Jól teljesít a magyar felsőoktatás

Az Európai Unió (EU) által végzett nemzetközi hallgatói felmérés alapján a magyar hallgatók az európai átlagnál elégedettebbek a felsőoktatás színvonalával és szervezettségével. A diákok több mint kétharmada jónak tartja a hazai intézmények infrastrukturális körülményeit is – mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-nek.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd, archív, illusztráció

Rétvári Bence részletezte: a most záruló tanév tavaszi félévében jelentek meg az Eurostudent VI uniós felmérés eredményei. Az EU által végzett nemzetközi hallgatói kérdőíves kutatás a felsőoktatásban tanulók szociális hátteréről, lakhatási és életkörülményeiről, tanulmányi életútjukról ad átfogó képet. Az adatok alapján a magyar hallgatók az európai átlagnál elégedettebbek a felsőoktatás színvonalával és szervezettségével. A diákok több mint kétharmada jó minőségűnek tartja a hazai intézmények infrastrukturális körülményeit is – közölte.

Az államtitkár hangsúlyozta, ez annak is köszönhető, hogy a felsőoktatás fejlesztése kiemelt szerepet játszik a kormányzati politikában: 2018-ban 38 százalékkal több pénz jut felsőoktatásra, ennek összege meghaladja a 606 milliárd forintot.

Ismertette: a felmérés legfrissebb elemzése alapján a magyar diákok 60 százaléka jónak tartja képzése szervezettségét, valamint saját órarendjét is, ez az arány felülmúlja az uniós országokban élő fiatalok 55 százalékos átlagos elégedettségét. A hallgatók leginkább az oktatás minőségét és a tanárok felkészültségét tartják megfelelőnek (71,1 százalékuk jelölte meg, hogy teljes mértékben vagy nagyon elégedett, szemben a 65 százalékos EU-s átlaggal), de hasonlóan pozitív a véleményük a hallgatói szolgáltatások színvonaláról (68,9 százalék, az EU-ban mindez 62,1 százalék), továbbá az órák és a vizsgák szervezettségéről a diákok 60,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megfelelőnek tartja (az EU-ban ez az arány 54,4 százalék).

Rétvári Bence kiemelte azt is: az elmúlt években a kormány több mint százmilliárd forintot fordított felsőoktatási nagyberuházásokra. Országszerte épültek és újultak meg egyetemek, főiskolák, valamint több kollégiumot is felújítottak.

Szólt arról is, hogy a 2014 és 2020 közötti Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program célja a többi között a felsőfokú végzettséget szerzők arányának növelése és a képzések munkaerőpiaci értékének erősítése. Ezek keretösszege több mint 142 milliárd forint. Az uniós felmérések is azt igazolják – folytatta -, hogy a kormány járható utat kínál a magyar oktatás előrelépéséhez. A cél továbbra is az, hogy a felsőoktatás minőséget képviseljen és az onnan kikerülő fiatalok gyorsan el tudjanak helyezkedni és magas hozzáadott értékű munkával magas fizetésért dolgozzanak.