Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester országgyűlési képviselővé választása után időközi polgármester-választást tartanak Józsefvárosban, ahol dr. Sára Botond, a jelenlegi alpolgármester indul a Fidesz–KDNP színeiben. A kormánypártok polgármesterjelöltjét kérdeztük a július nyolcadikai választás fontosságáról és arról, minek köszönhető, hogy az ellenzék is elismeri Józsefváros fejlődését.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– Józsefváros fejlődése szempontjából milyen jelentőséggel bír az időközi polgármester-választás?

– A balliberális városvezetéstől 11 milliárd forintos adóssággal vettük át a kerületet. Jelenleg Józsefvárosnak nincs adóssága, a költségvetése kiegyensúlyozott, stabil, a büdzsé egynegyedét fejlesztésre tudjuk költeni. Ez óriási különbség ahhoz az időszakhoz képest, amikor az eladósodás ellenére sem történt pozitív változás a kerületben. Ahhoz, hogy a város tovább fejlődhessen, elengedhetetlen, hogy a kormánynak, az ország­gyűlési képviselőnknek és a polgármesterünknek jó kapcsolata legyen egymással. Olyan szakaszba értünk, amikor pusztán önkormányzati forrásból nem tudnánk folytatni a dinamikus fejlődést, ehhez mindenképpen kormányzati segítségre van szükség.

– Még az ellenzék is elismeri, hogy Józsefváros évről évre lendületesen fejlődik.

– A városrészekhez soha nem ad hoc jelleggel nyúltunk hozzá, hanem mindig szisztematikusan, egymásra épülő fejlesztési ütemezésben. A Józsefváros újjáépül elnevezésű programunk 2010-ben indult az intézményeink – bölcsődék, óvodák, polgármesteri hivatal, Auróra szakrendelő – felújításával, majd a közterek megújításával folytatódott, amelynek köszönhetően minden nagyobb közterünk és sok utca is megszépült. Harmadik lépcsőben megkezdődött a társasházak rendbehozatala. Három év alatt minden korábbinál nagyobb összeget, 3,5 milliárd forintot fordítottunk erre a célra, legutóbb éppen a hónap elején döntöttünk az idei egymilliárdos forrás újabb 500 millió forintos kiegészítéséről. Mindezeken túl az elmúlt években a város különböző részein elindítottuk a városrehabilitációs programokat: a Corvin-Szigony projektet, a Palotanegyedben az Európa Belvárosa Programot és a Magdolna-negyed rehabilitációját, és kiemelten nagy hangsúlyt fektettünk a közbiztonság javítására.

– A fejlesztések hatására hogyan változott a lakosság összetétele?

– Józsefváros lakossága rendkívül heterogén összetételű. Kerületünkben 13 egyetem található, a lakosság egy része fiatalokból áll. Az idősek közül sokan az ötvenes évek óta laknak itt, akik átélték, hogy az 56-os forradalom után a bűnösnek kikiáltott városrész milyen hányattatásokon ment keresztül. A mostani fejlesztéseket ők különösen értékelik. A dinamikus fejlődésnek köszönhetően sok az újonnan épült ház is, ahová főleg fiatal házaspárok költöznek. Mindez azt mutatja, hogy Józsefváros egyre vonzóbb befektetési és lakóhely szempontjából is. Ma Józsefvárosban tíz lakosból heten azt mondják, hogy szeretnek itt élni, biztonságosnak tartják a várost, és nem akarnak elköltözni. Pár évvel ezelőtt ez fordítva volt, a többség elköltözni szeretett volna. Sőt, egyes nemzetközi lapok kiemelt turisztikai célpontként ajánlják a nyolcadik kerületet.

– Az ellenzéki képviselők is támogatják a városrehabilitációs programokat?

– Érdemi javaslatok hiányában nem is nagyon tudnak mást tenni. Az ellenzék javaslatai kimerülnek az ész nélküli, felelőtlen pénzosztogatási ötletekben.

– Minek köszönhető a közbiztonság látványos javulása?

– Egyrészt annak, hogy az elmúlt néhány évben az állammal közösen több mint ötmilliárd forintot tudtunk erre a célra fordítani. Józsefvárosban működik az egyik legkorszerűbb térfigyelő kamerarendszer, az egész kerületet lefedtük. Csökkent az elkövetett bűncselekmények száma, a nyomozati eredmények javultak. Van polgárőrségünk, teljes létszámban működik a rendőrkapitányság és a közterület-felügyelet, amelyek hatékonyan tudnak fellépni. A fejlesztések is javították a közbiztonságot. Egyre inkább családok veszik birtokba azokat a köztereket, ahol korábban jelentős számban inkább drogosok, prostituáltak és hajléktalanok voltak, bár megjegyzem, itt azért még van tennivaló. A fejlesztéseknek köszönhetően a kerületi lakosok közösségeket hoztak létre, és társadalmi szervezetek alakultak azért, hogy a kerületért közösen dolgozzanak, közösségi programokat szervezzenek.

– Milyen a kapcsolata az önkormányzatnak a befektetőkkel?

– A közterületi felújítások és a társasházak megújítása vonzóvá tette a kerületet a befektetők számára nemcsak lakás-, hanem szállodaépítés tekintetében is. 2017-ben a Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma Józsefvárosban volt a legtöbb. Jelenleg öt szálloda épül a kerületben. A rendezett körülményeknek köszönhetően egyre több vállalkozó választja a kerületet társasházépítési projekt céljából. Míg korábban rengeteg volt a beépítetlen telek, mára Józsefváros kifejezetten a befektetők célpontjává vált. Ingatlanhasznosítással foglalkozók szerint az egyik legdinamikusabb áremelkedés az értékesítés és a bérlés terén is Józsefvárosban tapasztalható.

– Melyek a legfontosabb fejlesztések a jövőben?

– Jövőre indul az Orczy-negyed rehabilitációja, amely a következő három év legfontosabb fejlesztése lesz, volumenében hasonló, mint a Magdolna-negyed felújítása. Erre kétmilliárd forint állami támogatást kaptunk, amelyet a kerület félmilliárd forinttal egészített ki. Emellett már döntés van a Csarnok- és a Népszínház-negyedek felújításáról is, amelyekhez szükség lesz az állam és a főváros segítségére is. Továbbá egy olyan fejlesztést tervezünk a Józsefvárosi pályaudvar területén, amelyről határozottan tudom, hogy el fogja nyerni az itt élők tetszését, de erről most nem szeretnék többet el­árulni, ez legyen meglepetés. A városban még számos kihasználatlan lehetőség rejlik, amelyeket szeretnénk megvalósítani. A Blaha Lujza tér felújítása a fővárossal közösen történik, részt veszünk az egyeztetésben. Megvalósul a műemléki védettséget élvező Corvin áruház homlokzatának felújítása is, amelyet az önkormányzat fog végrehajtani.

– Ha Józsefvárost összehasonlítjuk az egykori „nyóckerrel”, mi a legnagyobb változás a kerületben?

– Korábban mindenkinek a drog, a prostitúció, a bűnözés jutott eszébe Józsefvárosról. Ma már mindenki Józsefvárosnak hívja az egykori nyóckert, még a liberális sajtó is. Régebben mindenki behúzódott a lakásába, ma a nemzeti ünnepeken tömegek ünnepelnek a köztereinken. Az itt élők ezt természetesnek veszik, egyre inkább kialakul egyfajta keresztény polgári tudat, amely korábban soha nem volt. Minden társasháznak ajándékoztunk Józsefváros címerével ellátott zászlót, amelyeket az ünnepek alkalmával büszkén ki is tesznek. A józsefvárosiak büszkék arra, hogy itt élhetnek, és ami a legfontosabb, identitást kaptak.