Ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a kétnapos csúcstalálkozó zárásaként tartott sajtótájékoztatón.

Mint fogalmazott, a magyar EU-elnökség idején kidolgozott stratégia „esélyt ad ennek a közösségnek arra, hogy elismert, befogadott és hasznos része legyen az Európai Unió közösségének”.

Ilyen stratégiája most először van az EU-nak – tette hozzá a magyar kormányfő.

Üdvözölte a döntést pénteken az Európai Bizottság is. Andor László, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztos úgy fogalmazott, hogy „az EU vezetőinek mai kiállása az uniós keretrendszer létrehozása mellett fontos lépés, amely megmutatja, hogy Európa nem fogadja el a romák millióinak társadalmi és gazdasági kirekesztését.”

Szerinte „a romák helyzete Európa-szerte romlik, ezért a remények és vágyak talajáról minél előbb el kell mozdulnunk az olyan gyakorlati fellépések irányába, amelyekkel valódi eredményeket érhetünk el”.

Andor László jelezte: ezzel útjukra indulhatnak a nemzeti romastratégiák is, amelyek reményei szerint „ambiciózusak és egyben realisztikusak” lesznek. Hangoztatta, ezeket nyomon is kell követni, és ebben a romák képviselői is döntő szerepet játszhatnak.

Viviane Reding alapjogi biztos úgy fogalmazott: „az európai vezetők példa nélkül álló kötelezettséget vállaltak a romák integrációjának javítására”. Hozzátette: „a magyar elnökségnek szeretnék külön köszönetet mondani az e kötelezettségvállalás elérésében tanúsított határozottságáért”.

Közleményt adott ki a témáról az Európai Parlament jelentéstevője, Járóka Lívia (Fidesz) is. A roma EP-képviselő úgy vélte, a döntés „mérföldkő a mintegy 10 millió európai roma számára”, „igazi történelmi lépés”. Hozzátette, hogy a romák integrációja „lehetőség is a jövőbeni európai munkaerő-piaci kihívások kezelésében”.

A dokumentum elfogadása a magyar soros elnökség „elévülhetetlen érdeme” – fogalmazott a fideszes képviselő.

A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerében az EU mind a 27 tagállama meghatározza, hogy miként kívánja javítani a területén élő legsebezhetőbb roma közösségek helyzetét. A tagállamoknak a társadalmi és gazdasági integráció javítása érdekében négy kulcsterülettel kell foglalkozniuk – az oktatással, a foglalkoztatással, az egészségüggyel és a lakhatással –, és lakosságuk roma részarányához mérten megfelelő intézkedéseket kell hozniuk. A tagállamok erőfeszítéseinek támogatására uniós források és a diszkrimináció elleni erős jogi keretek is rendelkezésre állnak. A kormányoknak ez év végéig kell benyújtaniuk nemzeti stratégiájukat. Az Európai Bizottság a tervek értékelése után jövő tavasszal tesz jelentést.

(MTI)