Jövőálló vezetők

– A Szolgálj, hogy vezethess című könyvében ír arról a vezetéselméletről, amely az egyik alapját képezi az MCC vezetőképző programjának. Mit jelent a szolgáló típusú vezetés?

– A kilencvenes évek elején, a Sandhursti Királyi Katonai Akadémián sajátítottam el a szolgáló típusú vezetésfilozófiát. Nekünk, katonáknak arról szól az eskünk, hogy életünk árán is megvédjük a hazát, ugyanakkor ez azt is magában foglalja, hogy szolgáljuk a többi embert és a környezetünket. Mindig egy nagyobb ügy szolgálatára kell törekedni, amelynek érdekében a saját, személyes értékeinket felhasználva segítünk másoknak. A szolgáló vezetőnek a saját maga által megfogalmazott és mások számára kötelező érvényűnek tartott szabályok szerint kell élnie. Ez a filozófia nemcsak a katonaságnál, de a vállalati környezetben is fontos. Ha tartós versenyelőnyre szeretnénk szert tenni a mai kiszámíthatatlan világban, a csapatokon belüli bizalom kiépítésére és az egyes csapatok közötti együttműködés feltételeinek megteremtésére kell törekednünk. 

– Ön a gerillaharc és a terrorellenes hadviselés szakértője, az ehhez kapcsolódó vezetéselméletet kutatja. Hogyan lehet ezt alkalmazni az üzleti életben?

– Karrierem jelentős részét a Magyar Honvédség különleges műveleti képességének fejlesztésével töltöttem, és ennek kapcsán a hagyományostól eltérő vezetési módszereket kutattam, illetve alkalmaztam a gyakorlatban is. A különleges erők azok a katonák, akik a gerilla-hadviselés gondolkodásmódjával rendelkeznek, és arra kapnak kiképzést, hogy szükség esetén felvegyék a harcot a terrorszervezetekkel is. A gerilla szemléletmód átültethető napjaink üzleti környezetére is, hiszen a hagyományostól eltérő vállalati vezetés lényege, hogy a szervezeti változás támogatása érdekében folyamatosan növeljük a vezető eszköztárát és döntési lehetőségeit. Egyszerű példánál maradva, ne csak egy sátorépítő kalapács legyen a vezetőnél, amivel megpróbál mindent megoldani, hanem széles eszköztárat biztosítunk számára, kitágítva a gondolkodás- és szemléletmódját. Napjainkban, amikor minden szervezet az állami és a versenyszférában egyaránt digitális átalakulásra törekszik, szükség van a tradicionális menedzsmentmódszereket meghaladó úgynevezett gerilla-szemléletre, amelyeket én Irakban és Afganisztánban szolgálva a gyakorlatban is megtapasztaltam. Karrierem során láttam, hogyan kell valakit másfajta szemléletmódra nevelni és hogyan lehet egymástól eltérő szervezeti kultúrákat integrálni. 

– Miért hatékonyabb ez a módszer?

– Azért, mert hosszútávú versenyképességet biztosít a vállalatoknak. A járványhelyzet megmutatta, hogy azok a szervezetek, amelyek a szokásostól eltérő vállalatszervezési és vezetési módszertanokkal is kísérleteztek, és újra feltalálták magukat, átalakították üzleti modelljeiket, adaptívabbá váltak. Ha ezt a képességet, az úgynevezett rezilienciát, a szervezetek még a válsághelyzet kialakulása előtt építik ki, sokkal hamarabb túl lesznek a válságon. A leendő vezetőket fel kell készíteni, hogy a normális viszonyok közé soha nem fogunk visszatérni, mert ezek a váratlan, viszontagságos körülmények újra ismétlődni fognak. A mai gyorsan változó és bizonytalan úgynevezett VUCA-környezetben rendre olyan problémákkal szembesülünk, amelyekre nem létezik tankönyvi megoldás. Nem tudjuk például, hogy pontosan milyen hosszú ideig nyújt védettséget egy új vakcina, vagy mikor lehet pontosan feloldani a korlátozó intézkedéseket. Ilyen helyzetekben egy vezetőnek fel kell vállalnia, hogy a végső megoldást még nem tudja, de a következő lépését mindig határozottan és érthetően kommunikálnia kell. Ilyenkor nincs idő kísérletezni, azonnal cselekedni kell. Kaotikus helyzetekben tapasztalt vezetőre van szükség, aki adatokat és trendeket követve, de részben intuitív módon hoz döntést, majd figyelemmel kíséri döntéseinek következményeit, és módosít, ha szükséges. Ezt a vezetési szemléletmódot szerencsére lehet fejleszteni és a képzéseink során a hallgatók a hagyományos menedzsment-módszereken felül ezeket a készségeket is el tudják sajátítani. 

– Miben rejlik a Vezetőképző Akadémia egyedisége?

– A vezetőképző programunk szeptembertől kibővül, nemcsak negyed- és ötödéves egyetemisták jelentkezhetnek, hanem várunk minden 21-29 év közötti érdeklődőt. Olyan, hazánkban egyedülálló vezetőképzési programot dolgoztunk ki, amely a valós szervezeti problémák megoldását, a kapcsolatteremtő és a döntéshozatali készségek fejlesztését, a kísérletező szemléletmódot és a naprakész gyakorlati tapasztalatszerzést helyezi előtérbe. Az egyéves, intenzív képzés során felkeressük a Kárpát-medencei magyar vállalatok vezetőit, és Európában, valamint a tengerentúlon is sokat utazunk, hogy a hallgatók testközelből ismerhessék meg a szervezeti problémákat és építhessenek kapcsolatokat. Ez segíti a nemzeti öntudat megerősítését is, hiszen a magyar vállalatokat, a vállalkozási környezetet megismerve a hallgatók dönthetnek úgy, hogy itthon és nem külföldön szeretnének boldogulni.

– Ezt az újszerű szervezeti innovációt nemcsak egy vállalati vezető, hanem egy polgármester is tudja hasznosítani?

– A vezetési és szervezetfejlesztési ismeretek a forprofit, a nonprofit és a közszférában is ugyanúgy érvényesek. A minisztériumokban is óriási igény van a szervezeti megújulásra, az új módszertanok alkalmazására. Mindenhol szükség van azokra a vezetőkre, akik a digitális transzformációt nemcsak könyvből tanulják, hanem ténylegesen olyan módszertanokkal kísérleteztek, amelyet azonnal át tudnak ültetni a gyakorlatba. A nálunk végzett jövőálló vezetőkre nagyon nagy szükség lesz a munkaerőpiacon. Az MCC arra vállalkozott, hogy újszerű tanulási környezetet, egyfajta oktatási reformot valósítson meg, amely alapvetően eltér a hagyományos tanítási módszertanoktól. Az MCC Vezetőképző Akadémia éppen ezért túlmutat a hagyományos MBA-képzéseken. 

– Miben különbözik tőle?

– A „változz-változtass-vezess” mottónk is arra utal, hogy óriási hangsúlyt fektetünk az önfejlesztésre, hiszen vezetőként akkor leszünk sikeresek, ha saját magunk is adaptívak vagyunk. Hallgatóink egy olyan program részesei lesznek, amely eddig csak felsővezetői szinten volt elérhető. Csúcstechnológiával és kiváló szakmai mentorokkal támogatva feltérképezik saját biológiájukat és készségeiket és személyre szabott fejlődési lehetőséget kínálunk. Másik lényeges különbség, hogy valós szervezeti problémák megoldásával foglalkoznak. A tananyagok csupán azt a célt szolgálják, hogy az ismereteket átültethessék a gyakorlatba. Olyan oktatási környezet megteremtésére törekszünk, ahol nyugodtan kísérletezhetnek és naprakész gyakorlati tapasztalatokkal felvértezve távozhatnak. Azt is fontos kiemelni, hogy a program életreszóló közösséget is nevel és az öregdiákjaink a végzést követően is nyugodtan támaszkodhatnak az MCC hálózatára, kapcsolatban maradhatnak mentoraikkal és oktatóikkal. Azt tapasztaljuk, hogy mivel hallgatóink többsége diplomával rendelkezik, így nem egy újabb diplomát, hanem új vezetői készségeket és gyakorlati ismereteket szeretne elsajátítani. Ennek köszönhetően elsősorban olyan fiatalok jelentkezését várjuk, akik nyitottak új ismeretek elsajátítására, és késztetést éreznek a kreatív problémamegoldásra, és ehhez tudást, módszertant és egy hálózatot keresnek. 

– Mely vezetői készségek a legfontosabbak?

– Az egyre bizonytalanabb és kiszámíthatatlanabb környezetben az egyéni adaptációs és tanulási készségünket kell fejlesztenünk, vagyis arra kell törekedni, hogy egész életen át folyamatosan fejlődni tudjunk és képessé váljunk másoknál sokkal gyorsabban új ismeretek elsajátítására, új készségek fejlesztésére. Amennyiben ezt az úgynevezett fejlesztő szemléletmódot párosítjuk a kreativitással, megágyazhatunk az innovációnak. A vezetés azonban nem egyénekről, hanem egy csapatról szól, így a csapaton belüli pszichológiai biztonság megteremtése és egy közös problémamegoldási folyamat irányítása elengedhetetlenek. Ezen felül szükség van arra is, hogy tartósan motiválni tudjuk az embereket, ebben pedig óriási szerepet játszik a vezetői szándék kommunikációja. Végezetül pedig stratégiai gondolkodásra van szükség, mivel komplex módon kell megközelíteni viszonylag egyszerűnek látszó problémákat is, és képessé kell válnunk arra, hogy megkérdőjelezzük saját korábbi módszereinket. Amennyiben szükséges, újra meg újra át kell írnunk a saját stratégiánkat. Ezt a fajta gondolkodásmódot legjobban talán a küldetésorientált vezetési filozófia testesíti meg, amelyet szintén tanítani fogunk az MCC Vezetőképző Akadémia hallgatói számára. 

– Mint a Pentagon egykori munkatársa, hogyan látja a hazánkat veszélyeztető biztonságpolitikai kihívásokat?

– Egy évtizede még mindenki úgy gondolta, hogy a nagyhatalmak közötti konfliktusok ideje már leáldozott, azonban a NATO és a környező országok katonai stratégiáiban újra megjelentek ezek a biztonsági kockázati elemek. A NATO tagjaként hazánknak egyszerre kell szembesülnie egy nagyobb nemzeti konfliktussal és számos, a háborús küszöb alatti problémával, mint például a kiberterületen vívott hadviselés vagy a migrációs válság, ahol szükség van a haderőnkre. Sokféle képességet kell kiépíteni, hogy ezt a szerteágazó kihívást kezelni tudjuk. A rendkívül gyorsan változó technológiai környezetben megváltozott a hadviselés jellege, amelynek már nem feltétlenül az az első indikátora, hogy a potenciális ellenség harcjárművei átdübörögnek a határokon, hanem az, hogy szinte folyamatosan az információs hadszíntéren és kibertámadások során tesztelik az adott nemzet reagáló- és ellenálló képességét. Ráadásul a technológia a nem-állami szereplők számára is egyre elérhetőbbé válik. Egy modern technológiát fel lehet használni segítő és ártó szándékkal egyaránt. A probléma az, hogy egyre több az olyan potenciális szereplő, akik kárt okozhatnak. A Magyar Honvédségnél is most zajlik a fentebb említett digitális transzformáció, és meggyőződésem, hogy a Zrínyi 2026 elnevezésű haderőfejlesztési program a régióban is egyedülálló szintre juttatja a magyar honvédséget. A haderőfejlesztésnek azonban létezik egy emberi oldala is: a technológiai eszközök beszerzésén túl óriási kihívás az emberállomány felkészítése a jövő háborús konfliktusaira, és az új hadviselési elvekre. 

– A járványhelyzetet sokan hasonlítják egy háborús helyzethez. Ebből a szempontból nézve mi a véleménye a kormányzat döntéseiről?

– Amennyire meg tudom ítélni, a kormány a járványügyi adatok alapján hozza meg döntéseit, amelyeket az aktuális helyzet alapján korrigál. Ez az egyetlen helyes, járható út. Nincs készen kapott megoldási recept, minden nemzet szembesül a jó vagy rossz döntései következményeivel. A döntéseknél a kulturális különbözőségeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ami az angolszász kultúrában eredményes, nem biztos, hogy nálunk is az. A magyar lázadó nemzet, olykor kreatívan értelmezi a szabálykövetést, míg egy ázsiai országban az emberek rendkívül fegyelmezetten betartanak mindent, nem kérdőjelezik meg azokat.