Joó István kijelentette: nincs erős Európai Unió (EU) Szerbia nélkül, Magyarország mindenben támogatja Szerbia mihamarabbi uniós integrációját, és a leghangosabban támogatja azt. „Most igazán nagy jelentősége van a két ország barátságának, és annak, hogy az energiáinkat a két ország barátságára, és a gazdasági kapcsolataink fejlesztésére tudjuk fordítani” – fogalmazott. Szomorúnak nevezte, hogy a 36 tárgyalási fejezetből mindössze 22-t nyitott meg az EU, nem Szerbiának felróható okokból. Magyarország szakértőket delegált közlése szerint a szerb kormány mellé a csatlakozási tárgyalások segítésére.

Hirdetés

Szólt arról, hogy a két ország közötti infrastrukturális kapcsolatban az elmúlt évtizedben komoly eredményeket értek el, több határátkelőt nyitottak meg közösen, vagy nyitottak újra. Példaként említette a Kübekháza-Rábi átkelőt, ennek a végleges infrastruktúrája is hamarosan elkészül. A vasúti összeköttetés fejlődésében kiemelte: a Szeged-Szabadka vasútvonal régóta várt fejlesztésében mindkét oldalon elindultak a munkálatok, várhatóan idén szeptemberben megnyílhat a vonal a személyforgalom előtt, és a Budapest-Belgrád vasútvonal megvalósítása is jól halad.

A kiváló politikai, és a fejlődő infrastrukturális kapcsolatok alapján minden adott a gazdasági kapcsolatok további elmélyítéséhez – mondta.

Ismertetése szerint 2010-hez képest a kereskedelmi forgalom több mint 200 százalékkal nőtt a két ország között, 2020-ban pedig a járvány ellenére 3 százalékkal bővült. Tavaly az első 11 hónapban meghaladta a 3 milliárd eurót a kereskedelmi forgalom, ami 45 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Korábban írtuk

A kapcsolatok továbbfejlesztésére a gyógyszeripar, a fém- és elektromos ipar, a vízipar, a mezőgazdaság, vagy az élelmiszeripar kiemelt területén van lehetőség – mondta.

A kormány egyrészt a magyar Eximbank segítségével támogatja a kétoldalú kapcsolatokat, amely 2016 óta rendelkezik kirendeltséggel Belgrádban, és 140 millió eurót biztosít az ügyletek finanszírozásához. A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség pedig 2019-ben nyitott helyi képviseletet. Három külgazdasági attasé is segíti a munkát, és az MKIK is nyitott információs pontot az országban. A magyar cégek közül az OTP és a Mol régóta jelen van, mindkettő a második legnagyobb a saját ágazatában. Számos projekt van folyamatban, ahol magyar szakértők vesznek részt az előkészítésben – sorolta.

Közlése szerint a kormány 16 projektet támogat 56 millió euróval, a beruházások összértéke meghaladja a 100 millió eurót. A termék és szolgáltatásexport mellett a termelés lokalizációjának is kiemelt jelentősége van – húzta alá, hozzátéve: azt szeretnék, ha minél több magyar multinacionális vállalat jönne létre és minél több Szerbiában találna új lehetőséget. Szavai szerint Szerbia jelentős fejlődésen megy keresztül, „egy nagy építési terület, hatalmas beruházásokkal”.

Anđelka Atanasković, a Szerb Köztársaság gazdasági minisztere arról beszélt, hogy számos támogatást kapnak Magyarországtól az uniós tárgyalásaikhoz, amiért köszönetet mondott. Reményét fejezte ki, hogy még nagyobb lendületet kap az együttműködés a két ország között. Magyarország 2021-ben Szerbia 6. legnagyobb exportpartnere lett, és az 5. legnagyobb importországa – közölte.

Szerbia mindent megtesz az infrastruktúra fejlesztése érdekében, ebben Magyarország támogatása jelentős: tavaly 3,9 milliárd euró volt a közvetlen beruházások értéke. A magyar cégek számíthatnak a szerb kormány támogatására és partnerségére – jelentette ki. A szerb kormány nevében támogatását fejezte ki az együttműködés elmélyítésére és folytatására.

A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a Szerb Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett fórumon több mint száz magyar és szerb vállalkozás vett részt. A tanácskozáson együttműködési megállapodást kötött a Homlok Építő Zrt. és a szerb Karin Komerc MD.