Az E.ON és a Gazprom-megállapodás: egyoldalú függőség

Hatékonyabb, mint amilyen a Vörös Hadsereg volt, a Közép- és Kelet-Európát fenyegető legnagyobb veszély – így jellemezte az orosz Gazprom állami gázmonopóliumának európai terjeszkedését a román államfő. A Gyurcsány-kormány ennek ellenére hamarosan engedélyt ad arra, hogy jövőre az orosz mamutvállalat kezébe kerüljön a magyar gáztároló és a nagykereskedelmi hálózat fele, valamint két hazai gázszolgáltatót és a három áramszolgáltatót birtokló E.ON Hungária negyede.

{mosimage}

Rövidesen ismét beigazolódhat, történelmi bűn volt a magyar energiaszektor külföldi kézbe adása. A hiba jóvátétele helyett a szocialista kormány tovább tetézi a bajt. Januárban, amikor Oroszország mindössze 24 órára korlátozta a térségünkbe szállítandó földgáz mennyiségét, nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy a magyar energiaellátás szinte kizárólag az orosz forrásokon nyugszik, vagyis ha a nagy medve úgy gondolja, hogy csak félig nyitja meg a gázcsapot, napokon belül az összeomlás szélére sodorhatja a magyar ipar, sőt a lakosság gázellátását is. Az év elején az orosz-ukrán gázvita miatt a megszokottnál kevesebb földgázt továbbított Moszkva a vezetékrendszerben többek között hazánkba is. Ennek hatására a Mol felfüggesztette 34 nagyfogyasztó ellátását. Szénnel kellett működtetni a tatabányai távfűtőművet, a Tiszai Erőművet, gondot okozott a lakosság fűtésének biztosítása Dorogon, Esztergomban és Oroszlányban, illetve ezek térségében is. Gyurcsány Ferenc és Kóka János januárban hangzatos ígéreteket tettek, hogy mindent megpróbálnak azért, hogy csökkenjen az oroszokkal szembeni kiszolgáltatottságunk. Mi történt februárban? Előbb Gyurcsány Ferenc ment Moszkvába, majd tizenkét nap múlva Putyin jött Budapestre. Jött, tárgyalt és elment… Aztán már a háttérben zajlottak az egyeztetések, a sajtó, a közvélemény, az ellenzék kizárásával. A magyar kormányfő és a gazdasági miniszter találkoztak az orosz állami gázmonopólium, a Gazprom vezetőivel. Tárgyalásaik részleteiről az ellenzék felszólítása ellenére sem számoltak be. Annyi ma már biztosra vehető, hogy nem a függőség enyhítésén munkálkodtak, hanem éppen ellenkezőleg… Májusban még azt állította az E.ON német vezetése, hogy nem születhet megállapodás köztük és a Gazprom között. Július 13-án viszont sajtóközleményben tudatta a két cég, hogy keretmegállapodást írtak alá, amely szerint az E.ON eladta a magyarországi részesedésének egy részét a Gazpromnak, hogy hozzáférhessen egy orosz gázlelőhely negyedéhez. Szakértők becslése szerint 1 milliárd eurót, azaz 280 milliárd forintot ér az E.ON magyarországi részesedése. Kóka János az üzletkötés hírére annyit mondott, számára lényegtelen, hogy magáncégek milyen tulajdonban vannak. Valójában azonban itt nem két magáncég együttműködéséről van szó, mondta a Demokratának Demeter Ervin, a polgári kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere. A magyarországi cégek a német E.ON birtokában voltak, ám a Gazprom a mindenkori orosz állam csúcsvezetésének befolyása alatt áll, és adott esetben a cég politikai érdekeket is szolgál. Az év elején történtek arra utalnak, hogy nem a gazdasági racionalitás minden esetben a legfőbb szempont, hanem a nagyhatalmi érdekek. Januárban Oroszország a korábbi ár négyszereséért akart gázt szállítani Ukrajnának, és azzal fenyegetőzött, hogy ha az akarata nem érvényesül, lezárja a gázcsapokat. Végül az oroszok megkapták az általuk követelt összeget, viszont a jövőben a Gazproménál jóval olcsóbb türkmén gázt is továbbítaniuk kell Ukrajnának, s ezzel Kijev jelentősen csökkenti az ország energiaellátásának költségeit. Hasonló trükkel próbálkozott a Gazprom, illetve Moszkva a bolgárokkal szemben is, az utasítás rendkívül egyszerű volt: fizessenek világpiaci tarifát, különben nem kapnak gázt! Bulgária viszont közölte, 2010-ig szóló szerződése van a szállításokról, nincs szüksége többletmennyiségre, ráadásul Türkmenisztántól lényegesen kedvezőbb áron is tud vásárolni. A lengyelek is jelezték, nem akarják növelni a Gazpromtól vásárolt gázmennyiséget, hanem ismét a norvégokkal szeretnének megállapodást kötni. Szlovénia gázellátásának mindössze 15 százaléka orosz eredetű, a többit Algériától szerzi be. Az említett példák mind azt mutatják, hogy a térségünkben lévő országok minden eszközzel igyekeznek az orosz medve fogságából kiszabadulni. Mit tesz a magyar kormány? A jelek szerint arra törekszik, hogy a lehető legszorosabbra fűzze viszonyát Moszkvával. Gyurcsány Ferenc és Kóka János a januári válság idején azt mondta, enyhíteni akarják hazánk egyoldalú energiafüggőségét, mégis ellenkező irányba haladnak a események a kormány asszisztálásával – jelentette ki Demeter Ervin. Az E.ON és a Gazprom együttműködéséhez szükség lesz a magyar kabinet támogatására is, amit minden bizonnyal megkap, hiszen több alkalommal is tárgyaltak a szocialisták az oroszokkal. Annak ellenére, hogy az orosz parlament júniusi döntése nyomán a jövőben kizárólag csak a Gazprom exportálhat földgázt Oroszországból, függetlenül attól, hogy ki a kitermelő. Vagyis a szocialisták tovább erősítik a függő viszonyt Moszkvától és kizárják a versenyhelyzetet, az alacsonyabb fogyasztói árak bevezetésének lehetőségét is hazánkban. Miután bejelentették az E.ON és a Gazprom megállapodását, Kóka János azt mondta: Magyarország támogat minden kezdeményezést, amely növeli a gázellátás biztonságát, és olcsóbb ellátást nyújt a lakossági fogyasztóknak. Az egykori titokminiszter szerint viszont komoly kockázatot és kiszolgáltatottságot jelent Magyarország számára, hogy az energiaellátása 81 százalékban Oroszországtól függ. A gázcsapok elzárása, illetve a szállítandó mennyiség korlátozása zsarolási potenciál Moszkva kezében, mivel adott esetben megbéníthatja az ipari és a lakossági ellátást is. Demeter Ervin úgy véli, az oroszok tudatosan törekednek a függőségi viszony kialakítására, az E.ON és a Gazprom együttműködése az első lépés Oroszország részéről Európa felé. Az oroszok Magyarországon keresztül teszik be a lábukat az unióba, amelynek egészét akarják energetikai szempontból kiszolgáltatott helyzetbe hozni. Moszkva, ha kell, nagyhatalmi törekvéseihez felhasználja az energiaszolgáltatások korlátozását is. Demeter Ervin szerint Magyarország a jelenlegi kiszolgáltatottságán javíthat, ha a skandináv és az arab országokkal keres kapcsolatot hazánk energiaellátásának biztosítására. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke szerint Magyarországnak elemi érdeke, hogy kialakuljon egy egységes uniós energetikapolitika, amely enyhítene hazánk egyoldalú orosz energiafüggőségén, másrészt versenyhelyzetet és alacsonyabb árakat eredményezhetne, ha több szolgáltató szállítaná a gázt. A Nabucco vezeték megépítése a Kaszpi-tenger térségéből az orosz területeket kikerülve, Románián keresztül biztosíthatná Európa energiaellátását. Jelenleg azonban nincs egységes álláspont az unión belül az új vezeték megépítésére. Egyes tagállamok, így Németország azonban egyedül igyekeznek rendezni a gázellátást. Erre utal, hogy a német E.ON eladta a Gazpromnak magyarországi üzletrészeinek egy részét, valamint beszállt abba a beruházásba, amely a Balti-tengerbe fektetett gázvezetéken keresztül az orosz földgázt más országok érintése nélkül juttatja el Németországba. Berlin ezzel jóllakatta a kecskét és a káposztája is megmaradt, hiszen az oroszok uniós területre léptek, ám a németeknél tovább működött saját kiskereskedelmi hálózatuk, mivel a hazánkban lévő tárolóikat és hálózatuk felét adták el egy oroszországi gázmező negyedéért. Németh Zsolt szerint az orosz törekvésekkel szemben csökkenthető lenne Európa és természetesen hazánk energiafüggősége, ha összekapcsolnák az unió területén lévő vezetékrendszereket. Kérdés, mekkora a hajlandóság erre a tagállamokban? Még mindig csak elvi szinten létezik a Nabucco Terv is, vagyis az orosz területeket elkerülő gázvezetékrendszer kiépítése. Az 5,8 milliárd dolláros beruházás 30 százalékát az Európai Bizottság közlése szerint az unió magára vállalná. Természetesen az orosz lobbi sem tétlenkedik, ők a „Kék Áramlat” gázvezetéken át Oroszországból Törökország érintésével juttatnák el a földgázt Közép-Európába. A fejünk fölött zajló nagyhatalmi játszmákba hazánk aligha kapcsolódhat be. Az Európai Unió nagyon lassan reagált a januári orosz-ukrán gázvita után kialakult helyzetre. Moszkva felismerte az ebben rejlő lehetőséget, és arra törekszik, hogy amíg az EU kialakítja egységes energiapolitikáját, kiépíti szállító- és tárolókapacitását, addigra már monopol, de legalábbis piacvezető pozíciót szerezzen a Gazpromnak a térségben, mondta Boros Bánk Levente politológus. Erre jó esélye van az orosz gázmonopóliumnak, mivel az EO.N német érdekeltségen kívül már Franciaország és Belgium is kapcsolatot keresett Moszkvával. Putyin vezetésével – véli a politológus – Oroszország ismét visszatért a birodalmi múlthoz és az abból fakadó nagyhatalmi törekvéseihez. Moszkva a korábbi befolyási övezetébe tartozó uniós államokon keresztül akar beleszólni a nyugati politika formálásába. Ehhez Magyarországot is felhasználja, az oroszok a kommunista utódpártokkal ápolt jó kapcsolataikon keresztül vetették meg a lábukat az EU-ban. Hazánkon kívül a Gazprom a cseh kormánnyal is intenzív tárgyalásokba kezdett. Gyurcsány Ferenc partner ebben, már az előző kormányzati ciklusban is jelezte, hogy Oroszország felé akar nyitni, erre utal Putyinnál tett látogatása is, valamint a két ország között aláírt gazdasági együttműködések sora. A probléma az, hogy a szocialista kormányfő nem egy belpolitikai konszenzus eredményeként mélyíti el a kapcsolatokat az egykori elnyomó hatalommal, hanem tulajdonképpen hatalmi szóval döntötte el hazánk külpolitikai nyitásának irányát. Az E.ON-Gazprom-együttműködés ennek egyik kézzel fogható jele, hiszen az orosz mamutvállalat befolyásának erőteljes növekedését a magyar kormány, illetve az unió is megakadályozhatná. Gyurcsány Ferenc pedig minden bizonnyal támogatni fogja az orosz jelenlét erősödését a hazai energiapiacon. Boros Bánk Levente ugyanakkor arra a tényre figyelmeztette, a szocialista kormány korábban elkötelezte magát, hogy támogatja az Oroszországot elkerülő Nabucco vezeték megépítését, most viszont aszszisztál a Gazprom terjeszkedéséhez. A szocialisták kettős játéka rendkívül veszélyes, mert ezáltal kiszámíthatatlanná válik Magyarország külföldi partnerei szemében. Az E.ON és az orosz monopólium megállapodása megerősíti hazánk egyoldalú függőségét Oroszországtól, ami felelőtlenség. Moszkva érdeke, hogy Magyarországot felhasználja saját érdekeinek érvényesítéséhez, ezért nem kizárt, teszi hozzá a politológus, hogy a jelenleginél kedvezőbb áron jusson az ország földgázhoz. Most ugyanis az uniós tagállamokhoz képest 10 százalékkal drágábban jutunk a földgázhoz. Ehhez azonban szükség lenne egy olyan kaliberű politikusra, aki alkalmas arra, hogy tárgyalópartnere legyen Putyinnak. Van-e egyáltalán ilyen kormányzati szándék? Nincs. A Gyurcsány-kormány augusztus elsejétől a gáz árát emelte a kisfogyasztóknak 25, a háromezer köbméter feletti felhasználóknak 35 százalékkal. Sőt a szocialisták bejelentették, céljuk, hogy világpiaci tarifát fizetessenek a fogyasztókkal. Most a földgáz árának hatvan százalékát fizetjük, vagyis újabb drasztikus drágulásra kell számítani. Boros Bánk Levente szerint a Gyurcsány-kormány az amerikai gazdasági modellt – ahol a szolgáltatások árát teljes egészében a fogyasztókra terhelik – akarja ráerőltetni a nyugat-európai típusú jólléti rendszerekre, amely kompenzációs programokon keresztül segíti a rászorulókat. Ebben a törekvésben óriási ellentmondás rejlik, mivel azzal párhuzamosan, hogy az egészségügyet, az oktatást fizetőssé teszik, a piaci viszonyokat érvényesítik az élet minden területén, nem emelkednek a bérek, a fizetések, sőt rendkívül magasak az adóterhek is. Ez pedig hosszú távon egy latin-amerikai típusú társadalmi modell kialakulásához és a demokrácia halálához vezet. Sándor Csilla