Június 19-e nemzeti ünneppé emelését javasolják

Fricz Tamás politológus, a CÖF kurátora a civil szervezet keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: június 19-e jelentősége „történelmünk két fénylő napjához”, március 15-éhez és október 23-ához mérhető.

„Június 19. olyan nemzeti ünnep lehet, amely nemcsak ideiglenesen kivívott, hanem tartósan megszerzett, máig élő függetlenségünk és szabadságunk szimbóluma lehet” – hangoztatta.

Kijelentette: ezt a szuverenitást újra és újra támadás érheti „a legkülönfélébb geopolitikai és globális irányokból”, ezért a védelme „elemi kötelességünk”.

Június 19., illetve június mindenkori utolsó szombatja jelenleg a magyar szabadság napja, nemzeti emléknap, de nem munkaszüneti nap – mutatott rá Fricz Tamás, aki azt javasolta, hogy ezután ne június utolsó szombatján, „egyfajta laza piknik keretei között” ünnepeljünk, hanem valóban június 19-én, és ez legyen munkaszüneti nap.

Javaslatának érvei között említette, hogy június 19. nem kapta meg kellő figyelmet az elmúlt 30 évben. A politológus ennek egyik fő okának nevezte, hogy a rendszerváltás éveiben nem történt meg a világos elhatárolódás a korábbi diktatórikus rendszertől.

„Nem volt történelmi igazságtétel és lusztráció, velünk maradt a posztkommunizmus legalább 20 évig, ami árnyékot vetett 1991. június 19-ére is” – fogalmazott.

Fricz Tamás szerint fontos elválasztani egymástól a június 16-i és a június 19-i emléknapot. Előbbi napon tartották 1989-ben Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársainak újratemetését a Hősök terén – idézte fel, hozzátéve: a két emléknap nem egyenrangú és „csak június 19. méltó arra, hogy nemzeti ünneppé váljon”.

A politológus úgy véli: június 16. szimbolikája „finoman szólva is ellentmondásos”, mivel „az újratemetésen az ellenzéki pártok végül is elfogadták, hogy a kommunistákkal mintegy vállvetve álljanak a felállított sírok előtt”. Ezzel – közölte – az akkori ellenzék azt üzente, hogy pártállami vezetőkkel, a forradalmat leverőkkel kell a rendszerváltást végigvinni Magyarországon.

Fricz Tamás hangsúlyozta: „a kiábrándító üzenetű rendezvény” egyetlen, a rendszerváltást komolyan szimbolizáló eseménye Orbán Viktor, a Fidesz vezetőjének akkori beszéde volt, amelyben a szovjet hadsereg Magyarországról való kivonulását, és „ezzel a valóságos rendszerváltást követelte”. „Orbán Viktor beszéde volt az egyetlen, ami szembement a pártállam és az ellenzék között köttetett alkuval” – mondta.

Hozzátette, hogy június 16-ával szemben június 19. alku és megalkuvás nélküli pillanat volt, amely a magyar történelem két legfontosabb vágyát juttatta érvényre: „a nemzeti függetlenség és szuverenitás visszaszerzését, illetve a kommunista diktatúrától való megszabadulást”.

Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke az eseményen a többi között arról beszélt, hogy az ellenzék „áldatlan háborút” indított a keleti vakcinák beszerzése és beadása ellen. Az ezzel ellentétes álláspontot képviselő CÖF-CÖKA nevében Csizmadia László köszönetet mondott Oroszországnak és Kínának, hogy – mint fogalmazott – a jóvoltukból Magyarország Európában és világban az elsők között áll az átoltottság terén.

Közölte: „Brüsszelben felülkerekedett a multinacionális gyógyszergyárak által megfizetett liberális pártérdekű lobbizó maffia”, és a kettős mérce már a vakcinák engedélyeztetésével kapcsolatban is teret nyert. Egyúttal határozottabb büntetőjogi fellépést sürgetett azokkal szemben, akik politikai haszonszerzésből kockáztatják a magyar emberek egészségét és életét. „A baloldal gátlás nélküli hazugságáradata és oltásellenessége jelenleg nem ismer határokat” – hangoztatta.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy konferenciasorozat indul az Európai Unió jövőjéről, ennek keretében a nemzeti érzelmű civilek kifejthetik álláspontjukat fontos politikai, gazdasági és társadalmi kérdésben. A kezdeményezés célja egy széleskörű vitafórum létrehozása, amely alapján az uniós döntéshozók politikai következtetéseket vonhatnak le az EU jövőjét meghatározó kérdésekben – fűzte hozzá. Álláspontja szerint a konferencia mérföldkő lehet a nemzetek Európája és az európai föderalizmus koncepciójának versengésében.

Kitért arra: a sorozat keretében a CÖF-CÖKA fel fogja hívni a figyelmet az EU intézményeivel szembeni demokratikus kontroll hiányára, a jelenlegi neoliberális gazdasági irány tarthatatlanságára, a demográfiai válságra, a bevándorlók integrációjának kudarcára, az általuk hibásnak tartott uniós külpolitikára, amelynek következtében az EU egyre súlytalanabbá válik a nemzetközi térben, és hozzá kívánnak szólni a klímavédelem kérdéséhez is, képviselve a magyar kormány álláspontját.