A kormány fejezze be a bukott pártpolitikusok állami intézményekbe való ejtőernyőztetését. Akik már ott vannak, dolgozzanak jól, de ne csomagoljanak ki, üzente az MSZP-nek Orbán Viktor 2009 júniusában, a Fidesz európai parlamenti választási győzelme után.

Nincs igaza Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnöknek, amikor azt írja „Magyarországnak erőszakos kontárkormánya van” című blogbejegyzésében, hogy a Fidesz politikusai „tudják, hogy amit tesznek, az illegitim, mert nem kértek, így nem is kaphattak felhatalmazást arra, hogy törjenek és zúzzanak.” Nincs igaza a hivatásos balliberális rettegőknek, amikor azzal érvelnek, hogy a kormányzópárt a választóktól nem kért felhatalmazást arra, hogy „pártkatonákat ültessen” az állami intézmények székeibe. „A lefejezések”, a „tisztogatások”, „a hatalomkoncentráció”, a „leváltó kommandó”, ahogy egyes híradások aposztrofálják a most zajló intézményi személycseréket, minden demokratikus választás természetes velejárója.

Így volt ez 2002-ben is, amikor az MSZP csak egy hajszállal tudott győzni a Fidesz előtt, a Medgyessy-kormány mégis példátlan méretű tisztogatást hajtott végre. Az első tíz napban nyolc intézménynél, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, az APEH-nél, a Magyar Fejlesztési Banknál, az Országos Rendőr-főkapitányságnál, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, a Nemzeti Színháznál, a Budapest Airport Rt.-nél és a Köztársasági Őrezrednél összesen húsz vezetőt váltottak le. Az első száz nap során pedig további 38 állami vállalatnál kellett a vezetésnek távoznia. Felmerül a kérdés, ha 2002-ben az „árokbetemetés” jelszavával a választásokat épphogy megnyerő MSZP teljes személycserét hajthatott végre, akkor nyolc év múlva a választásokat történelmi jelentőségű kétharmados többséggel és az elszámoltatás jelszavával megnyerő Fidesz–KDNP miért ne tehetné meg minimum ugyanezt? S ami még fontosabb kérdés: miért ne tenne meg ennél is többet?

Ehhez képest a tempó mérsékeltebb. Az Orbán-kormány megalakulása utáni két hétben csak hét állami intézmény élére került új vezető. Volt, akit felmentettek, volt, aki önként vált meg hivatalától. A Magyar Közlöny felelős szerkesztőjét Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az új kormány első munkanapján mentette fel. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke lemondott, utóda a KSH korábbi alelnöke, Vukovich Gabriella lett, aki elmondta, a KSH-nak vissza kell szereznie a 2006-ban meggyengült hitelességét. Június 11-én a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatójának munkaviszonyát szüntették meg, és kinevezték a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal új elnökét is. Szintén aznap lemondott a Magyar Energia Hivatal elnöke, a poszt betöltésére pályázatot írtak ki. Közös megegyezéssel megszűnt a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökének munkaviszonya, majd a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke, Rozgonyi Krisztina is lemondott. Ő azzal indokolta lemondását, hogy eredetileg is csak addig kívánta betölteni a pozícióját, amíg a kinevezésekor érvényes szabályozási környezet, a független, önálló hatósági munka lehetősége fennáll.

Mint ahogy arról múlt heti lapszámunkban írtunk, Rogán Antal és Cser-Palkovics András által jegyzett médiatörvény-tervezet alapján összevonnák az Országos Rádió és Televízió Testületet, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságot, és helyettük létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkára azonnali hatállyal leváltotta az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) igazgatóját, Kárpáti Zsuzsannát. Kárpáti az MSZP egészségügyi szakpolitikusaként 2007-ben pályázaton nyerte el az intézet öt évre szóló vezetői megbízatását. Az EKI neve tavaly, a H1N1-vírus idején vált ismertté, amikor a sertésinfluenza elleni vakcinák patikákba való kiszállításával bízták meg. Kárpáti portréját Pesti Imre, a Fidesz egészségpolitikusa rajzolta meg találóan egy tavalyi parlamenti interpellációban, amikor az oltóanyag botrányos kiszállításáról beszélt. Pesti rámutatott, ebben a „szánalmas teljesítményben soha el nem múló érdemeket szerzett az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetbe, az EKI-be pottyantott szocialista ejtőernyős, Kárpáti Zsuzsanna, aki a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetségi elnökként 1991-ben lépett be az MSZP-be. Minden bizonnyal a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány idején az MSZP parlamenti padsoraiban eltöltött évek jutalmaként kerülhetett a kulcsfontosságú Készletgazdálkodási Intézet élére, ahol először aktívan részt vett a bezárt OPNI javainak széthordásában, majd a H1N1 elleni vakcina körüli szerencsétlenkedésben.”

Az EKI, mint utóbb kiderült, semmilyen hozzáadott értékkel nem járult hozzá az oltóanyag elosztásához és tárolásához, mégis ötször annyit kért a majdnem semmiért, mint a nagykereskedők a feladat teljes lebonyolításáért, fogalmazott Pesti. Kárpáti az idei választásokon az MSZP jelöltként indult volna a szobi választókerületben, de az országos listán csak a kilencvenharmadik helyet kapta, így lemondott jelöltségéről.

Az idén februárban nyilvánosságra hozott nagyköveti kinevezések nagy tiltakozást váltottak ki a Fidesznél. Németh Zsolt akkor felszólította az MSZP-s kormányt, hogy a következő választásokig függessze fel a nagyköveti kinevezéseket, mert több stratégiailag fontos posztra „új, a kormányhoz, illetőleg az MSZP-hez köthető nagykövetek kinevezését tervezi”. Amennyiben a Fidesz megnyeri a választásokat, magára nézve semmilyen kötelezettséget nem vállal a mostantól kinevezett nagykövetek személyére vonatkozóan, jelezte Németh, aki név szerint említette Akóts Klárát, Medgyessy Péter egykori külpolitikai tanácsadóját, akit a genfi ENSZ-misszió élére jelöltek. Martonyi János az Orbán-kormány külügyminisztere pedig bejelentette, hat héten belül összesen tizenöt nagykövetet hív vissza a kormány, vagy azért, mert lejárt hivatali ideje, vagy azért, mert megingott bennük a kormány bizalma.

Martonyi elmondta, az előző kormány idején volt olyan nagykövet, aki olyan miniszterelnöki anyagot terjesztett, amelyben Orbán Viktort szélsőségesnek nevezték. A külügyminiszter szerint ez sokat ártott Magyarországnak.

Baloldali lapok értesülései szerint Bársony András kijevi, Udvardi Iván hágai, Boros Jenő bakui, Hajdu András helsinki, Peisch Sándor berlini, Gecse Attila lisszaboni, Horváth István bécsi, Nikicser László párizsi, Vastagh Pál ottawai, Balassa János vatikáni nagykövetet, valamint Horváthné Fekszi Mártát, a New York-i magyar ENSZ-misszió vezetőjét, korábbi külügyi államtitkárt és Polgár Viktor New York-i főkonzult hívják vissza.

Távozik Such György, a Magyar Rádió elnöke is – aki a beteges MR1, MR2, MR3 nevek használatát erőltette ki –, miután megbízatása július 31-én lejár. Such korábban azt nyilatkozta, csak akkor indul újra az elnöki székért, ha a „mértékadó politikai erők” támogatják. Suchot, akit korábban csak az MSZP, az SZDSZ és az MDF által delegált kurátorok támogatták, több szerkesztő és riporter is követheti a süllyesztőbe.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, Matolcsy György miniszter még a nyáron megválik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vezérkarától, Szikora János elnöktől és több helyettesétől is. Szikorát 2005-ben nevezte ki Draskovics Tibor az APEH élére, helyére Vida Ildikó kerül, aki 1999 és 2002 között már volt az APEH elnöke.

A honvédség több tekintetben utat tévesztett, sok feladatra, amelyet a törvény meghatároz a számára, csak korlátozott mértékben képes, mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter még a bizottsági meghallgatásán. Szerinte szakmai és morális válság alakult ki a honvédelmi tárcánál, a rendelkezésre álló forrásokat pazarló és korrupt módon, átláthatatlan struktúrában, megfelelő ellenőrzés nélkül költik el. Ilyen felvezetés után nem volt váratlan a minisztériumnál bekövetkező személycserék, az új vezérkari főnök kinevezése, és Szilvásy Istvánt, a HM Állami Egészségügyi Központ főigazgatójának menesztése. Szekeres Imre még 2007-ben kérte fel a kórház vezetésére Szilvásy Istvánt, Szilvásy György korábbi titokminiszter testvérét. A kórház akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor a Magyar Nemzet megírta, hogy vélhetően taj-számokkal éltek vissza az intézmény VIP-belgyógyászatán: magyar társadalombiztosítási jogosultság nélkül kezeltek éveken át külföldi pácienseket úgy, hogy a taj-számok valódi tulajdonosai nem tudtak erről. A BRFK tájékoztatása szerint az ügyben közokirat-hamisítás gyanújával folyik eljárás, még vizsgálják, hány külföldi állampolgárt láttak el így, és mekkora kár érte a hazai társadalombiztosítást.

A HVG értesülései szerint Hatala József vezérőrnagy lesz az új országos rendőrfőkapitány, Pintér Sándor belügyminiszter már aláírta a nyugalmazott vezérőrnagy kinevezését, a hivatalos bejelentés pedig ezen a héten várható. Hatala már dolgozott együtt Pintér Sándorral, 1998-ban ő nevezte ki az ORFK közbiztonsági igazgatójává. A rendőrség állományából 2006-ban váltották le, ezek után Pintér cégében vállalt vezetői posztot a Civil Biztonsági Szolgálatban.

Vezetőváltás történhet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél is. Farkas Ádám jelenlegi PSZÁF-elnök megbízatása 2015-ig tart, sajtóértesülések szerint azonban őszre Szász Károly a PSZÁF korábbi vezetője kerülhet újra az intézmény élére. Farkas a kinevezését megelőző költségvetési bizottság tavalyi meghallgatásán azt mondta, nem ragaszkodik majd a pozíciójához, ha az új kabinet más személlyel képzeli el a jövőt. Szászt 2004-ben Medgyessy Péter a szervezet átalakításával távolította el, a Legfelsőbb Bíróság azonban 2007-ben kimondta, eltávolítása jogellenes volt, az ítélet meghozataláig pedig jár neki a PSZÁF-elnöki illetmény és annak kamatai.

A PSZÁF hét éve, Szász vezetése alatt a Pannonplast-papírok megszerzéséről készített jelentést, amelyben közpénzek felhasználását is valószínűsítette. Szászt a jelentés közzététele előtti napon támadták meg, amelynek során kéz- és fejsérüléseket szenvedett, a tettes nem került elő. A Pannonplast-ügy PSZÁF-vizsgálatakor derült ki, hogy Kulcsár Attila, a K&H Equities befektetési tanácsadója külön ügyfélkörrel rendelkezett. A kormányzópárt szerint a PSZÁF mellett az MNB-t is felelősség terheli a magyar gazdaság katasztrofális helyzete miatt, Simor András azonban – egyelőre – nem teszi meg azt a szívességet, hogy lemond a jegybank elnöki posztjáról. Simor, akinek menesztése azért lenne fontos, mert ő az utolsó bástyája a csúfosan megbukott, és a választók által a süllyesztőbe küldött neoliberális gazdaságpolitikának, jelezte, hogy szeretné kitölteni mandátumát, így az ő eltávolítása lesz az Orbán-kormány első igazi szakítópróbája.

Gyömöre Máté, a Progresszív Intézet elemzője szerint egy kormányváltás után nem meglepő, hogy bizonyos szintig lecserélik az addigi vezetőket, s igyekeznek őket saját emberekre váltani.

– Általában elmondható az is, hogy minél közelebb van egy intézmény, vagy állami cég magához az államhoz, s így a kormányhoz is, annál biztosabb, hogy a vezetők távozni kényszerülnek – mondta az elemző, aki kifejtette, hogy ennek megvannak a racionális okai, hiszen olyanokról van szó, akiknél fontos, hogy a kormánnyal való együttműködés zökkenőmentes legyen.

Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint is várható volt, hogy megalakulását követően az új kormány nem hagyja meg a helyükön azokat, akik túlságosan szoros szálakkal kötődtek az előző kormányhoz, vagy olyan ügyekben exponálták magukat, amelyek vállalhatatlanok az Orbán-kormány számára.

– Az a tény, hogy Szilvásy György feleségének és testvérének csaknem egyszerre mondtak fel a munkahelyükön, a Miniszterelnöki Hivatalban, illetve az Állami Egészségügyi Központban, nehezen tekinthető másnak, mint Gyurcsány Ferenc egyik hűséges munkatársa elleni támadássorozat részének – mutatott rá. Török Gábor, a Vision Politics elemzője úgy látja, a kormányoldal elkezdte használni az erejét azzal, hogy „a mindenkori győztest jutalmazó” új önkormányzati választási rendszert fogadtatott el, javaslatot tett a médiarendszer alapvető átszabására, az alkotmánybírók jelölési eljárását számára kedvező módon tervezi átalakítani, a még az előző parlament által létrehozott választási bizottságot törvénymódosítással cserélné le, továbbá az eddigi gyakorlattól eltérően saját politikusát kívánja 12 évre az Állami Számvevőszék élére állítani, a köztársasági elnök jelölési folyamatát pedig „idén szokatlan megoldással kívánja teljesíteni.”

A politológus szerint a kormányoldal intézkedéseivel szemben „csak politikai és ízlésbeli érveket lehet felhozni, de diktatúrát, egypártrendszert emlegetni képtelenség.” Ahogy fogalmazott, egy új alkotmány megalkotása vagy „az összes megszerezhető zsákmányposzt saját emberekkel való betöltése sem ellentétes a hatályos közjogi szerkezettel.” Ugyanakkor hozzáteszi, a kormányzópártnak leginkább a közvélemény megítélésére kell odafigyelnie, mert a jelenlegi nagy támogatottság könnyen változhat.

A legfrissebb közvélemény-kutatások hatalmas társadalmi támogatottságot és óriási Fidesz-fölényt mutatnak. A Nézőpont Intézet felmérése szerint Orbán Viktor tevékenységét a megkérdezettek hatvankét százaléka pozitívan ítéli meg, és hatvanhét százaléka szavazna a Fideszre egy mostani választáson. A Medián felmérése kimutatta, júniusra tovább emelkedett azok aránya, akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok, és 2006 tavasza óta először fordul elő, hogy többen vannak a derűsen vélekedők, mint a pesszimisták. A Fidesz hetvenkét százalékon áll, míg az MSZP támogatottsága az 1994 óta mért legalacsonyabb szintre apadt: a válaszadók mindössze tíz százaléka adná a voksát a szocialistákra.

Mivel a választások óta a Jobbik bázisa is megfogyatkozott, így a szocialisták meg tudták őrizni második helyüket. Sólyom László köztársasági elnök találóan fogalmazott egy interjúban, amikor megkérdezték, szerinte veszélyben van-e az alkotmányosság.

– Az aggódó hangok némelyike hiteltelen. Mostanában olyanok is velem védetnék a demokráciát, akik nyolc évig vidáman taposták – mondta a leköszönő elnök. Húsz évvel ezelőtt az MDF – akárcsak most, 2010-ben a Fidesz – az elszámoltatás ígéretével indult és nyert a választásokon.

Akkor a titkosszolgálati eszközökkel kirobbantott taxisblokád néhány hónap múlva megtörte az MDF erejét és nem kis mértékben Antall József betegsége és korai halála miatt is, nem történt meg a beígért felelősségre vonás. A következményekből a Fidesznek tanulnia kell, mutatott rá az elnök a kézenfekvő történelmi párhuzamra, mert nincs újabb húsz évünk. A kétharmados forradalomnak most és itt kell beteljesednie.

Lass Gábor