Június elsején életbe lép a késési biztosítás a MÁV-Volán csoportnál
A MÁV-Volán csoportnál június elsején életbe lép a késési biztosítás: a 20 percet meghaladó késés esetén az utasok visszakapják a jegyár felét, bérleteseknél pedig havi öt ilyen késés után a következő hónap bérlet árából 10 százalék kedvezményt kapnak – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden a Közlekedési infón, Budapesten.
Hozzátette, hogy ez igaz azokra is, akik automatában vették meg a jegyet és azokra is, akik pénztárban veszik meg a jegyet vagy a MÁV+ applikáció segítségével jutnak jegyhez. Utóbbi esetben a késési biztosítás funkció bekapcsolásával automatikusan a 20 perc késés után az 50 százalékot jóváírják a bankkártyájukon, számlájukon.
„Erre közszolgáltatások területén nem nagyon van példa Magyarországon, sőt Európában sem, hogy a késésekért objektív felelősséget vállaljunk”
– mondta Lázár János. Mint mondta, Magyarországon a korábbi adatok alapján a 20 percen túli késések 10 százalékos arányban fordulnak elő, ez az arány várhatóan 4-5 százalékra csökken majd.
Hangsúlyozta, hogy 2024 legnagyobb rezsicsökkentése a közlekedési tarifareform, az olcsó ország- és vármegyebérlet volt, aminek hatásaként radikálisan nőtt a közösségi közlekedést igénybe vevők száma. Tavaly a közösségi közlekedésben az utazások száma meghaladta az 1 milliárdot. Tavaly havi 800 ezer darab bérletet adtak el, és ezzel együtt a jegyértékesítésből befolyt összeg mintegy 111 milliárd forint árbevételt tett ki, ami meghaladta a 2023-as jegyértékesítési adatokat. „Az idén március és áprilisban pedig már havi 900 ezer bérletet adtak el” – jegyezte meg.
1200 mosdót újítanak fel a MÁV-nál és a Volánnál
A közlekedési miniszter kiemelte, a MÁV-Volán csoportnál 50 ezren dolgoznak, nekik köszönhetően működik a közlekedési rendszer, munkájuk elismeréseként egyebek közt június elején a reprezentatív szakszervezetekkel tárgyal majd, és egyszeri bérkiegészítésre tesz ajánlatot. A közlekedési miniszter szólt arról is, hogy 1200 mosdót újítanak fel a MÁV-nál és a Volánnál 2025. december 31-ig 750 helyszínen 6,5 milliárd forint saját forrás felhasználásával, a felújítást követően fizetőssé teszik a mosdók egy részét.
Lázár János elmondta, hogy Magyarország 1000 új autóbuszt vásárol, az első 100 darab napokon belül megérkezik, cél az, hogy magyar gyártású autóbuszokat szerezzenek be. Jelenleg 5700 10,5 év átlagkorú autóbusz közlekedik a Volánnál, az újak beszerzésével ez 8 évre csökken. A járműállomány a vasútnál is fiatalodik, 2026 tavaszáig 70 darab mozdonyt bérelnek, ezek egy része már üzembe állt, újabb 30 mozdonyt bérelnek majd 2026-ban, így összesen 100 újabb, bérelt mozdonnyal bővül az állomány. „A Magyar Vagon társaság 100 darab vasúti kocsit újított fel, köztük IC-járműveket a nyári szezon kezdetére, és azon dolgoznak, hogy 285 új IC kocsit rendeljenek” – részletezte.
„A GYSEV-nek 750 kilométer magyar vasúti hálózat üzemeltetését adták át, ettől azt remélik, hogy gyors felújítási program indul majd, és stabilizálódik a szolgáltatás” – mondta Lázár János. A miniszter elmondta, hogy április 1-jén beindult a MÁV plusz applikáció. Lépésről lépésre épül majd fel, havonta egyedi funkcióval bővülve. A klímagarancia vállalásról szólva Lázár János azt mondta, a MÁV applikációban előre látszanak majd a légkondicionálóval közlekedő járművek, és minden településen legalább egyszer biztosítják a légkondicionált járművel való eljutást. „Mintegy 300 autóbusszal támogatják a vasúti közlekedést, a MÁV-buszok a nyári közlekedést segítik a MÁV-nál” – hívta fel a figyelmet.
Az idén a közösségi közlekedési nyári menetrend június 21-től lép hatályba.
Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója beszámolt arról, hogy hónapok óta a nyári közlekedési időszakra való felkészülésen dolgoznak, pályákat újítottak fel. Június 21-től a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalon a pályasebességet 160 kilométer/órás lesz. A Közlekedésinfón beszámoltak arról is, hogy létrejött egy havária központ, amely az utasok közlekedéséről gondoskodik rendkívüli helyzet esetén, egyebek közt egy 200 buszos állománnyal segíti a vasúti közlekedést. Kérdésre válaszolva Hegyi Zsolt elmondta, hogy késés miatti jegyárvisszatérítés – számításuk szerint – az idén 2 milliárd forintot jelenthet, éves szinte pedig 3-4 milliárd forint között alakulhat.
Budapest működtetéséért a főpolgármester felel
Budapest működtetéséért a főpolgármester felel egy személyben, ez a felelősség senkire nem hárítható – reagált az építési és közlekedési miniszter Karácsony Gergely hétfői, a szolidaritási hozzájárulás és a főváros gazdasági helyzete kapcsán tett, esetleges járatritkításokra vonatkozó kijelentéseire.
Lázár János a Közlekedési infón kérdésre válaszolva kijelentette: a főváros működéséért egy személyben egy ember felel, és azt úgy hívják, hogy főpolgármester. Ami Budapesten történik, az egy személyben a főpolgármester felelőssége, ez senkire nem hárítható – tette hozzá.
A miniszter azt mondta: Magyarországon a szolidaritási hozzájárulást több száz település fizeti, és ezek közül egy van „csődben”, ez éppen Budapest, ahol a hírek szerint Karácsony Gergely áldásos tevékenysége alatt szétlopták a közlekedési vállalatot.
„Talán azt a pénzt nem kellett volna engedni ellopni, vagy a haveroknak odaadni, és akkor most lenne a kasszában pénz”
– fogalmazott Lázár János, hozzátéve: ezt tudják üzenni a főpolgármesternek. A miniszter Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetőjének kérésére reagálva azt közölte: a metró menetidejéhez igazítják majd az általuk működtetett HÉV-eket és buszokat. „A javaslatot teljes mértékben akceptáljuk” – mondta a politikus, majd megjegyezte: az ügyben velük a főváros nem egyeztetett, nem tartotta ezt fontosnak, de Szentkirályi Alexandra kérését, illetve a fővárosiak javaslatát elsődlegesnek gondolják.
Lázár János közölte azt is, hogy a rákosrendezői terület ügyében haladnak előre a tárgyalások a fővárossal. „Nagyon jó irányba mennek a dolgok” – fogalmazott.
Az európai uniós források kapcsán a miniszter arról beszélt: Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, amióta európai parlamenti képviselő, folyamatosan azon dolgozik, hogy Magyarország egy fillért ne kapjon. Ezt vállalja is, ebben semmi titok nincs: a DK álláspontja, hogy Magyarország, amíg Fidesz-kormány van, addig ne kapjon európai uniós forrásokat. „Ezt nevezik fenyegetésnek, illetve nyomásgyakorlásnak, vagy zsarolásnak” – mondta Lázár János.
Kijelentette: a Tisza Párt esetében konkrét tudomásuk van arról, hogy az Európai Bizottság bizonyos tisztviselői, illetve az Európai Néppárt vezetői folyamatosan egyeztetnek a párt vezetőivel arról, hogy Magyarország mikor, milyen forrásokat kapjon, vagy ne kapjon meg. „A Tisza Párt konkrétan mindennap megtesz mindent annak érdekében, hogy például a közlekedés ne kapja meg szükséges forrásokat” – mondta Lázár János, hozzátéve: Kollár Kinga, a párt európai uniós képviselője például legutóbb az Európai Beruházási Banknál lobbizott az ellen, hogy Magyarország megkapja a forrásokat.
A tárcavezető kiemelte: a Tisza Párttal „Brüsszel is egyeztet”, hiszen „nyomásgyakorlást akarnak alkalmazni velünk szemben a következő egy esztendőben” a maradék 55 százaléknyi – 12 milliárd euró – uniós pénzt illetőn. Az átláthatósági törvénytervezetre vonatkozó kérdésekre válaszolva arról beszélt, a vita érdekes fordulatot vett, ami szerinte nagyon megnyugtató mindenki számára, hiszen úgy látszik: teljes egyetértés bontakozott ki, hogy a külföldi pénz a magyar belpolitikában nem jó. „Ha jól értem, bárki szólal meg, bármelyik oldalon, abban teljes egyetértés van, hogy külföldi pénzt beengedni a magyar belpolitikába, az hiba” – fogalmazott.
Lázár János kijelentette: azt gondoljuk, hogy a magyaroknak saját maguknak kell rendelkezniük a saját sorsukat illetően, és ezért bármilyen külföldi befolyást „korlátozni, megtiltani, kiszorítani kell”, azért, hogy külföldi pénzből magyar belpolitikát ne lehessen csinálni. Azt mondta: az, hogy ezen kívül mi szerepel a törvénytervezetben, az technikai és nem lezárt kérdés.
Az ukrajnai háború kapcsán kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban voltak olyan médiumok, amelyek kifejezetten a háború melletti propagandát folytattak. „Ez szerinte nagyon nagy hiba volt, és ez a magyar életébe való beavatkozás. Abba a kérdésbe beleszólni, hogy mi a viszonyunk Ukrajnával, egy szabadságharccal, vagy az oroszokkal kapcsolatban, akár ukrán, akár orosz oldalról, az egy korlátozandó tevékenység. Mindenféle háborús propagandát ezzel az üggyel összefüggésben korlátozni kell bárhonnan is jön” – mondta. Lázár János felvetette, ha a média önálló hatalmi ág, és az összes többi hatalmi ágnak van transzparencia szabálya, akkor a médiára vonatkozó miért nincs. Szerinte a média esetében is érvényesíteni kell a transzparencia szabályait.
