Császár Attila túl sokat mutatott meg a Szabadság téri ostromból

Kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetés fenyegeti Császár Attilát, a Hír Tv riporterét. A Fővárosi Főügyészség lőszerrel való visszaéléssel vádolta meg. Mint a büntetési tételből is látható, súlyos bűncselekményről van szó. Kérdés azonban, hogy valóban elkövette-e a tettet Császár Attila, vagy csupán koncepciós per készül ellene?

Nem ez a büntetőper az első támadás Császár Attila tévériporter ellen. Szeptember 18-án ő közvetítette az MTV Szabadság téri székházának ostromát. Baloldali politikusok és közéleti személyiségek azonban kifogásolták, hogy Császár Attila kommentárjaival a tüntetők, az ostromlók pártját fogta. Az SZDSZ politikusai és a hozzájuk csatlakozó liberális értelmiség mindjárt másnap bojkottot hirdetett a Hír Tv ellen. Bejelentették, hogy semmiképpen nem mennek be a televízió egyetlen műsorába sem, illetve sehol, semmilyen körülmények között nem nyilatkoznak a csatornának. Gajdics Ottó, a Hír Tv műsorokért felelős vezérigazgató-helyettese nevetséges „műbalhénak” nevezte a bejelentést. Az SZDSZ politikusai és közéleti személyiségei ugyanis addig sem fogadták el a Hír Tv műsorainak meghívását, néhány kivételtől eltekintve nem szerepeltek a csatorna egyetlen programjában sem. Legutóbb Horváth Ágnes egészségügyi államtitkár hárította el a nyilatkozatot, noha ő nem is tagja az SZDSZ-nek, de a szabad demokraták helyezték jelenlegi pozíciójába. Így történt: a Hír Tv stábja a Kossuth téri szónokok szavaiból és a tüntetők reakcióiból következtetett arra szeptember 18-án, hogy történni fog valami az MTV székháza előtt. Hátsó utakon közelítették meg a terepet, mire odaértek, már tartott az ostrom. A stáb dolgozni kezdett, a munka, azaz az események követése közben többször is veszélybe kerültek a kollégák, illetve a kamera. Mivel a Hír Tv a műholdas közvetítő kocsinak köszönhetően a helyszínen élőben, következésképpen a civil tüntetők felől (hiszen a rendőrök közé aligha furakodhattak volna), spontán rögzítette az eseményeket, több baloldali politikus elfogultságot kiáltott. Volt a közvetítésnek egy kivételesen fontos pillanata, amikor Császár Attila bemutatott a nézőknek három kilőtt töltényhüvelyt. Császár Attila az adásban elmondta, a hüvelyeket a tüntetőktől kapta, azok gyűjtötték össze a Szabadság tér kövezetén. A riporter később kapott egy éleslőszert is, amelyről viszont több tüntető azt állította, vaktöltény. Így is mutatta be a lőszert a nézőknek a riporter. Tévedett. A vaktöltény valójában élestöltény volt. Tévedni emberi dolog, a riporter nem volt katona, ezért nem tudta megkülönböztetni a töltényeket. Arról, hogy ezek a rendőrök fegyvereiből származhatnak, a töltényhüvelyeken olvasható „BM” felirat tanúskodott. Császár Attila a bemutatás után folytatta a közvetítést, fogalma sem volt, mit kezdjen a hüvelyekkel és a vaktölténynek hitt lőszerrel, ezért az övtáskájába süllyesztette azokat. A rendőrség az ostrom másnapján lezárta a teret és alaposan átkutatta. Ezt mindenki láthatta, aki arra járt. Bár a tüntetők között elterjedt, hogy egy pánikba esett rendőrnő adott le három figyelmeztető lövést a csata éjszakáján, a kutatást követő rendőrségi nyilatkozat szerint huszonnyolc esetben lőttek a rendőrök. A mai napig sem tisztázódott azonban, hogy hová. Ez azért is rendkívül fontos, mert a közvélemény szinte folyamatosan hallhatta a különböző híradásokban, hogy a rendőröknek nincs lőparancsuk, nincs engedélyük a fegyverhasználatra. Ehhez képest 28-szor lőttek. Még 2001-ben született az a fegyverekről, lőszerekről és lőterekről szóló törvény, amely kimondja, hogy a fegyverrel való lövés fegyverhasználatnak minősül. Ám ez ellentmond az 1994-es rendőrségi törvénynek. Ez ugyanis azt mondja, hogy csak a szándékosan, személyre leadott lövés tekinthető lőfegyverhasználatnak. Azt, hogy a huszonnyolc lövésből akárcsak egyet is személyre adtak volna le, nem tudjuk. A házak között, fák és utcai villanyoszlopok alatt leadott figyelmeztető lövések még így is igen komoly veszélyt jelenthetnek egy tömegre, hiszen a golyók könnyen gellert kaphatnak. Elvileg mind a huszonnyolc lövés körülményeit vizsgálni kellene, szőrszálhasogató részletességgel. Ha egy menekülő tolvaj esetében ad le egy rendőr figyelmeztető lövéseket, azt hetekig tartó kutakodás követi. Most ez nem lett volna érdekes? Németh Lajos, az ORFK sajtóosztályáról elmondta, lezajlott a részletes vizsgálat, amit lehetett ebből, azt már a közvélemény elé tárták. Császár Attilának több tüntető is elmondta, látták, amint mások elveszik egyes rendőröktől a pisztolyt a Szabadság téren, de azonnal ki is tárazták a fegyvereket, kiszórták a töltényeket a földre, hogy senki se lőhessen velük. Az az éleslőszer, amit Császár Attila kapott egy tüntetőtől, szintén ilyen kitárazásból származik. Németh Lajos, az ORFK sajtóosztályáról elmondta, nem tűnt el egyetlen rendőrségi fegyver sem. Egy rendőrtől valóban elvették a pisztolyát a tüntetők, de később visszaadták neki. Az ostromot követő vizsgálat ekkor nem jutott el Császár Attiláig. A fegyveres testületeknél az a szokás, hogy a fegyverekkel s a bennük lévő lőszerekkel, illetve a kilőtt hüvelyekkel el kell számolni. Ország-világ látta, hogy három üres hüvely és egy ki nem lőtt töltény van a riporternél, mégsem kereste nála senki. Nem jöttek érte a tévébe sem. Azután sem, hogy a rendőrség elkérte a Hír Tv Szabadság téri felvételeit és elemezte azokat. Császár Attila szerint így esett meg, hogy maga is elfeledkezett a hüvelyekről és a lőszerről. A riporter dolgozott tovább. Három alkalommal is átment a Parlament, illetve a Képviselői Irodaház jelzőkapus, röntgenes ellenőrzési rendszerén. Csak a negyedik alkalommal, október 2-án állította meg őt a szolgálatban levő kormányőr, mondván, mutassa csak meg, mi van a táskájában. Jegyzőkönyvet vettek fel, és a rendőrség vizsgálatot kezdett. Házkutatást is tartottak Császár Attilánál, akkor, amikor csak a riporter 13 éves fia volt otthon. Nem találtak semmit. Ellenben egy felvétel alapján viharsebességgel megtalálták azt a tüntetőt, aki a hüvelyeket átadta a riporternek szeptember 18-a éjszakáján. Császár Attila nem ismerte fel őt, mint ahogy a közvetítés idején sem látta rendesen. A riportert kétszer is kihallgatták, a hüvelyeket és a lőszert pedig szakértő vizsgálta. Jelentésében leszögezte, hogy a töltény és a hüvelyek a rendőrség által használt lőszerekből valók. A hüvelyeket a rendőrségnél is rendszeresített fegyverekből lőtték, ki, az élestöltényen pedig tárazás nyomai láthatók. Mindezek ellenére Gergényi Péter budapesti főkapitány, később pedig az ORFK is ragaszkodott ahhoz az állításhoz, hogy szeptember 18-án nem kaptak sem engedélyt, sem parancsot a rendőrök a fegyverhasználatra. A megfogalmazás csalafinta: a már idézett 1994-es rendőrségi törvény szerint nem minősül fegyverhasználatnak a riasztó lövés. Balogh Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint azonban felesleges a törvényi bújócska: a valóság az, hogy a rendőrök éleslőszerrel lőttek a Szabadság téren. De mi lesz Császár Attilával? Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd szerint a rendőrség és az ügyészség pontosan tudja, mi történt, hogyan maradtak a téren a hüvelyek és miért maradt a töltény a riporternél. Ennek ismeretében az ügyész lezárhatta volna az eljárást egy megrovással is, de nem tette. Gaudi-Nagy Tamás szerint azért nem, mert az ügyészség úgy gondolja, meg kell felelnie a vélt elvárásoknak. Császár Attila tettéből azonban hiányzik a társadalomra való veszélyesség – szép jogi nyelven szólva -, legfeljebb gondatlanságot tud majd kimutatni esetében a bíróság. Dr. Futó Barnabás, Császár Attila ügyvédje először is különösnek tartja, hogy nem láthatta még a vádiratot. A másik kifogása pedig az, hogy a lőszerrel való visszaélés bűncselekményét csak szándékosan lehet elkövetni, gondatlanságból nem. A védelem fontosnak tartja egyébként, hogy a katonai ismeretekkel nem rendelkező Császár Attila végig azt hitte, vaktöltény van nála. Ezt mondták szeptember 18-án éjszaka a tüntetők, s ezt erősítették meg a folyamatos rendőrségi nyilatkozatok, amely szerint a bevetett erők nem használtak éleslőszert az összecsapás során. Császár Attila úgy érzi, az újságírószakma mellette áll, világnézetre való tekintet nélkül. Feledékenysége miatt hibásnak tartják a kollégák, de pontosan értik, mi történt. Eötvös Pál, a MÚOSZ taktikusan naiv elnöke nemrég azt nyilatkozta a sajtónak, hogy nem ismeri az ügyet, de bízik a független bíróság döntésében. Szájer József, a Fidesz EU-képviselője szerint azonban koncepciós per készül. Mi lenne az oka egy ilyen eljárásnak? Az, hogy a Hír Tv mindent látott szeptember 18-a éjszakáján. Egyedül ez a csatorna tájékoztatta a hazai közvéleményt az eseményekről, még a nemzetközi média – a BBC, az CNN – is a Hír Tv képsorait sugározta. Sőt a rendőrök fejhallgatójában is a Hír Tv közvetítése ment az események idején, a Hír Tv képei futottak az irányító rendőrautók belső monitorain is. Gajdics Ottó emlékeztetett rá, hogy volt egy különös bombariadó is a Hír Tv ellen. Éppen este nyolckor, amikor Orbán Viktor került volna képernyőre. A bombavizsgálat alatt az adást meg kellett szakítani. Nyilvánvaló, hogy az ellenfél azt hitte, elérte a célját, elmarad az Orbán-nyilatkozat. Nem tudták azonban, hogy ez nem élőben, hanem felvételről futott. Amint elmentek a tűzszerészek, a Hír Tv mindjárt adásba is adta. Még furcsább, hogy nem a tévébe érkezett a fenyegetés, hanem, amint a rendőrök állították, hozzájuk. A vezérigazgató-helyettes más furcsaságokat is észlelt. Van olyan tüntető, aki ellen eljárás folyik, és ő csak a Hír Tv felvételeivel tudná bizonyítani, hogy nem csinált semmit. A rendőrségen vannak a Hír Tv megfelelő képsorai is, de nem adják oda a férfinak, csak a rendőrök bizonyíthatnak velük. Gajdics Ottó elmondta, a Hír Tv nemzetközi újságíró-szövetségekhez fordul Császár Attila ügyében és megkeresi az EU sajtószabadságért felelős szervezetének illetékeseit is. Gajdics Ottó úgy vélte, a rendőrség és az ügyészség is játszi könnyedséggel lezárhatta volna a Császár Attila elleni eljárást. Mégsem lepődött meg azon, hogy mégis folytatódik az ügy. A baloldali hatalom ugyanis hosszú évek óta vegzálja, támadja a Hír Tv-t. Különösen most lehetett valamilyen rendkívüli ügyre számítani, amikor a Hír Tv szakmai értelemben a hazai csatornák fölé nőtt. Császár Attila közben dolgozik és várja a tárgyalás időpontjának kitűzését. Kihívásnak tekinti az egészet. Azt mondja, nincs takargatnivalója, a bíróság előtt is csak az eddig már ismert tényeket adhatja elő. Nem lehet tudni, tette hozzá a riporter, mivé válik majd az ügy, milyen ítéletet szabnak ki rá. Az biztos azonban, hogy ha már bírósági eljárásról van szó, akkor annak szeptember 18-a minden részletét tisztáznia kell majd. Az pedig legyen a hatalom baja, hogy az eldobott bumeráng visszafelé kezd repülni. Sinkovics Ferenc