Jót tenne a magyar–román viszonynak, ha az RMDSZ erősebb lenne
Szijjártó Péter szerint jót tenne a magyar–román viszonynak, ha az RMDSZ nagyobb erőt képviselne a román parlamentben. Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Marosvásárhelyen beszélt erről a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.Szijjártó Péter kijelentette: nem azért jött Erdélybe, hogy beavatkozzék a román belpolitikába, Magyarország is kényes arra, hogy efféle ne történjen meg. Hozzátette, hogy a választásokon Románia állampolgárai döntenek az országuk jövőjéről, és a döntésüket Magyarország tiszteletben fogja tartani.
„Arra kérem Románia magyar nemzetiségű polgárait, hogy vegyenek részt abban a nagy közös döntésben, amely az ő jövőjükről, és az ő közösségük jövőjéről szó. Minél erősebb lesz a magyar érdekképviselet Bukarestben, annál nagyobb erővel hallatszik majd a magyarok hangja akkor, amikor a jövőről szóló döntéseket meg kell hozni” – jelentette ki a magyar külügyminiszter.
Hozzátette: Magyarország pragmatikus okokból érdekelt abban, hogy jó legyen az együttműködése Romániával. Az exportra nagyon érzékeny magyar gazdaság negyedik legfontosabb exportpiaca Románia. Évente több mint 5,5 milliárd eurónyi magyar áru és szolgáltatás célozza meg a román piacot. Románia a magyar tőkebefektetések nyolcadik legvonzóbb célpontja és Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere.
Úgy vélte, hogy a két ország jó kapcsolata a Romániában élő magyaroknak és a Magyarországon élő románoknak is jó.
„Azt gondoljuk, hogy a magyar-román együttműködés sikeresebbé tételéhez hasznos lenne egy erősebb RMDSZ-es képviselet a román parlamentben. Ezért a magyar-román kapcsolatok jövője szempontjából is arra kérem tisztelettel a Romániában élő magyar nemzetiségű embereket, hogy menjenek el a hét végén, és vegyenek részt a parlamenti választáson” – jelentette ki.
Szijjártó Péter elmondta: Kelemen Hunort és az RMDSZ-t kérdezték, hogyan tudnák segíteni az erdélyi magyarokat, és azt a választ kapták, hogy a gazdasági segítség lenne fontos, mert ezzel a magyar közösség is megerősödik és az a térség is, ahol ez a közösség él. „Szeretném hinni, hogy a román kollégáim is azt gondolják, hogy az erdélyi székelyföldi magyar nemzeti közösség gazdasági megerősítése ugyanúgy román érdek, mint magyar, ugyanúgy Románia érdeke, mint Magyarországé” – jelentette ki.
Arra az újságírói felvetésre válaszolva, hogy a román kormány írásos megállapodáshoz kötötte a program folytatását, Szijjártó Péter elmondta: a gazdaságfejlesztési program összeállításánál különösen figyeltek arra, hogy az a nemzetközi, európai és a romániai jogszabályoknak is megfeleljen. „Ezért bátran kijelenthetem, hogy a program szinkronban van a román, az európai és a nemzetközi joggal is. Ez itt hoz létre munkahelyeket, itt generál adóbevételt a költségvetésnek, és az itteni gazdaság fejlődéséhez járul hozzá. Emellett természetesen megerősíti az itt élő magyar közösséget is” – fogalmazott a miniszter.
Kelemen Hunor a sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a nap folyamán Szijjártó Péterrel olyan beruházásokat látogattak meg Maros megyében, amelyek a magyar állam támogatásával jöttek létre. Ezt követően meglátogatták Soós Zoltánt, Marosvásárhely új polgármesterét, és koszorút helyeztek el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nemrég leleplezett köztéri szobránál.
Az RMDSZ elnöke megköszönte a Fidesz-KDNP-kormány támogatását, kijelentette: amikor kellett, mindig támaszkodhattak egymásra.
A politikus kijelentette: azt tapasztalta a kampány során, hogy sokan dühösek a buta járványellenes intézkedések miatt. Hozzátette: ő maga is az, de a harag nem jó tanácsadó. Hozzátette, nincsen egészségügyi kockázata a szavazáson való részvételnek, ezért mindenkit arra kér, hogy vegyen részt a parlamenti választáson. Hozzátette: az RMDSZ abban érdekelt, hogy már rövid távon javuljanak a román-magyar kapcsolatok, hiszen ebből mindenki csak nyerhet.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ akkor is részt venne-e egy román kormányban, ha nélküle is meglenne a többség a parlamentben, Kelemen Hunor kijelentette: alkotmányos reform és közigazgatási reform várható a következő négy évben, s ezekhez kétharmados többség kell a parlamentben. Hozzátette: az a kérdés, hogy lehet-e olyan többség, amely elfogadható alkotmányos, közigazgatási reformot hajt végre. Megjegyezte: ha ellenzékben maradnának, meglehet, hogy a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) kellene megosztaniuk az ellenzéki padsorokat.