Jön-e a füstmentes generáció?

Lázár János, a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos javaslata szerint a 2020-ban születettek már nem vásárolhatnának legálisan dohányterméket. Ha a javaslatot sikerülne a kormánnyal elfogadtatni, hosszú távon látványosan javulnának a demográfiai és a népegészségügyi mutatóink, valamint a nemzetgazdaságra is pozitívan hatna.

Fotó: MTI

Lázár János, a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos javaslatot tesz a kormánynak, hogy a 2020. január elseje után születettek már ne tudjanak legálisan dohányterméket vásárolni. Szerinte a füstmentes Magyarország eléréséhez a dohányzás teljes korlátozására, jogi, állami eszközökkel történő megszüntetésére van szükség. A vásárlási tilalom 2038-ban lépne életbe, amikor a 2020-ban születettek 18 évesek lesznek. A javaslat nem érinti a 2020 előtt születetteket, aki eddig dohányzott, ezután is hódolhat káros szenvedélyének. Lázár János a javaslat érdekében alkotmánymódosítást is szükségesnek tart, mert a dohányzás nem alapvető emberi jog, és mivel korlátozza a nemdohányzókat az egészséges élethez való alapvető jogukban, ezért tiltani lehet. A dohányzás továbbá nem szolgálja a közjót, ahhoz nem fűződik semmilyen közérdek, így a dohányzást sem tekinthetjük emberi alapjognak.

– Túl sokat tudunk a dohányzás káros hatásairól ahhoz, hogy az egyén szabadsága ellenérvként szolgáljon a dohányzás jogi eszközökkel való korlátozására. Az egyén érdekeivel szemben a közérdek áll. Az egyén szabadságának a másik egyén szabadsága szab határt, a dohányzó kisebbség egészségtelen élethez való jogát korlátozza a nem dohányzó többség egészséges élethez való joga – jelentette ki Lázár János a Tobacco Hungary konferenciáján.

Nemzetgazdasági károk

Hazánkban két és fél millió ember vallja magát dohányzónak, azaz minden negyedik magyar felnőtt dohányzik. Magyarországon évente 128 ezer ember hal meg, közülük 20-22 ezren a dohányzás káros hatásai miatt. A tavaly elhunyt férfiak 27 százaléka, valamint a nők 14 százaléka a dohányzás következményei miatt hal meg. Az 55-65 év közöttiek „idő előtti, értelmetlen” halálát Lázár János nemzetgazdasági kérdésnek nevezte, ahogy fogalmazott, ezermilliárdokban mérhető az a kár, amelyért a dohányzás tehető felelőssé.

Magyarország élen jár a daganatos megbetegedésekben. Évente 38-40 ezer ember szenved valamilyen daganatos betegségben, amelyeknek 20 százaléka rosszindulatú tüdődaganat. Az 55-65 év közötti munkavállalók többsége daganatos vagy szív- és érrendszeri betegségben hal meg. A teljes tiltást nemcsak az egészségügyi károsodások mértéke, hanem a dohányzás magas társadalmi-gazdasági költsége is indokolja. Bár Magyarországon a dohány a második legnagyobb jövedéki termék – az első háromnegyedéves adatok alapján 2018-ban várhatóan 700 milliárd forint értékben vásárolnak a hazai trafikokban dohányterméket – a dohányzás nemzetgazdasági károkat is okoz, hiszen az állam aránytalanul többet költ a dohányzás okozta károk enyhítésére, mint amennyit nyer rajta. Lázár János szerint a világ országai ezt egyre inkább felismerik, és húsz éven belül egyre több államban merül fel a dohányzás teljes tiltása.

A dohányzás okozta egészségügyi problémákban szenvedők kezelése jelentősen megterheli az egészségügyi ellátásokra fordított tb-kiadásokat. Számítások szerint Magyarországon emiatt társadalmi szinten 440 milliárd forint veszteség keletkezik, és a dohányzás okozta megbetegedések évente 70-75 milliárd forinttal terhelik a tb-kasszát. Lázár János ezért felvetette, egyeztetni kell a munkaadókkal arról, hogy azok után a munkavállalók után, akik nem mennek el az állam által biztosított szűrővizsgálatokra, több járulékot kellene fizetni.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Kevesebb trafikot

A feketepiac visszaszorítása érdekében egy erős és egységes felügyelet felállítását is szorgalmazta. Elmondta még, tisztában van vele, hogy a tiltás a sokaknak munkát adó dohányipar végét jelenti, de szerinte a javaslat elég átállási időt biztosít mindenkinek. Javaslatot tett arra is, hogy az autóban való mobilhasználathoz hasonlóan a gépjárművekben való dohányzást is teljesen tiltani kell. Erre már vannak nemzetközi példák: Olaszországban, Görögországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban tilos a gépjárműben dohányozni, ha kiskorú vagy nő tartózkodik az autóban. Bár Németországban nem tilos vezetés közben dohányozni, de ha a sofőr balesetet okoz, a dohányzás súlyosbító körülménynek számít. Továbbá jogokat kell biztosítani a társasházaknak, hogy a lépcsőházakban, folyosókon betilthassák a dohányzást. Felvetette a trafiktörvény szigorítását is. A törvény értelmében jelenleg háromezer emberre van kijelölve egy trafik, ezt szükségesnek tartja négyezer főre növelni, azaz a trafikok számát csökkenteni.

Már a második Orbán-kormány fontosnak tartotta a dohányzás visszaszorítását, annak szabályozását. 2012-ben lépett hatályba a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása, amely a zárt légterű közforgalmi helyeken – közintézmények, munkahelyek, vendéglátóhelyek – megtiltotta a dohányzást. Ez a WHO és más szakmai szervezetek által is javasolt egyik legeredményesebb eszköz a dohányzás és a passzív dohányzás visszaszorítására. Ezt követte a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény, amely drasztikusan csökkentette a kiskereskedelmi eladási helyek számát, és hatékonyabbá tette a 18 év alattiak hozzáférésének ellenőrzését. 2016 augusztusában lépett hatályba az a kormányrendelet, amely szerint az új dohánytermékek csak egységes csomagolásban kerülhetnek piacra, azokon már nem tüntethető fel márkajelzés, illetve védjegy. A már forgalomban lévő márkák 2019. május 20-ig kaptak mentességet. Az Egészségügyi Világszervezet a dohányzás visszaszorítása és a nemdohányzók védelme érdekében végzett munkájáért Orbán Viktor miniszterelnököt 2013-ban kitüntette. Lázár János a trafiktörvényt a dohányzás visszaszorításáért folytatott küzdelem egyik fontos lépésének tartja. A trafiktörvénnyel kapcsolatban elmondta, egyetlen uniós tagállam sem volt képes az uniós szervekkel elfogadtatni a kis- és nagykereskedelem újraszabályozását, az elmúlt harminc évben Magyarország volt az egyetlen az EU-ban, amely ezt hatékonyan, az uniós jog keretien belül sikeresen végigvitte. Lázár János szerint a kormány eltökélt a dohányzás visszaszorításának folytatásában, és célja a füstmentes Magyarország elérése. A nem dohányzó többség érdekeinek védelmében további intézkedésekre van szükség: nemcsak térben, hanem volumenében is korlátozni kell a dohányfogyasztást.

Demográfiai kérdés

Jövőre a kormány kétmilliárd forintot biztosít iskolai tájékoztató, valamint a leszokást ösztönző programokra. A felmérések szerint ez nem ablakon kidobott pénz. Az Eurobarométer 2017-es felmérése megállapította, nem emelkedik a magyar fiatal dohányosok száma, és folyamatosan nő a soha nem dohányzók aránya. Míg 2008-ban a felnőtt lakosság 38 százaléka mondta, hogy dohányzik, 2017-ben már csak 27 százalék, ami egyben az uniós átlag is. 2008-ban a soha rá nem gyújtók a felnőtt lakosság 47 százalékát tették ki, 2017-ben már 59 százalékát. Az elmúlt tíz évben nőtt azon 13-16 év közötti fiatalok száma, akik elutasítják a dohányzást. Egy kutatás szerint 2009-ben a magyar fiatalok 47 százaléka mondta azt, hogy soha nem akar rágyújtani, 2017-ben már 60 százalékuk válaszolta ezt. Fontos adat az is, hogy a dohányzók fele legalább egyszer már tett erőfeszítéseket azért, hogy leszokjon a káros szenvedélyéről.

Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón kérdésre válaszolva elmondta, Lázár János javaslata csak 2038-ban lépne életbe, s ez az egész ügy komolyságát megkérdőjelezi. Egyelőre úgy tűnik, a teljes tiltást a kormány nem támogatja, így nem valósulhat meg, hogy Magyarország elsőként legyen füstmentes ország. Bár valószínűleg ebben Finnország mindenképpen megelőzi hazánkat, hiszen a skandináv ország 2030-ra a dohányzás végleges betiltását tervezi. Ezzel szemben Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy a dohányzás, beleszámolva a passzív dohányzást is, évente 23 ezer ember halálát okozza. Ez figyelemre méltó adat egy olyan kormány számára, amely kiemelten foglalkozik demográfiai kérdésekkel.