, hogy a szlovák kormány nemet mondjon a befektetőnek, eddig ugyanis mindent megtett azért, hogy minél több beruházást csalogasson az országba. Soltész Miklós azt is kétségesnek tartja, hogy minden Hankook-állás plusz-munkahelyet teremtene, félő ugyanis, hogy a hazai beszállítók nem tudnak versenyezni tőkeerős versenytársaikkal, így tönkre is mehetnek. Akárcsak azok a cégek, akik hazánkban jelenleg abroncsot gyártanak, illetve forgalmaznak. Ők biztosan nem örülnek a Hankook letelepedésének.

A gazdasági miniszter szerint viszont új iparág jön létre Magyarországon a Hankook-beruházás nyomán… Hogy mennyire új? Nem volt még olyan régen, amikor a világbanki hitelekből és a jelentős állami támogatásokból életben tartott Taurus végleg kidőlt a sorból… Nyomában telepedett le hazánkban a francia tulajdonú Michelin. Ő sem valószínű, hogy túlzottan örül a Hankook-jelenlétnek.

Amikor először számon kérték a gazdasági miniszteren a dél-koreai befektetőnek nyújtott állami támogatás mértékét, illetve azt firtatták fideszes honatyák a parlamentben, hogy vajon mekkora állami támogatáshoz juthat ma Magyarországon egy hazai vállalkozás, a gazdasági kabinet vezetője kitért a válaszadás elől. Annyit ígértünk, hogy az nekünk nagyon megérje – hangzott a fellengzős válasz. Ám hogy valójában kinek is éri meg nagyon, arról már nem beszélt. A titokra december közepén némi fény derült: az államháztartási törvény ugyanis előírja, hogy a szerződéskötéstől számított hatvan napon belül nyilvánosságra kell hozni a nemzetgazdasági jelentőségük miatt egyedi döntést igénylő nagyberuházások támogatási összegét. A Gazdasági Közlöny december 12-i száma tartalmazta először a támogatás összegét. Azóta tudható, hogy a 132 milliárdos beruházáshoz 15,881 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyújt a magyar kormány a Hankook Tyres gumiabroncsgyártó cégnek a Dunaújváros melletti, Rácalmáson létrejövő üzem felépítéséhez. Ehhez társul a mintegy 4 milliárdos szakképzési támogatás, illetve a 80 százalékos társaságiadó-kedvezmény. Könnyen kiszámítható, hogy az így teremtett munkahelyek mindegyike több mint 13 millió forintjába kerül az adófizetőknek… S bár a kormány állítja, hogy ez a befektetés öt éven belül megtérül, ez kétségesnek tűnik, mivel a 16 százalékos társasági adó 80 százalékát nem kell megfizetnie az új gumigyárnak. Így mindössze a nyeresége 3,2 százalékát kell leadóznia, a fennmaradó részt gyakorlatilag kiviheti az országból. Ha pedig az új üzem a jövőbeli alkalmazottait minimálbéren foglalkoztatja, nem fog túl sok személyi jövedelemadó-bevétel sem befolyni a kincstárba… Akkor vajon kinek éri meg?

A szlovákoknak például nem. A szlovák kormány még tavaly nyár elején visszavonta a Hankooknak szánt mintegy négymilliárd szlovák koronás támogatást, így a dél-koreai cég más országot keresett tervezett beruházása megvalósításához. Azóta a szlovákiai Léva városa más befektetőkkel gazdagodott. A Hankook ugyan több munkahelyet ígért, szám szerint 1600-at, a város most mégis elégedett a kisebb cégekkel. Északi szomszédaink úgy vélik, jóval előnyösebb helyzetet teremt a számukra, ha több ágazat cégei telepednek le, mint egy nagyberuházó, különösképpen akkor, ha az egy abroncsgyár. A 2004-ben kiépíteni kezdett lévai Levice-Gena ipari park első betelepülője a svéd Nefab volt, amely csomagolóanyagokat gyárt az autóipar, illetve az elektronikai ipar számára. Ez a cég 130 munkahely teremtését ígérte. A Globo Eastern Europe osztrák-szlovák vállalat világítóeszközök összeszerelését és logisztikai központ létrehozását tervezi Léván. Az autókerekek acéllemezeit előállító indiai Steel Strips Wheels Ltd. 350 új munkahely teremtésére vállalt garanciát, a német autóipari beszállító, a Sachs pedig tavasszal kezdi meg a kezdetben 300 főt foglalkoztató gyár építését. A cég a termelés felfutását követően ezer munkahely létrehozását ígéri. Tárgyalások folynak emellett a holland édességgyártó, a Leaf beruházásáról, amely ha megvalósul, további ötszáz új munkahellyel gyarapszik Léva városa. A cég betelepülésének esélyeit növeli a Hankook távozása, az élelmiszeripar ugyanis nem örül annak, ha a szomszédjában gumigyár üzemel… A szlovákok tehát egyáltalán nem bánják, hogy hátat fordított nekik a Hankook…

A magyar kormány viszont az évtized üzletének tartja a megállapodást. Egy dunaújvárosi lakossági fórumon Kóka János arról beszélt, a koreai cég világszínvonalat képvisel a technológia és a minőség területén, és kijelentette, hogy a dunaújvárosi abroncsok Mercedes, illetve BMW-modelleken is feltűnnek majd.

Jelenleg koreai abroncsokat azonban kizárólag koreai autókon lehet találni. Nem valószínű, hogy akár a Mercedes, akár az Audi a közeljövőben a dél-koreai gyártóra cserélné jelenlegi beszállítói körét. Akkor kinek éri meg „nagyon”? Dunaújváros lakóinak? Nem valószínű. Ők a környezeti terhelés miatt aggódnak. Már tüntetés is volt a városban, a demonstrálók attól tartanak, hogy az új gyár tovább szennyezi majd a város környezetét. A Fidesz dunaújvárosi elnöke, Cserna Gábor szerint a város déli része távolabb esik a lakott területtől, a tervezett beruházás leendő helyszínét mégis az északi területen jelölték ki. Itt van ugyanis az önkormányzatnak tulajdona…

Az abroncsgyár tervezett helyszíne tavaly ősszel még erdő, illetve szántó volt. Idén januárban azonban már hiába keresnénk a régi helyrajzi számokat! Új helyrajzi számok szerepelnek a vadonatúj tulajdoni lapokon, amelyeknek mindegyikén a „művelési ágból kivett” megjegyzés olvasható. Az új tulajdonosok mindegyike cég, mégpedig vadonatúj cégek. Magánszemélyeket hiába keresnénk közöttük. 2005. november 7-én jegyezték be a Hankook Tire Magyarország Kft.-t 3 millió forintos alaptőkével. November 22-én létesült a Pentele Projekt Építőipari és Kereskedelmi Kft., illetve a Rácalmás Projekt Építőipari és Kereskedelmi Kft. ugyancsak 3-3 millió forint alaptőkével. A két utóbbi cég tulajdonosai ugyanazok a személyek: Reichardt László, Dr. Tóth László, Veress Sándor és Horváth Albert. December 16-án alakult meg a Rácalmási Területfejlesztő Kft. A rácalmási újdonsült földbirtokos cégek 1 milliárd 463 millió forint összegben hitelt vettek fel a tervezett közműberuházás megvalósításához.

De hogyan lehetséges mindez? Hiszen az 1994. évi LV. törvény kimondja, hogy termőföld tulajdonjogát jogi személy nem szerezheti meg. Nos, ezért először ki kellett vonni az érintett területet a művelési ágból, hogy ne legyenek termőföldek többé. Ehhez szükség volt a fenti cégek és önkormányzatok szoros együttműködésére… A 48 hektáros, magántulajdonban lévő termőterület értéke az átminősítés előtt körülbelül 400 millió forint volt. Az átminősített, közművesített telek négyzetméterenkénti ára 4500 forint. A

48 hektáros terület értéke így már meghaladja a 2 milliárd forintot! Az átminősítés a tulajdonosoknak 500 százalékos hasznot hozott…

Október 19-én adja be a cégbíróságon a cégbejegyzési kérelmét a Pentele Projekt Kft. Öt nappal később Kóka János hivatalosan is bejelenti a Hankook beruházását. Október 27-én Dunaújváros Önkormányzata javaslatot tesz arra, hogy a saját földterületét apportálja az akkor még be sem jegyzett Pentele Projekt Kft.-be, majd azt követően, hogy a földterület már nem erdő és szántóföld többé, eladja 170 millió forintért a Pentelének. A tervek szerint a Hankook megvásárolja majd a Pentele Kft. és a többi, az üzletben részt vevő társaság frissen szerzett földtulajdonát, összesen 68 hektárnyi területet, amint elkészül a közmű. A Dunaújvárosi önkormányzat földterületének értéke így 900 millió forintra nő. Csak már nem lesz az ő tulajdona többé.

A fideszes képviselők novemberi interpellációjára Kóka János nem adott választ. Helyette Dióssy Gábor államtitkár arról beszélt, hogy szerinte az ilyen típusú interpellációk ártanak az országnak, és demagógiának nevezte, hogy külföldi cégeknek nyújtott állami támogatásokat összehasonlítsanak a hazai vállalkozásokra szánt összegekkel.

Azóta két hónap telt el. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy már ne lehessen megtalálni a földhivatalban a régi földtulajdonosokat. Viharos sebességgel tűntek el a régi helyrajzi számok, megalakultak az új társaságok, átrendeződtek a tulajdonviszonyok. És felmerült egy sor újabb kérdés. Például az, hogy mennyit veszít Dunaújváros az üzleten. És mennyit nyernek a szerencsés vállalkozók, akik, mint tudjuk, jókor voltak jó helyen…

Hernádi Zsuzsa