Már 2010 előtt is sejthető volt, hogy a metróberuházást lebonyolító mérnökszervezet valójában nem a Főváros és a megbízó BKV, hanem az általa ellenőrizni hivatott kivitelezők érdekeit képviseli – így reagált az OLAF-jelentés megállapításaira Vitézy Dávid, a BKK volt vezérigazgatója, a BKV hajdani felügyelőbizottsági tagja. Mit lehet tudni erről a cégről? Ennek jártunk utána.

„2010 előtt a BKV egyetlen, nem az akkori városvezetés részéről delegált felügyelőbizottsági tagjaként több tucat alkalommal jeleztem a metróberuházás körüli szabálytalanságokat, tettem bejelentéseket, és számos akkori jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a BKV akkori vezetői, a felügyelőbizottságnak az akkori városvezetést képviselő többsége ezeket lesöpörte az asztalról, legtöbbször még a vizsgálat lefolytatására sem voltak hajlandóak. Már 2010 előtt is sejthető volt, hogy a metróberuházást lebonyolító mérnökszervezet valójában nem a Főváros és a megbízó BKV, hanem az általa ellenőrizni hivatott kivitelezők érdekeit képviseli” – tette közzé észrevételeit Vitézy Dávid Facebook-oldalán, hozzátéve, hogy a 2010-es városvezetés-váltás és a BKK létrejötte után a Főváros új vezetése rövid időn belül ügyészségi feljelentést tett a metróberuházás körüli szabálytalanságok gyanúja miatt.

Vitézy Dávid szerint a jelentés egyáltalán nem foglalkozik a metró utas­számával, a megmaradt buszjáratokkal, dugódíjjal, így a korábbi főpolgármester erre vonatkozó megjegyzései teljesen alaptalanok voltak. A BKV volt felügyelőbizottsági tagja azt is megjegyzi, hogy a korrupció és csalás a metróberuházás szerződései körül 167 milliárd forintnyi szerződést érint az OLAF szerint. Ez körülbelül annyi, mint a teljes budapesti buszpark és a hármasmetró-vonatok cseréjének együttes költsége, vagy más megközelítésben a hármas metró infrastruktúra-felújítás költsége.

„Nem véletlenül mondtuk sokan éveken át, hogy a négyes metró beruházása túlárazott, így és ennyiért nem szabadna, szabadott volna megépíteni. Az elmúlt hetekben, amióta az OLAF-jelentés végkövetkeztetései ismertek, az érintettek próbálták a történetet úgy kerekíteni, mintha a 2010 utáni időszak döntései bármilyen módon közrejátszottak volna a most várható támogatásvesztésben és az EU megállapításaiban. Ennek kapcsán néhány újságíró az elmúlt hetekben kitartóan próbált engem is megszólaltatni mint a BKK akkori vezérigazgatóját, úgy téve, mintha a 2010 utáni városvezetés, BKK- vagy BKV-vezetés is érintett lenne. Számomra egyértelmű volt, hogy nem erről van szó, most azonban az OLAF-jelentésből mindenki számára kristálytisztán látható: a korrupciós cselekmények és súlyos visszaélések egytől egyig 2010-et megelőzően történtek” – tette hozzá.

Vitézy Dávid – Tarlós István főpolgármester korábbi kijelentéseivel egybehangzóan – leszögezi, hogy az OLAF-jelentés a 2010-et követő időszakra vonatkozóan egyetlen megállapítást tesz. Az OLAF szerint a súlyos korrupciós cselekményekben érintett mérnökszervezet, az Eurometro lecserélésére, a tőle való megszabadulásra a Fővárosnak és a BKV-nak semmilyen más lehetősége nem maradt 2012-ben, mint hogy saját cégét, a BKK Közutat fejleszti fel ezen képességekkel, és így látja el ezt a tevékenységet. A BKK Közutat mint a Főváros-BKK cégcsoporton belüli vállalkozást a BKV közbeszerzés nélkül bízta meg. Ez a magyar jogszabályoknak megfelelt, de az EU szerint a nyílt közbeszerzés hiánya nem volt kellően indokolt, és 25 százalék támogatásvesztés (korrekció) erre a konkrét szerződésre is felmerülhet.

„De, és innentől az OLAF-ot idézem (87. o.): »a korrekció csökkenthető« és »javasolt figyelembe venni, hogy ez a szabálytalanság véget vetett egy másik, sokkal komolyabb szabálytalanságnak, amely a számos szerződött kivitelező és az őket felügyelni hivatott Eurometro Kft. között fennállt összeférhetetlenség volt.« Vagyis a 2010 utáni városvezetés megszüntette a korábbi összeférhetetlenséget azáltal, hogy az Eurometro helyett a BKK Közutat bízta meg a mérnöki feladatok ellátásával.”

„Az OLAF kifejezetten megállapítja (67. o.), hogy az Eurometro távozása és a BKK Közút belépése után ez az összeférhetetlenség megszűnt és ezt a jelentés »pozitív változás« minősítéssel értékeli.”

„Tehát 2010 utánra egyetlen észrevételt tett az OLAF: a városvezetés, a BKK és a BKV a 2010 előtt kijelölt és a jelentés szerint jó eséllyel korrupciós ügyekben érintett mérnökszervezetet olyan gyorsasággal cserélte le egy köztulajdonú cégre, hogy az esetleg enyhe eljárási szabályt sérthetett, ugyanakkor ezáltal a korábbi korrupt helyzetet sikerült megszüntetni. Szerintem ez egy jó és vállalható döntés volt” – állítja a BKK volt vezérigazgatója, aki egyúttal leszögezi, hogy minden érdemi, súlyos csalásra és korrupcióra vonatkozó alapos és tételes nyomozati megállapítás 2010 előttre, az akkor megkötött kivitelezői és egyéb szerződések körüli közbeszerzésekre vonatkozik.

Fontos összefüggés, hogy időben és személyi körben a jelentés megállapításai sokban egyeznek a BKV mindennapi működése körüli, a közvélemény előtt néhány éve már jól ismert 2006 és 2010 közötti korrupciós ügyek körülményeivel, szereplőivel, összegezte az OLAF-jelentés megállapításait Vitézy Dávid a Facebook-oldalán.

De vajon miért kellett a 2010 utáni városvezetésnek az Eurometrótól gyorsan megszabadulni? Az OLAF-jelentésben ott a válasz: a négyes metró körüli szabálytalanságok kulcsa ez a mérnökszervezet. Szabálytalan volt, hogy 2006 és 2012 között az Eurometro Kft. látta el a projektmenedzsmenti és a műszaki mérnöki ellen­őrző feladatokat is, ami összeférhetetlen. A két feladatkört nem végezhette volna ugyanaz a cég. Ráadásul az Eurometro alvállalkozói feladatokat is ellátott, így az az abszurd helyzet is előállt, hogy a társaság egyszerre volt jelen mindkét oldalon: önmagát ellenőrizte, mivel egyszerre volt szállító és ellenőr is, ráadásul a cég tanácsadásért is pénzt húzott a kivitelező cégektől. Nála futottak össze az információk, és mivel kulcspozícióban volt, kézben tudta tartani a folyamatokat, a közbeszerzéstől a kivitelezésen keresztül az ellenőrzésig.

Az OLAF ezt így fogalmazza meg: „Az Eurometro Kft. részt vett az Értékelési Bizottságnak a Strabag Hídépítő konzorciumot, a Strabag Zrt.-t, a BPV-Metro 4 Kkt.-t és a Siemens AG-t kiválasztó ülésein, majd e társaságok alvállalkozója lett (illetve az Eurometro Kft. főszakértői ezen társaságoktól kifizetéseket kaptak). Ez összeférhetetlenségnek minősül, (…) súlyos pályázati eljárási szabálytalanságnak is tekintendő, ami az eljárásokat követően aláírt összes vállalkozási szerződés szabályosságára hatással van.”

A hivatkozott szerződést a BKV Zrt. részéről Aba Botond vezérigazgató, az Eurometro Kft. részéről a cég ügyvezetője, Szabó Kálmán írta alá. Mit lehet ma tudni erről a cégről?

Az Eurometro céget ezen a néven hiába keressük. Rákeresve, a cégjegyzék automatikusan a Pályamérnök Kft.-t ajánlja fel. A zuglói irodaház bejáratánál még kint van az Eurometro tábla, de a titkárnő közli, a cég már nem létezik. A Pályamérnök Kft. viszont egy máig létező vállalkozás. Ez nem meglepő: több dokumentumban is úgy szerepel az Eurometro, hogy mellette zárójelben a Pályamérnök Kft. is fel van tüntetve.

– Az ügyvezetők nincsenek itt – közli szűkszavúan a kaputelefonon, és nem nyit ajtót.

Az irodaház tőszomszédságában mélygarázs és egy szálloda, valamint étterem üzemel: legnagyobb meglepetésünkre az egyik asztalnál két úr épp az OLAF-jelentésről beszélget. Az irodaházból egyébként közvetlen, bár most lezárt átjárás van a szállodába… Véletlenek márpedig nincsenek.

A Pályamérnök Kft.-t 1999. február 15-én alapították, telephelye Budapesten a XIV. kerület Zászlós utca 18. alatt található. A cégjegyzék szerint a kft. ügyvezető igazgatója Szabó Kálmán, aki az Eurometro nevében a szerződéseket aláírta. Tagja jelenleg egy ugyanarra a telephelyre bejegyzett cég, az Alminflexio Mérnöki Tanácsadó Kereskedelmi Kft.

De térjünk vissza az OLAF-jelentéshez, amely közel 60 szerződés kapcsán tárt fel szabálytalanságokat, és egy részüknél felvetette a korrupciós bűncselekmények gyanúját. Az okozott kár 96 százaléka azonban öt nagy szerződéshez kapcsolódik.

Az egyik a Siemensé.

A Siemens a négyes metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, összesen 31,7 milliárd forintért. Az OLAF-jelentés szerint a Siemens már a tender értékelési szakaszában bennfentes információkhoz jutott, rendszeresen tájékoztatták a többi ajánlatról és általában az eljárásról. De ez még nem minden. A hab a tortán, hogy a jelentés szerint a Siemens már azelőtt ismerte a számára kedvező döntést, hogy az erről határozó bizottság megtartotta volna az utolsó ülését!

Az OLAF olyan súlyosnak találta a visszásságokat, hogy 100 százalékos korrekciót javasolt, ami összesen 21,6 milliárd forintos EU-s támogatás.

A másik ilyen az Alstom, amely a metrókocsikat gyártotta és szállította.

Az OLAF ebben a projektben is olyan visszásságokat talált, hogy a teljes uniós támogatás visszatérítését javasolta, amely 22,9 milliárd forint. Az OLAF értékelése szerint a Siemenshez hasonlóan az Alstom is bennfentes információkhoz juthatott, és ezeket felhasználva módosíthatta ajánlatát, aminek révén meg tudta nyerni a metrókocsitendert. Ezek után okkal feltételezhető, hogy arra a kérdésre, ki lehetett abban a helyzetben, hogy kiszivárogtassa ezeket az információkat, az egyik lehetséges válasz az Eurometro. De az egészen biztos, hogy nem csak ők. Politikai döntés nélkül nem jöhetett volna létre ez az üzlet.

Hernádi Zsuzsa