Hirdetés

Tarlós István kérdésre válaszolva kiemelte: 2010 óta a Városházán nem volt korrupciós botrány, de megvalósítottak 9 év alatt 170 projektet.

Elmondta, hogy a főváros vezetését 2010-ben 251 milliárd forintos adóssággal vették át, ebből 180 milliárd volt a Városháza közvetlen adóssága. A BKV-nál körülbelül 80 milliárdos működési adósságállomány volt, amely még a visszafizetéseket követően, 2015-ben is 53 milliárd forintot tett ki. Ezt akkor, a Városháza adósságát pedig már ezt megelőzően átvállalta az Orbán-kormány – mutatott rá a főpolgármester.

Megjegyezte azt is, hogy 2015 előtt a 3-as metró felújításához nem lehetett hozzákezdeni, mert az adósság miatt az fedezett nélküli kötelezettségvállalás lett volna.

Tarlós István a közeljövő tervei közül kiemelt néhány nagyobb, fővárosi koordinálású projektet, amelyeket a Fővárosi Közgyűlés, a közfejlesztési tanács és a kormány is jóváhagyott már. Ezek között szerepel a Lánchíd és környékének felújítása, a további BKV-járműcserék, a XIII. kerületi Béke téri szennyvízkiváltó komplexum megépítése, a nagyszabású kerékpáros fejlesztések, a ferihegyi gyorsforgalmi út újraépítése, az aquincumi híd komplex kiviteli szintű terveztetése és engedélyeztetése.

A főpolgármester megjegyezte azt is, hogy a Lánchíd és környéke felújításánál van egy árvita, „de ilyen volt a 3-as metró infrastrukturális felújításánál is, adogatták vissza a túlárazott ajánlatokat, aztán a végén csak a helyére került a dolog”.

A főpolgármester emlékeztetett arra is, hogy Budapest márciusban elnyerte az Európa legjobb úti célja kitüntető címet, majd néhány hete az Economist brit hetilap szerint a legélhetőbb kelet-európai főváros lett. Budapest a világranglistán húsz helyett lépett előre – mutatott rá.

A kampányról szólva elmondta, hogy ő az elvégzett munkáról és a jövőbeni tervekről próbált meg beszélni, de az ellenzék részéről „mindenről szó volt, csak erről nem”: Zuglót „tapintatos homályba borították”, továbbá mindenféle állami kompetenciáról beszéltek, kórházakon át az oktatásig, abban az interpretációban, mintha csak Budapesten vették volna el ezeket.

Az ellenzéki lakhatási kampányról szólva Tarlós István példaként említette, hogy a zuglói képviselő-testület pár éve határozott évi száz bérlakás építéséről, és egy sem épült meg, ellenben hetvenet eladtak a meglévőkből.

„Ebben a kampányban mindenről szó volt, csak a főpolgármesteri kompetenciákról és a teljesítményekről nem” – értékelt Tarlós István.

Kérdésre válaszolva elmondta, úgy tűnik, Karácsony Gergely zuglói polgármester, ellenzéki főpolgármester-jelölt nemcsak az önkormányzati törvénnyel és a főpolgármesteri kompetenciákkal nincs tisztában, hanem az európai uniós szabályokkal sem, ami a megszerezhető pénzeket illeti. Ugyanis értelmezhető nagyságú projektre ma a kormányok megkerülése nélkül önkormányzatok nem tudnak támogatást kapni – mutatott rá a főpolgármester.

Azt, hogy Karácsony Gergely Brüsszelben találkozott Frans Timmermanssal, az Európai Bizottság alelnökével, Tarlós István úgy kommentálta, „kiment az általunk oly csodált Timmermanshoz, mint annak idején Bástya elvtárs Moszkvába.”

Tarlós István arról is beszélt, hogy elkeserítik az utóbbi időkben napvilágra került esetek: a győri kevésbé érinti, „mert az nem Budapesten van”, de a kiszivárgott hangfelvétel botránya és kispesti „történet” az egész önkormányzatiságra, sőt az egész politikai elitre vagy politikára „rettentő rossz fényt” vet az emberek előtt.

A főpolgármester kijelentette: ilyen kampányban, mint a mostani harminc év alatt nem vett részt, azt borzasztónak, sunyinak és mellébeszélősnek tartja.